+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2018. április 3. kedd, 21:55
Attól, hogy valaki határon túli, még nem lesz idióta, a Fideszre szavazó droid. Viszont esetleg szeretné, ha Magyarországon olyan kormány lenne, amelyik tesz a külhoni magyarokért is valamit. Uszítás helyett tudomásul is lehetne venni, hogy ők választópolgárok, és tenni azt, ami egy párt dolga: próbálni nekik valami értelmes politikai üzenetet eladni.

Alapvetően az ember nem nagyon foglalkozik a DK-val és a Gyurcsány által előadottakkal, azonban az általa szított gyűlölet szót érdemel. Merthogy szerinte nem migránsok támadnak a lángoktól öleltre, hanem románok, mármint magyarul beszélő románok Erdélyből.

 

A határon túli magyarok honfitársaink


Először is, akármi is van a szavazati joggal, azok ott magyarok, és mint ilyenek, honfitársaink. Kevés magától értetődő minimum van a magyar politikában, ez az egyik. Az a párt tehát, aki bármilyen okból honfitársaim elleni gyűlöletre uszít, az menjen a bús picsába, akkor is, ha az épp nem Bayer Zsolt és a Fidesz, hanem Gyurcsány és a DK.


Na de mi van a szavazati jogukkal?


Határon túli magyarnak lenni nem egyszerű dolog. Nagyon nem az. Határon inneninek sem, de ezt most hagyjuk.

 

A külhoni magyarok a nehezebb utat választották: nem asszimilálódtak


Ezek az emberek megtanultak túlélni a kisantant államaiban. Ráadásul nem az asszimiláció útját járták. Pedig a keménytökű székely vidékeket leszámítva, az nem is olyan vészes lehetőség. Nézzünk csak szét bihari és szatmári falvakban az innenső oldalon! Találni fogunk egy csomó Szelezsán (Salagean), Torgyán (Tordeanu), Muntyán (Munteanu), Árgyelán (Ardelean) és hasonló nevű családot. Mind rendes magyar emberek, akik valószínűleg a Fideszre vagy Jobbikra fognak szavazni.

 

De említhetnénk a szlovák határ mentén élő Pokrovenszki, Oravec, Hugyecz családnevűeket is. A határ másik oldalán sok-sok család gondolhatta azt, hogy lehet Árvai helyett jó lesz az az Oravec, vagy lehet Szlota helyet Slota is az ember.


Ráadásul az elcsatolt részek nagy része eleve többnyelvű környék volt. Nagyapám, aki Munkácson végezte a tanítóképzőt, valami furcsa habarék nyelven mindenkivel tudott beszélgetni. Tudott a magyar mellett tótul, kisoroszul (ruszin), nagyoroszul (orosz), németül, zsidóul (jiddis). Mindegyiken nagyjából számolni, piacon alkudni, vonatjegyet venni, ilyenek. Azokon a vidékeken a vegyesházasság is gyakoribb volt. Főleg a II. világháború után volt nagy az asszimilációs nyomás.

 

Persze vannak ellentétes folyamatok is, például Kárpátalján sokan fedezték fel magukban a magyart, hiszen a magyar nemcsak szép nyelv, hanem ráadásul egy EU-tagállamban beszélik.


De aki a Trianon óta eltelt most már majdnem száz évben még mindig ott van, és magyarul beszél, az nem a könnyebb utat választotta.
Kire számíthatnak ők? Az EU-ra és kisebbségvédelmi intézményeire, és arra, hogy az országaiknak legalább a látszatra ügyelnie kell. Meg az anyaországra.

 

A határon túliak nem hülyék


Minden ellenkező híresztelés ellenére azonban 

 

attól, hogy valaki határon túli, még nem lesz idióta, a Fideszre szavazó droid. Viszont esetleg úgy gondolja, hogy szeretné, ha Magyarországon olyan kormány lenne, amelyik tesz a külhoni magyarokért is valamit.


Én nem vagyok külhoni magyar (bár van néhány tucatnyi külhoni magyar rokonom), de én is szívesen szavaznék olyan pártra, amelyik nem hőbörgési célra használja a külhoni magyarokat, hanem amely a Kárpát-medence közepéről végre valami értelmes magyarságpolitikát csinál. Más kérdés, hogy a Fideszt én nem gondolom ilyen pártnak.


Azonban azt én teljesen helyénvaló dolognak gondolom, hogy valamilyen beleszólást ezek a magyarok is kapjanak a magyar politikába, hiszen érdekük, és a magyar nemzet érdeke az olyan kormány, amely támogatja őket.

 

Ők is választók: talán ígérni kéne nekik valamit


A reálpolitikai helyzet pedig az, hogy közel négyszázezer külhoni magyar szavazattal (közte közel százhatvanezer Romániából jövővel) számolni kell. Majd ha valakinek alkotmányozó többsége lesz, esetleg változtat ezen.


Addig azonban egy párt két utat járhat. Az egyik, hogy habzó szájjal gyűlöletet szít ellenük, gondolván, hogy ha erre a szövegre betéved két-három százalék és rá fog szavazni, az talált pénz. Vagy 

 

teheti azt, hogy tudomásul veszi, hogy azok ott választópolgárok, és teszi azt, ami egy párt dolga, próbál nekik valami értelmes és szimpatikus politikai üzenetet eladni.


Egy másodpercig sem kérdéses, hogy melyiktől kerülgeti az embert a hányinger.

 

FOTÓ: Kolozsvári Magyar Napok

 

Az írás megjelent a Diétás Magyar Múzsa FB-oldalon is, itt lájkoljátok!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az UEFA nyilvános adatokból kijött statisztikái 3,3 millió forintról beszélnek ezzel szemben. De kinek van igaza?

Egy sokác népdallal mutatjuk meg, mennyire örülünk nektek!

Ez még nem dőlt el, mert attól függ, milyen kimenetellel járnak a most beindult folyamatok. Horváth Csaba Barnabás nézi végig a lehetséges visszatekintéseket.

A magyar származású üzletember davosi beszédében azt állította, a Facebook azon dolgozik, hogy idén újraválasszák Donald Trumpot.

A német nemzetiségi listáról bejutott parlamenti képviselő, Ritter Imre mélyen hallgat.

Olga Ljubimova óriási aranyköpéseket felejtett a régi blogján: baromira nem értem a művészfilmeket, nem akarom megnézni a Mona Lisát, a British Museum időpazarlás volt, a Louvre-ba soha nem is mennék.

További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás