+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2018. április 3. kedd, 21:55
Attól, hogy valaki határon túli, még nem lesz idióta, a Fideszre szavazó droid. Viszont esetleg szeretné, ha Magyarországon olyan kormány lenne, amelyik tesz a külhoni magyarokért is valamit. Uszítás helyett tudomásul is lehetne venni, hogy ők választópolgárok, és tenni azt, ami egy párt dolga: próbálni nekik valami értelmes politikai üzenetet eladni.

Alapvetően az ember nem nagyon foglalkozik a DK-val és a Gyurcsány által előadottakkal, azonban az általa szított gyűlölet szót érdemel. Merthogy szerinte nem migránsok támadnak a lángoktól öleltre, hanem románok, mármint magyarul beszélő románok Erdélyből.

 

A határon túli magyarok honfitársaink


Először is, akármi is van a szavazati joggal, azok ott magyarok, és mint ilyenek, honfitársaink. Kevés magától értetődő minimum van a magyar politikában, ez az egyik. Az a párt tehát, aki bármilyen okból honfitársaim elleni gyűlöletre uszít, az menjen a bús picsába, akkor is, ha az épp nem Bayer Zsolt és a Fidesz, hanem Gyurcsány és a DK.


Na de mi van a szavazati jogukkal?


Határon túli magyarnak lenni nem egyszerű dolog. Nagyon nem az. Határon inneninek sem, de ezt most hagyjuk.

 

A külhoni magyarok a nehezebb utat választották: nem asszimilálódtak


Ezek az emberek megtanultak túlélni a kisantant államaiban. Ráadásul nem az asszimiláció útját járták. Pedig a keménytökű székely vidékeket leszámítva, az nem is olyan vészes lehetőség. Nézzünk csak szét bihari és szatmári falvakban az innenső oldalon! Találni fogunk egy csomó Szelezsán (Salagean), Torgyán (Tordeanu), Muntyán (Munteanu), Árgyelán (Ardelean) és hasonló nevű családot. Mind rendes magyar emberek, akik valószínűleg a Fideszre vagy Jobbikra fognak szavazni.

 

De említhetnénk a szlovák határ mentén élő Pokrovenszki, Oravec, Hugyecz családnevűeket is. A határ másik oldalán sok-sok család gondolhatta azt, hogy lehet Árvai helyett jó lesz az az Oravec, vagy lehet Szlota helyet Slota is az ember.


Ráadásul az elcsatolt részek nagy része eleve többnyelvű környék volt. Nagyapám, aki Munkácson végezte a tanítóképzőt, valami furcsa habarék nyelven mindenkivel tudott beszélgetni. Tudott a magyar mellett tótul, kisoroszul (ruszin), nagyoroszul (orosz), németül, zsidóul (jiddis). Mindegyiken nagyjából számolni, piacon alkudni, vonatjegyet venni, ilyenek. Azokon a vidékeken a vegyesházasság is gyakoribb volt. Főleg a II. világháború után volt nagy az asszimilációs nyomás.

 

Persze vannak ellentétes folyamatok is, például Kárpátalján sokan fedezték fel magukban a magyart, hiszen a magyar nemcsak szép nyelv, hanem ráadásul egy EU-tagállamban beszélik.


De aki a Trianon óta eltelt most már majdnem száz évben még mindig ott van, és magyarul beszél, az nem a könnyebb utat választotta.
Kire számíthatnak ők? Az EU-ra és kisebbségvédelmi intézményeire, és arra, hogy az országaiknak legalább a látszatra ügyelnie kell. Meg az anyaországra.

 

A határon túliak nem hülyék


Minden ellenkező híresztelés ellenére azonban 

 

attól, hogy valaki határon túli, még nem lesz idióta, a Fideszre szavazó droid. Viszont esetleg úgy gondolja, hogy szeretné, ha Magyarországon olyan kormány lenne, amelyik tesz a külhoni magyarokért is valamit.


Én nem vagyok külhoni magyar (bár van néhány tucatnyi külhoni magyar rokonom), de én is szívesen szavaznék olyan pártra, amelyik nem hőbörgési célra használja a külhoni magyarokat, hanem amely a Kárpát-medence közepéről végre valami értelmes magyarságpolitikát csinál. Más kérdés, hogy a Fideszt én nem gondolom ilyen pártnak.


Azonban azt én teljesen helyénvaló dolognak gondolom, hogy valamilyen beleszólást ezek a magyarok is kapjanak a magyar politikába, hiszen érdekük, és a magyar nemzet érdeke az olyan kormány, amely támogatja őket.

 

Ők is választók: talán ígérni kéne nekik valamit


A reálpolitikai helyzet pedig az, hogy közel négyszázezer külhoni magyar szavazattal (közte közel százhatvanezer Romániából jövővel) számolni kell. Majd ha valakinek alkotmányozó többsége lesz, esetleg változtat ezen.


Addig azonban egy párt két utat járhat. Az egyik, hogy habzó szájjal gyűlöletet szít ellenük, gondolván, hogy ha erre a szövegre betéved két-három százalék és rá fog szavazni, az talált pénz. Vagy 

 

teheti azt, hogy tudomásul veszi, hogy azok ott választópolgárok, és teszi azt, ami egy párt dolga, próbál nekik valami értelmes és szimpatikus politikai üzenetet eladni.


Egy másodpercig sem kérdéses, hogy melyiktől kerülgeti az embert a hányinger.

 

FOTÓ: Kolozsvári Magyar Napok

 

Az írás megjelent a Diétás Magyar Múzsa FB-oldalon is, itt lájkoljátok!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás