Két választás Magyarországon

Szerző: Ésik Sándor
2018.04.03. 15:10

Majd szépen a választópolgárok a fülkében eldöntik a visszalépősdit. Kivéve, ha azok, akiknek nem áll érdekében a nagy részvétel, mert mondjuk 10 százalékos küszöböt jelentő közös listájuk van, a rihácsolásukkal igyekeznek minél több szavazót elriasztani. Kedves választópolgár! Ha ön nem hülye, akkor fog tudni választani, akkor is, ha senki nem lép vissza.

Két választás Magyarországon

Az európai politikáról – ha majd vagy harminc év múlva vissza fognak nézni a mostani időkre – majd biztos el fogják mondani, hogy mostanában megy ki a hatvannyolcas-hidegháborús generáció, és néhány teljesen különböző pályát bejáró előfutár (Cameron, Orbán, vagy épp Amerikában Obama), és eljött az új generáció: Franciaországban Macron személyében, Németországban meg úgy, hogy maradt pár szimbolikus öreg vezető, de Merkel új kormánya vagy tizenöt-húsz évvel fiatalabb az előzőnél.

Nálunk ez még speciálisabb dolog, mert a fiatalság itt nemcsak a hidegháború utániságot jelenti, hanem az állampárti diktatúra utániságot is. Van két nagy és több kisebb fiatal pártunk (Jobbik, LMP, Momentum, Együtt), akik szembeállíthatók az öreg pártokkal, mint az MSZP, Fidesz, DK.

Meglehet, hogy az országos listáik első 20 helyezettjéből átlagot számolva nem látnánk nagyon nagy korbeli különbségeket. Azonban

a Fidesz és az MSZP többször is megmutatták már, hogy gondolkodásukat kádári reflexek határozzák meg, és nem tudják meghaladni a nyolcvanas években elsajátított gondolkodási sémáikat.

Nem véletlenül esett pofára az összefogás 2014-ben


A 2014-es választásokon úgy alakult, hogy már megjelentek olyan erők, amelyek generációváltást ígértek, azonban végül vagy nem tudtak elég szavazót az urnákhoz hívni, vagy az urnákhoz menni akaró szavazókat elriasztva összeálltak olyanokkal, akikből az országnak már elege volt.
Most is azt látjuk, hogy a még megmaradt rendszerváltó pártok sikerrel követelnek helyet maguknak a palettán. A Fidesz ugye kormányoz, és csökkenő, de továbbra is masszív szavazótáborral várja a választásokat. Az MSZP pedig sikeresen adja elő az ellenzék vezető erejének szerepét, hangosan követelve az összefogást.

Akkor most Szél Bernadett egy önző, beképzelt tyúk, hogy nem fog össze? Hiszen ma kikerült egy felmérés is, hogy a kormányváltást akarók kétharmada összefogást akar? Igen, akik fejében a kormányváltás szó forog, azok valóban gondolkoznak mindenféle összefogásokon, én igazából azon csodálkozom, hogy nem 85 százalék körüli eredmény jött ki.

Mond ez az adat bármit arról, hogy hány szavazót veszítene az LMP? Vagy arról, hogy azok hova szavaznának át? Hogy ha nincs összefogás akkor inkább otthon maradnak, vagy mégis elmennek szavazni? Ha nincs összefogás akkor ki hova rendeződik át?

Szél Bernadett egy pártot vezet, ahogy Fekete-Győr András vagy Vona Gábor, vagy épp Juhász Péter is. (Az MSZP-t például nem tudjuk, ki vezeti.) Neki gondolnia kell a saját pártjára, meg a saját hű, és a saját potenciális szavazóira is. Ettől függetlenül persze lehet, sőt biztos vannak körzetek, amelyeket az LMP nyugodtan elengedhet. Akár tucatnyi, többtucatnyi is.

De tudja a fene, ha én most elkötelezett LMP szavazó, vagy éppen a választásra menésen gondolkozó ember lennék, akkor lehet hogy morcos lennék, ha azt látnám, hogy Szél Bernadett a színpadon smacizik Molnár Gyuláékkal. Merthogy ha egy mód van rá, akkor szavaznék valakire, aki se nem ők, se nem Orbán. Akkor mi? Vona? Végül is...

Két választás lesz vasárnap

Alighanem oda jutottunk, hogy Magyarországon vasárnap két választás lesz, és csak az egyik tud sikeres lenni. Szavazunk múltról és jövőről, fideszről vagy nem fideszről. Lehet, hogy a dolognak az lesz az ára, hogy marad Orbán, mert az ellenzékünk, és vele az ország még mindig nem kapott elég nagy Mohácsot. Az is lehet, hogy a választók eldöntik a dolgot, és a Jobbik lesz a nevető harmadik. Meg kb. bármi lehet.

Egy biztos. Az összefogáson pörgő, idegesítő, primitív hiszti csak a vereségre jó.

Aki úgy érzi, hogy most már csak ezen múlik minden, vegyen elő egy kurva számológépet és adja össze a következőket.

Van nyolcmillió választópolgár. Ebből kétmillió akkor is a Fideszre szavazna, ha kiderülne, hogy Orbánt valójában Ali Muszafa bin Musarraf al-Bagdadinak hívják. Ha elmegy négymillió ember (ötven százalék) szavazni, akkor kétharmados Fidesz-kormány alakul.

Ha elmegy hatvanöt százalék, vagyis ötmillió-kétszázezer ember szavazni, akkor már elférnek némi véleménykülönbségek is. öt és félmilliónál (hetven százalék) az egyik ellenzéki erőnek lesz esélye.

Majd akkor szépen a választópolgárok a fülkében eldöntik a visszalépősdit. Kivéve, ha azok, akiknek nem áll érdekében a nagy részvétel, mert mondjuk 10 százalékos küszöböt jelentő közös listájuk van,

a rihácsolásukkal igyekeznek minél több szavazót elriasztani.

Kedves választópolgár! Ha ön nem hülye, akkor fog tudni választani, akkor is, ha senki nem lép vissza. Ilyen kurva egyszerű.
 

Az írás megjelent a Diétás Magyar Múzsa FB-oldalon is, itt lájkoljátok!

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek