Tízoldalas levélben magyarázkodik Polt Péter az EU-nak

Nyilvánvalóan félrevezették Ingeborg Gräßlét, hiszen a nyilatkozata azt sugallja, mintha lenne Magyarországon nem valódi nyomozás is – méltatlankodik Polt Péter legfőbb ügyész, akinek egy egész hónapba telt, hogy válaszoljon az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságát vezető Gräßle kritikáira.

Valódi nyomozást kell végeznie a magyar ügyészségnek a miniszterelnök vejét érintő Elios-ügyben – mondta még február végén a Politicónak Ingeborg Gräßle. Mint emlékezetes, az uniós csalás elleni hivatal, az OLAF jelentései valószínűsítik, hogy Tiborcz István volt cége szabálytalan közbeszerzéseken nyert el számos önkormányzati közvilágítási projektet, amiket EU-s pénzből finanszíroztak.

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke nemrég az Azonnalinak adott interjúban megerősítette, és bővebben is kifejtette az üggyel kapcsolatos véleményét. Mint mondta, az EU-s pénzek nem arra valók, hogy jutalomként osztogassák őket, hanem az egész ország érdekét kell szolgálniuk. Hozzátette azt is: szerinte Orbán Viktornak is érdeke, hogy tisztázza magát az ügyben, és bebizonyosodjon, hogy nincs köze az uniós pénzek szabálytalan felhasználásához.

Kérdésünkre Gräßle elmondta, hogy nem tekintett be a magyar nyomozás irataiba, és nem is minősíti a magyar ügyészség munkáját. Arra a felvetésre, hogy Polt mennyiben tekinthető függetlennek, hiszen fideszes volt, és Orbán régi barátja, diplomatikusan fogalmazott: „őt az alapján kell mérni, hogy eleget tesz-e munkaköri kötelességeinek, így az uniós szintről érkező észrevételek kivizsgálásának, nem pedig azalapján, kivel milyen kapcsolatban áll. Láttam már makulátlan munkát korábbi párttagoktól hasonló pozíciókban.”

Ingeborg Gräßle (FOTÓ: Azonnali / Bakó Bea)

Polt Péter legfőbb ügyész március 26-án tízoldalas levélben reagált Gräßle valódi nyomozást sürgető nyilatkozataira. Először a még szocialista vezetés alatt nyélbe ütött négyes metró ügyével foglalkozik röviden, amivel kapcsolatban Gräßle az Azonnalinak azt mondta: december óta várják, hogy a magyar ügyészség tájékoztassa őket a nyomozás állásáról.

A négyes metró kapcsán Polt a britekre fogja a késlekedést, mondván: a brit hatóságokkal együttműködve dolgoznak az Alstom szerződései ügyén, de mivel ott feloszlatták az eljáró esküdtszéket, így újra kell kezdeni az eljárást.

A Tiborcz István-féle Eliost érintő uniós közbeszerzések ügyében már támadóbb hangnemet üt meg Polt. Némileg sértett hangvételben előrebocsátotta, hogy

a hivatalnak nincs nyomozati jogköre, tehát nem vizsgálhatja bűncselekmények gyanúját, hanem ilyen gyanú esetén az illetékes tagállami hatósághoz kell fordulnia.

Nem mintha Gräßle ezt nem tudná. Ő maga is hasonlóan nyilatkozott az Azonnalinak: „Az OLAF nagyon szűk hatáskörrel bír tagállami szinten. Vizsgálatai a nemzetállami hatóságok nélkül alig érnek valamit. Ahhoz, hogy egy ügy végére érjünk, kell a magyar állam intézményeinek közreműködése is.”

Mondjuk ezt Gräßle nem is állította: az Azonnalinak adott interjújában is azt hangsúlyozta, hogy várják a magyar hatóságok együttműködését, és szeretnék tisztázni a helyzetet.

Végezetül a legfőbb ügyész az OLAF-fal való együttműködésre vonatkozó számokat sorol fel, és táblázattal is személteti, hogy mennyire együttműködő a magyar ügyészség, ha az OLAF valamilyen szabálytalanságot észlel. A táblázatból kiderül, hogy számos esetben rendeltek el nyomozást az OLAF észrevételei alapján, sőt egy lezárt ügyet is újraindítottak, de arra is volt példa, hogy már amúgy is nyomoztak az OLAF által kifogásolt ügyben.

Ami viszont beszédes a Polt által a levélben büszkén felsorolt ügyekben, az az ügy-állása rubrika:

(Emlékezetes példa lehet erre a Rogán Antal-féle városvezetés alatt megvalósított belvárosi Budapest Szíve program, amelyben az OLAF ajánlásai ellenére megszüntették a nyomozást tavaly nyáron.)

Zárásként Polt megenged egy jó poént is, és kifejezi nagyrabecsülését a Költségvetési Ellenőrző Bizottság munkája iránt.