+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Bakó Bea
2018. március 26. hétfő, 21:15
Egy konzervatív német EP-képviselő menedékjogot adna Carles Puidgemont katalán exelnöknek. Szerinte az idő felülírta a német alaptörvényt, ezért el kéne gondolkodni azon, van-e politikai üldözés az Európai Unióban.

Bernd Lucke mind az európai, mind a német politika egyik legérdekesebb színfoltja. Az északnémet közgazdász az AfD egyik alapítója volt, annak elnöki posztját is betöltötte a párt szélsőjobboldali fordulata előtt. Lucke 2014 óta EP-képviselő, a brit tory-k és a lengyel Kaczyński-féle PiS által dominált ECR-frakció tagja.

 

Miután leváltották az AfD éléről, Lucke fogta magát és teljes gőzzel belevetette magát az EP-képviselői munkába. Leginkább provokatív különvéleményével és igazságérzetével tűnik ki a német jobboldali, CDU-dominálta mainstreamből.

 

Luckét most az akasztotta ki, hogy Németország elfogta a dán-német határon Carles Puidgemont-t, Katalónia volt elnökét, aki ellen Spanyolország elfogatóparancsot adott ki lázadás miatt. A konzervatív politikus ezt önmagában felháborítónak tartja: szerinte a katalánok Madrid elleni tiltakozása békés, és bőséges demokratikus legimitációval bír. Schleswig-Holstein tartomány a katalán politikus elfogását követően a neumünsteri börtönbe szállította. „Alig hittem el, mikor ezt meghallottam” – mondja Facebookra nemrég feltöltött videójában Bernd Lucke, aki szerint Puidgmenont-nak be kellene adnia egy menekültkérelmet Németországban.

 

 

Lucke szerint ezt már csak azért is meg kellene tennie a katalán politikusnak, mert a német alaptörvény kizárja annak lehetőségét, hogy Németország menekültstátuszt adjon más EU-tagállamok polgárainak. A katalóniai történések fényében érdemes lenne mindezt újragondolni és módosítani, pontosabban javítani az alkotmányt, fogalmaz Lucke. „Nem vagyok már teljesen biztos abban, hogy az Európai Unióban ne fordulna elő politikai üldöztetés.”

 

„Fel kell tennünk a kérdést: előfordulhat-e a jövőben politikai üldözés az Európai Unióban?”

 

Ha Puidgemont benyújtaná Németországban a menekültkérelmét, akkor a német bíróságok nem tehetnék meg, hogy ne foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, érvel a politikus. Lucke felidézi: a Franco-korszak alatt számos spanyol üdülővárosban kiakasztott az ellenzék turistáknak címzett plakátokat azzal a felirattal, hogy a börtönökben nem süt a nap. A spanyol börtönökben ma is ülnek olyan demokratikusan megválasztott képviselők, akik erőszakmentesen küzdöttek egy politikai célért, teszi hozzá az EP-képviselő, aki szerint ez felveti a kérdést, miszerint

 

vannak-e politikai foglyok az EU-ban?

 

Bár a német kormány tartja magát ahhoz, hogy Spanyolország demokratikus jogállam, a katalán ügy pedig spanyol belügy, ezért Puidgemont elfogása is jogos volt, egyáltalán nem biztos, hogy ki is fogják adni Madridnak a katalán exelnököt. A német igazságügyminiszter szerint a kiadatásról való döntés egyelőre nincs napirenden.

 

Bár Lucke érvelése elsőre meggyőző, azért nem túl valószínű, hogy a menekültstátusz megadása lenne az ideális megoldás. Hatalmas politikai botrány lenne ugyanis, ha Németország a státusz megadásával gyakorlatilag azt mondaná, hogy Spanyolországban politikai üldöztetés folyik. Nem sok esély van rá, hogy ekkora, direkt diplomáciai konfrontációt megkockáztatnak egy másik EU-tagállammal szemben. 

 

Ha a németek akarnak tenni valamit Puidgemontért, akkor inkább a – már az eddigi gyakorlatban is tesztelt – rafinált jogi módszerek tűnnek célravezetőnek: valamilyen alapjogi kifogással esetleg kikerülhetnék a kiadatást, mondjuk olyan aggályokra hivatkozva, hogy nem lenne tisztességes az eljárás, vagy sérülne Puidgemont emberi méltósága. Utóbbit a német alkotmánybíróság nagyon komolyan veszi. Nyilván ez sem tetszene a spanyoloknak, de mégsem lenne olyan „pofátlan” húzás, mint a menekültstátusz megadása. 

 

Az Azonnali a katalánügyről ősszel a magyar parlamenti képviselőket is megkérdezte, íme, a válaszaik:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

Jó hír: már nem kell sem negatív koronavírus-teszt, sem pedig kéthetes karantén akkor, ha Csehországba, Szlovákiába vagy Ausztriába utazunk.

Ugyan sajnos három krónikus beteg ismét elhunyt, de összesen 2245 fő meggyógyult.

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás