+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2018. március 24. szombat, 08:36
Informatikát, nyelveket, vagy kritikai készségeket kell megtanítani a gyerekeknek? Vissza kell-e adni az önkormányzatoknak az iskolák fenntartását? Ki törölné el az egyetemi tandíjat, és ki mennyivel emelné a tanárok bérét? A lényeg nyolcadik részében az egyik legproblémásabb területről, az oktatásról ígérgetnek a pártok.

Szakpolitikai videósorozatunk eddigi hét része közül talán egyikben sem mutatkoztak meg olyan meglepő párhuzamok és ellentétek az ellenzéki pártok ígéretei közt, mint az oktatás kapcsán. Egészen hihetetlennek tűnik például, hogy Vona Gábor Jobbik-elnök, és a DK-s Niedermüller Péter mennyire hasonló dolgokat sorolt fel, és az is szembeötlő, hogy a legbalosabb álláspontot nem Karácsony Gergely, hanem az LMP és a Momentum oktatáspolitikusai fogalmazták meg.

 

Mit kéne tanítani?

 

Nyelveket, informatikát, digitális kompetenciákat, kritikai gondolkodást – sorolja egybehangzóan a Jobbik és a DK, hogy mit kellene átadnia a közoktatásnak. Vona Gábor emellett még a pénzügyi ismereteket, egészséges életmódra nevelést és a csapatmunka fontosságát is kiemeli. 

 

Beszédes egyébként, hogy a Jobbik oktatási programja kapcsán a pártelnök egy szót sem ejt a felsőoktatásról, és nem ő az egyetlen:

 

a felsőoktatás ügye Vona Gáboron kívül nem fért bele a DK-s Niedermüller Péternek és az LMP-s Kanász-Nagy Máténak sem az egy percbe. 

 

Még feltűnőbb, hogy az egyébként sokat kritizált szakképzési rendszert egyedül a Momentum említette meg.

 

Egyenlőség az oktatásban

 

Az egyetemi oktatás csak Karácsony Gergelynél és a momentumos Dukán András Ferencnél került elő, de pusztán a tandíjak vonatkozásában. Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje kijelentette, hogy az első diploma megszerzése mindenki számára ingyenes kell, hogy legyen. A Momentum ennéll óvatosabban fogalmaz, mondván: mindenkinek lehetőséget kell biztosítani a felsőoktatásba való bekerülésre.

 

A bal-jobb meghaladást hirdető Momentum meglepően balosan áll hozzá az oktatásügyhöz. Dukán András Ferenc azzal kezdte mondandóját, hogy az ingyenes oktatás még nem jelent valódi egyenlőséget, ezért meg kell előzni a korai szelekciót ahhoz, hogy megállítsuk a társadalom kettészakadását. Az LMP-s Kanász-Nagy Máté is kifejtette, hogy az anyagi helyzet és a származás nem befolyásolhatja az előrejutást.

 

Ehhez képest

 

az ars poeticájában újbalos Karácsony Gergely ezúttal egy szót sem szólt a szegregációról,

 

inkább a gyakorlati kérdésekre helyezte a hangsúlyt.

 

Legyenek-e újra önkormányzati iskolák, és mennyit keressenek a pedagógusok?

 

Az iskolák állami fenntartásba vétele és a KLIK hatalmas vitatéma volt annak idején, erre a kérdésre mégis csak a DK és Karácsony Gergely tért ki, megígérve, hogy visszaadják az önkormányzatoknak (Karácsony szóhasználatával: a helyi közösségeknek) az iskolákat. A DK ezen kívül megszüntetné a KLIK-et – Niedermüller Péter csak azt felejtette el, hogy már megszüntette maga a kormány, 59 tankerületre osztva fel az egykori vízfejet.

 

Bár a DK eddig szinte minden szakpolitikai területen jelentős – olykor irreálisnak tűnő – béremeléseket ígért az ágazat dolgozóinak, ez most valahogy elmaradt.

 

Niedermüller semmilyen fizetésemelést nem ígért a pedagógusoknak.

 

Nem úgy az LMP! Kanász-Nagy Máté megkétszerezné a tanári fizetést, sőt a pályakezdőkét megháromszorozná. Hogy miből, azt nem részletezte. Karácsony Gergely ennél jóval szolidabban fogalmazott: bár ígér béremelést a tanároknak, de nem mondja meg, hogy mennyit.

 

Nem csak a tanári fizetések témáját, de általában az oktatással összefüggő gyakorlati ügyeket a leglátványosabban a Jobbik elnöke kerülte. Vona Gábor gyakorlatilag semmi másról nem beszélt azon kívül, hogy szerinte mit kellene tanítani a közoktatásban. 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás