+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Lengyel Dániel
2018. március 23. péntek, 11:40
Máig kérhetik a nemzetiséghez tartozók, hogy nemzetiségi listára szavazhassanak április 8-án. Ebben az esetben fel kell áldozniuk a pártlistára adható szavazatukat a nemzetiségi szavazatért. Április 6-ig még meggondolhatják magukat, de a jelenlegi számok alapján könnyen lehet, hogy a németek ezúttal nem csak szószólót, hanem szavazati joggal bíró képviselőt küldhetnek a parlamentbe.

Azok a választópolgárok, akik az országgyűlési választásra is kiterjedően kérik felvételüket a nemzetiségi névjegyzékbe, pártlisták helyett a nemzetiségi listára jogosultak szavazni: ebben az esetben tehát nincs választásuk, annak a nemzetiségnek az egyetlen listájára szavazhatnak, amelyiknek a tagjai. Ha elegen szavaznak egy adott nemzetiségi listára, akkor a pártlistákról bejutó kilencvenhárom képviselő rovására szerezhetnek mandátumot.

 

Mi ez az egész?

 

Ezt a rendszert a 2014-es országgyűlési választáson alkalmazták először, de a tizenhárom elismert nemzetiség − bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán − közül egyiknek sem sikerült mandátumot szereznie. Így a nemzetiségeket teljes jogú országgyűlési képviselők hiányában szavazati joggal nem rendelkező szószólók képviselték a parlamentben.

 

A kedvezményes mandátum kiszámításának módja, valamint az eddigi országgyűlési választások részvételi adatai alapján megállapítható, hogy

 

körülbelül húsz-huszonötezer szavazatra van szükség egy kedvezményes nemzetiségi mandátum elnyeréséhez.

 

A legutóbbi országgyűlési választáson közel 62 százalékos részvétel mellett 22 022 szavazat jelentett volna egy kedvezményes mandátumot. Viszont még a legaktívabb német nemzetiség körében is csak ennek körülbelül a fele, 11 415 szavazat jött össze. Eleve tizenötezren regisztráltak összesen, tehát a nemzetiségi névjegyzékbe vett magyarországi németek körében 75 százalékos volt a részvétel: jóval magasabb, mint országosan.

 

A Nemzeti Választási Iroda 2018. március 22-i adatai alapján már 33 130 német nemzetiségi szavazó szerepel a névjegyzékben. Ez a szám ahhoz képest kevés, hogy a 2011-es népszámlálás adatai szerint a magyarországi németek létszáma 185 000 fő körüli, ahhoz képest viszont sok, hogy négy évvel ezelőtt nagyjából fele ennyien regisztráltak közülük a választásra.

 

Schwaben first

 

Ha pedig az előző országgyűlési választáshoz hasonlóan alakul körükben a részvételi arány, vagyis

 

a jelenleg regisztrált németek 70-75 százaléka leadja szavazatát a német nemzetiségi listára, az körülbelül 23-25 ezer szavazatot eredményezhet.

 

Ezzel a szavazatmennyiséggel, valamint az előző országgyűlési választáshoz képest néhány százalékkal magasabb választópolgári részvétellel számolva könnyen elképzelhető, hogy a 199 országgyűlési képviselői hely egyikét Ritter Imre, a német nemzetiségi lista jelöltje fogja betölteni, aki már ősz óta készül is erre.

 

Az országgyűlési választásra egyébként a roma nemzetiségi névjegyzékbe is regisztrált már 19 400 választópolgár. További regisztráltak hiányában azonban kevés esély kínálkozik arra, hogy a roma nemzetiség is kedvezményes mandátumban részesüljön. És persze az is lehet, hogy most is tömegesen fognak lejelentkezni a névjegyzékről a roma nemzetiségi választópolgárok, hogy végül mégis a pártlistákra szavazhassanak – ahogy az 2014-ben is történt.

 

Nem kell megijedni, le lehet még jelentkezni

 

A lejelentkezésekkel kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy

 

a nemzetiségi névjegyzékbe vétel nem törlődik egyik választásról a másikra, vagyis az is benne maradt a nemzetiségi névjegyzékben, aki a 2014-es választás előtt regisztrált oda.

 

Tehát ha egy nemzeti kisebbséghez tartozó választópolgár idén inkább mégis a pártlistára szeretne szavazni, akkor a választásig ki kell jelentkeznie a nemzetiségi névjegyzékből: különben április 8-án, a szavazókörben fogja érni a kellemetlen meglepetés.

 

FOTÓ: Csorba Károly

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hónapok kérdése, és közvetlen vasúti összeköttetése lesz a román főváros repülőterének a belvárossal. Eddig csak buszozni vagy taxizni lehetett.

A ma újrainduló parlamentben már bevezetett az Országgyűlés Hivatala a koronavírus-fertőzést megelőző intézkedéseket, azok azonban a politikusokra nem vonatkoznak. De akkor hogyan védekeznek majd a politikusok?

Az untig ismert sorosozás mellett az is kiderül a miniszterelnök Magyar Nemzetben megjelentetett cikkéből, hogy a brüsszeli politika a németet követi.

Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

Az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása. Podcast!

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás