A német kisebbség elhalászhat egy mandátumot a pártok elől

Máig kérhetik a nemzetiséghez tartozók, hogy nemzetiségi listára szavazhassanak április 8-án. Ebben az esetben fel kell áldozniuk a pártlistára adható szavazatukat a nemzetiségi szavazatért. Április 6-ig még meggondolhatják magukat, de a jelenlegi számok alapján könnyen lehet, hogy a németek ezúttal nem csak szószólót, hanem szavazati joggal bíró képviselőt küldhetnek a parlamentbe.

Azok a választópolgárok, akik az országgyűlési választásra is kiterjedően kérik felvételüket a nemzetiségi névjegyzékbe, pártlisták helyett a nemzetiségi listára jogosultak szavazni: ebben az esetben tehát nincs választásuk, annak a nemzetiségnek az egyetlen listájára szavazhatnak, amelyiknek a tagjai. Ha elegen szavaznak egy adott nemzetiségi listára, akkor a pártlistákról bejutó kilencvenhárom képviselő rovására szerezhetnek mandátumot.

Mi ez az egész?

Ezt a rendszert a 2014-es országgyűlési választáson alkalmazták először, de a tizenhárom elismert nemzetiség − bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán − közül egyiknek sem sikerült mandátumot szereznie. Így a nemzetiségeket teljes jogú országgyűlési képviselők hiányában szavazati joggal nem rendelkező szószólók képviselték a parlamentben.

A kedvezményes mandátum kiszámításának módja, valamint az eddigi országgyűlési választások részvételi adatai alapján megállapítható, hogy

A legutóbbi országgyűlési választáson közel 62 százalékos részvétel mellett 22 022 szavazat jelentett volna egy kedvezményes mandátumot. Viszont még a legaktívabb német nemzetiség körében is csak ennek körülbelül a fele, 11 415 szavazat jött össze. Eleve tizenötezren regisztráltak összesen, tehát a nemzetiségi névjegyzékbe vett magyarországi németek körében 75 százalékos volt a részvétel: jóval magasabb, mint országosan.

A Nemzeti Választási Iroda 2018. március 22-i adatai alapján már 33 130 német nemzetiségi szavazó szerepel a névjegyzékben. Ez a szám ahhoz képest kevés, hogy a 2011-es népszámlálás adatai szerint a magyarországi németek létszáma 185 000 fő körüli, ahhoz képest viszont sok, hogy négy évvel ezelőtt nagyjából fele ennyien regisztráltak közülük a választásra.

Schwaben first

Ha pedig az előző országgyűlési választáshoz hasonlóan alakul körükben a részvételi arány, vagyis

Ezzel a szavazatmennyiséggel, valamint az előző országgyűlési választáshoz képest néhány százalékkal magasabb választópolgári részvétellel számolva könnyen elképzelhető, hogy a 199 országgyűlési képviselői hely egyikét Ritter Imre, a német nemzetiségi lista jelöltje fogja betölteni, aki már ősz óta készül is erre.

Az országgyűlési választásra egyébként a roma nemzetiségi névjegyzékbe is regisztrált már 19 400 választópolgár. További regisztráltak hiányában azonban kevés esély kínálkozik arra, hogy a roma nemzetiség is kedvezményes mandátumban részesüljön. És persze az is lehet, hogy most is tömegesen fognak lejelentkezni a névjegyzékről a roma nemzetiségi választópolgárok, hogy végül mégis a pártlistákra szavazhassanak – ahogy az 2014-ben is történt.

Nem kell megijedni, le lehet még jelentkezni

A lejelentkezésekkel kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy

Tehát ha egy nemzeti kisebbséghez tartozó választópolgár idén inkább mégis a pártlistára szeretne szavazni, akkor a választásig ki kell jelentkeznie a nemzetiségi névjegyzékből: különben április 8-án, a szavazókörben fogja érni a kellemetlen meglepetés.

FOTÓ: Csorba Károly