+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Lengyel Dániel
2018. március 23. péntek, 11:40
Máig kérhetik a nemzetiséghez tartozók, hogy nemzetiségi listára szavazhassanak április 8-án. Ebben az esetben fel kell áldozniuk a pártlistára adható szavazatukat a nemzetiségi szavazatért. Április 6-ig még meggondolhatják magukat, de a jelenlegi számok alapján könnyen lehet, hogy a németek ezúttal nem csak szószólót, hanem szavazati joggal bíró képviselőt küldhetnek a parlamentbe.

Azok a választópolgárok, akik az országgyűlési választásra is kiterjedően kérik felvételüket a nemzetiségi névjegyzékbe, pártlisták helyett a nemzetiségi listára jogosultak szavazni: ebben az esetben tehát nincs választásuk, annak a nemzetiségnek az egyetlen listájára szavazhatnak, amelyiknek a tagjai. Ha elegen szavaznak egy adott nemzetiségi listára, akkor a pártlistákról bejutó kilencvenhárom képviselő rovására szerezhetnek mandátumot.

 

Mi ez az egész?

 

Ezt a rendszert a 2014-es országgyűlési választáson alkalmazták először, de a tizenhárom elismert nemzetiség − bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán − közül egyiknek sem sikerült mandátumot szereznie. Így a nemzetiségeket teljes jogú országgyűlési képviselők hiányában szavazati joggal nem rendelkező szószólók képviselték a parlamentben.

 

A kedvezményes mandátum kiszámításának módja, valamint az eddigi országgyűlési választások részvételi adatai alapján megállapítható, hogy

 

körülbelül húsz-huszonötezer szavazatra van szükség egy kedvezményes nemzetiségi mandátum elnyeréséhez.

 

A legutóbbi országgyűlési választáson közel 62 százalékos részvétel mellett 22 022 szavazat jelentett volna egy kedvezményes mandátumot. Viszont még a legaktívabb német nemzetiség körében is csak ennek körülbelül a fele, 11 415 szavazat jött össze. Eleve tizenötezren regisztráltak összesen, tehát a nemzetiségi névjegyzékbe vett magyarországi németek körében 75 százalékos volt a részvétel: jóval magasabb, mint országosan.

 

A Nemzeti Választási Iroda 2018. március 22-i adatai alapján már 33 130 német nemzetiségi szavazó szerepel a névjegyzékben. Ez a szám ahhoz képest kevés, hogy a 2011-es népszámlálás adatai szerint a magyarországi németek létszáma 185 000 fő körüli, ahhoz képest viszont sok, hogy négy évvel ezelőtt nagyjából fele ennyien regisztráltak közülük a választásra.

 

Schwaben first

 

Ha pedig az előző országgyűlési választáshoz hasonlóan alakul körükben a részvételi arány, vagyis

 

a jelenleg regisztrált németek 70-75 százaléka leadja szavazatát a német nemzetiségi listára, az körülbelül 23-25 ezer szavazatot eredményezhet.

 

Ezzel a szavazatmennyiséggel, valamint az előző országgyűlési választáshoz képest néhány százalékkal magasabb választópolgári részvétellel számolva könnyen elképzelhető, hogy a 199 országgyűlési képviselői hely egyikét Ritter Imre, a német nemzetiségi lista jelöltje fogja betölteni, aki már ősz óta készül is erre.

 

Az országgyűlési választásra egyébként a roma nemzetiségi névjegyzékbe is regisztrált már 19 400 választópolgár. További regisztráltak hiányában azonban kevés esély kínálkozik arra, hogy a roma nemzetiség is kedvezményes mandátumban részesüljön. És persze az is lehet, hogy most is tömegesen fognak lejelentkezni a névjegyzékről a roma nemzetiségi választópolgárok, hogy végül mégis a pártlistákra szavazhassanak – ahogy az 2014-ben is történt.

 

Nem kell megijedni, le lehet még jelentkezni

 

A lejelentkezésekkel kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy

 

a nemzetiségi névjegyzékbe vétel nem törlődik egyik választásról a másikra, vagyis az is benne maradt a nemzetiségi névjegyzékben, aki a 2014-es választás előtt regisztrált oda.

 

Tehát ha egy nemzeti kisebbséghez tartozó választópolgár idén inkább mégis a pártlistára szeretne szavazni, akkor a választásig ki kell jelentkeznie a nemzetiségi névjegyzékből: különben április 8-án, a szavazókörben fogja érni a kellemetlen meglepetés.

 

FOTÓ: Csorba Károly

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás