Sajnálhatja az ország, hogy Bajnai Gordon az üzleti világban keres pénzt

Az ellenzék csak profitál a Soros-kampány folytatásából, a Fidesz Hódmezővásárhely után akár egyharmad alá is szorítható, árulta el Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje az Azonnalinak. Megtudtuk: tavaly felmerült a párt LMP-be való beolvasztása is. Azt, hogy alig ötven választókerületben gyűjtöttek össze aláírást, Szigetvári felelős viselkedésnek tartja. Elemzős nagyinterjú!

Jött valami köszönetféle a Fidesztől az elmúlt napokban?

Miért kellett volna jöjjön?

A kormánymédia nagyon felkapta azt a sajtótájékoztatót, amin arról beszélt, hogy szóba jöhet a déli határkerítés lebontása.

Vannak elvi kérdések. Én pontosan fogalmaztam: csak azért nem bontanám le feltétlenül, mert nem tudom, hogy nem kerül-e feleslegesen sok pénzbe a bontás.. A jogi határzárat, vagyis a tranzitzónát jelenlegi formájában fel kell számolni. Én nem a Fidesznek akarok megfelelni, hanem arról beszélek, ami liberális meggyőződésem. Nem szolgálja ez a fajta határvédelmi konstrukció Magyarország biztonságát, és ezt szerencsére 20-30 százaléknyi választó is így gondolja. Ha a mondatomban törökgábori értelemben vett politikai célszerűséget keresünk, akkor az ez.

Csak azért kérdeztük, mert ezzel a mondatával megerősítést nyert az a Soros Györgyöt ismét mindenki mozgatójaként feltüntető fideszes kampányplakát, amely a határkerítés lebontásának szándékával vádolja az ellenzéket, amely nem győzi mindezt tagadni.

Én Soros Györggyel nem beszéltem erről, és másról sem, nem találkoztam még vele. Attól még, hogy a Fidesz csinál egy putyini mintájú, valóságtól elrugaszkodott hazugságkampányt, amelyben nem tudnak beszélni a valóságról, engem

Önt lehet, nem, de az ellenzék többi része Karácsony Gergelytől Szél Bernadetten át Vona Gáborig hevesen tagadják, hogy akár csak hozzá akarnának nyúlni a kerítéshez. Erre ön, mint a koordinált jelöltállítás során szóbajövő potenciális partnerük, csak felkínálja a Fidesznek, hogy rájuk húzhassa a vizes lepedőt.

Egy jobb Magyarországnak használ, ha őszintén beszélünk ezekről a kérdésekről. A menekültválságról és a bevándorlás kérdéséről lehet értelmesen beszélni, de a Fidesz mindezt tabuvá tette. Az idegenektől való antropológiai félelem, az a fajta emberi mivoltunkból fakadó kétségtömeg, ami megjelenik egy más vallású, más kultúrájú, más étkezési szokásokat magáénak tudó embertömeg láttán, annak tagadása politikailag kizárólag az intoleranciát erősíti. Erről igenis kell beszélni. De a menekültellenes gyűlöletkeltés elfogadhatatlan számomra.

Én ugyan nem vagyok rajta a Fidesz plakátján, mert az Együttöt lebecsüli a kormánypárt, és nem mennék végig a pártok pozícióin sem aszerint, hogy ki gyáva és ki nem. Azt viszont gondolom, hogy magát liberális demokratának minősítő kormány a 2015 őszétől bevezetett menekültügyi jogi status quo-t fenntartani nem tudja, mert akkor nem lesz liberális demokrata. A kerítés fizikai lététől függetlenül. Mert ha van mellette egy üzemelő kvótarendszer, működő menekülttáborok, közös határvédelem, és ki is lehet utasítani mindazokat, akiket ki kell, a kerítés lényegtelenné válik. Amilyen politikai szimbólumot mindebből a Fidesz csinált, azzal én szemben állok.

Nem lett volna bölcsebb erről a többiekre való tekintettel április 8. után beszélni?

Nem. Arról sem bölcs hallgatnom, hogy támogatom a melegek házasságát, hogy nem támogatom a halálbüntetést, hogy az örökbefogadást a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő egyneműek számára is lehetővé tenném – én ezekben ugyanis hiszek. De ugyanígy állok ki a határontúliak rosszul bevezetett választójoga mellett is, függetlenül attól, hogy ezt is elutasítja a többség. Bizonyos kérdésekben társadalmi többség van mögöttem, másokban meg társadalmi kisebbség.

Mi egy kis liberális demokrata párt vagyunk, amely soha nem akart nagy néppárt lenni, mióta az identitását tisztázta. Pontosan tudjuk, hogy erre a politikára 10-15 százalék vevő, a magunk méretével jó esetben 5-8 százalékot meg tudunk szólítani. Én nem vagyok néppárti politikus – mondjuk Karácsony Gergely vagy Botka László –, hogy bójákat kelljen kerülgetnem és tompábbakat kelljen mondanom. Ha egy demokrata minden olyan kérdésben kussol, amelyben kisebbségi véleményt képvisel, az szerintem nem normális.

5-8 százalékról volt szó az előbb…

Az Együtt célja, hogy elérje az 5 százalékot április 8-án.

Meglesz ez?

Ma arra fogadnék, hogy egyéni országgyűlési képviselőnk biztosan be fog jutni a parlamentbe, mert szerintem lesz ellenzéki megállapodás, és nekünk vannak győzelemre képes jelöltjeink.

Azt mivel magyarázza, hogy az az Együtt, amely öt éve van jelen a magyar közéletben, van parlamenti képviselője és állami támogatásban is részesül, végül kevesebb egyéni választókörzetben tudott jelöltet indítani, mint az egy éve indult Momentum Mozgalom? Ez nem kudarc?

Nem.

Azért el ne hitesse velünk, hogy siker.

Szerintem felelős viselkedés. Ha mindenhol állítottunk volna jelöltet, ahol tudunk, az 75-80 hely lett volna. A mostani választás tétje, főleg Hódmezővásárhely után, nem az, hogy ki hány jelöltet tud állítani, majd rajta tartani őket a szavazólapon, hanem az, hogy ki mennyire bátor abban, hogy visszalépjen más pártok javára és jó megállapodást kössön.

Hódmezővásárhely tanulsága ugyanis az, hogy ha az ellenzék 40-45 helyen – akár a Jobbik nélkül – megállapodást köt a koordinációról, akkor nemhogy Orbán-kormány nem alakul, hanem az ellenzék fog tudni kormányt alakítani. Az Együtt teljesítményére kifejezetten büszke vagyok. A DK – igen, tudom, hogy megállapodásban vannak az MSZP-vel – 46 helyen gyűjtötte össze az aláírásokat, mi 49-50 helyen.

Az 50 jelölttel bebizonyítottuk, hogy van országos szervezetünk. Gondolta volna rólunk bárki is, hogy Hajdú-Bihar megye hat körzetéből ötben össze tudjuk szedni? Halottak, kamupártok, vásárolt aláírások nélkül. Minket egy dolog vezetett: nem az a kérdés, hogy ki hány jelöltet tud játékban tartani, hanem hogy hogyan tudja a saját országos listáját intakt módon megtartani, és győztes jelölteket versenybe küldeni.

Azért mi nem vagyunk teljesen hülyék, rólam még az ellenségeim is elismerik, hogy választási szociológiához valamicskét konyítok, ezért tudják, hogy azért indultunk el mondjuk Szigetszentmiklóson, Gödöllőn, Dunakeszin, vagy az inkább jobboldali Monoron és Nagykátán, hogy ha véletlenül megállapodunk, akkor legyen hol visszalépnünk, és országos listához elegendő számú indulónk is maradjon.

Bizonyos esetekben, ha a Jobbik hajlandó lenne a koordinációra, én hajlandó lennék arra, hogy átgondoljam a velük kapcsolatos álláspontomat. Ma még nem tartok itt, mert nem is nyitottak erre.

Vissza a Momentumhoz: ők 97 helyen gyűjtötték össze az aláírásokat. Ráadásul tele vannak ex-együttös tagokkal, aktivistákkal.

Minden elismerésem a Momentumé, bízom benne, hogy minden helyen tisztességes úton gyűltek össze az aláírások. Ha a Momentum a játék végéig akár a jelenlegi számú jelöltet, akár csak 81-et – hogy maradjon annyi jelölt, hogy a 450 millió forintos kampánytámogatás járjon nekik – játékban tart, és elindít Szabó Tímeával, Kunhalmi Ágnessel, Szabó Szabolccsal, Juhász Péterrel szemben egyéni jelöltet, az nem a kormányváltás érdekét szolgálja, hanem a Fideszét. Mi még vagy 25-30 jelöltnek gond nélkül össze tudtunk volna gyűjteni még aláírásokat. De mi kooperatív játszmát játszunk.

Az egyéni jelölti szavazat népszavazás Orbánról, a listás pedig döntés a választónak tetsző jövőképről.

Ha Vona Gábor bekopogtat és tesz egy jó ajánlatot, visszalépnének jobbikos jelölt javára is?

Elég pontosan fogalmaztam: elgondolkodnék rajta. Az Együtt álláspontja szerint sem koalíciót, sem szövetséget nem kötünk a Jobbikkal. De Hódmezővásárhely után azt látom, hogy tényleg meg lehet törni a Fidesz hatalmát. Ha lenne egy tényleg átfogó koordináció a Jobbikkal együtt, még egyharmada sem lenne a Fidesznek. Nagyon sok körzetet el lehetne billenteni. A Jobbik viszont azóta minden együttműködést elutasított. Pedig egypárti Vona-kormány nem lesz, és amit így csinálnak, az csak a Fidesznek hoz hasznot.

Ön tehát azért bizakodó egy mérhetőség határán mozgó párt miniszterelnök-jelöltjeként…

Köszönöm, nagyon kedves.

… mert ért a választásszociológiához és bízik a meglepetésben? Ezt a kettőt elég nehéz összerakni.

Az ország sorsát illetően azért vagyok bizakodó, mert az időközi választások és Hódmezővásárhely üzenete egyértelmű: a Fidesz társadalmi kisebbségben van. Egy felelősen viselkedő baloldali-liberális-zöldpárti blokk, amely sajnos túl fragmentált, még így is meg tudja akadályozni a Jobbikkal való együttműködés nélkül a Fidesz abszolút többségét.

De annak ellenére, hogy állítólag 0 százalékra mérnek minket, az önkormányzati képviselőnk népszerűségét 3 százalékra mérik a XVIII. kerületben, Hajdu Nóra alelnökünk 8 pedig százalékot csinált Budafokon. Egy sikeres budapesti, nagyvárosi és városi kampánnyal ma nem lehet megmondani, hogy az Együtt 3 vagy 5,1 százalékon áll.

Vannak választók, akik nem akarnak baloldali pártra szavazni – nem azért, mert osztják a Fidesz baloldalellenes narratíváját. Hanem mert nem akarnak alapjövedelmet, átverésnek tartják a 13. havi nyugdíjat, mert nem hiszik, hogy az LMP eléggé elkötelezett a piacgazdaság irányában, mert nem hiszik el az MSZP megújulását. Ők egy liberális alternatívát keresnek – ott vagyunk nekik mi. Ha ezek a pártok a Momentummal együtt hallgattak volna Juhász Péterre, és létrejött volna az új pólus, az ellenzék ma jóval előrébb lenne.

Nem lehet, hogy az új pólust az LMP akarja megcsinálni, egyes-egyedül?

Az engem nem zavarna.

Ebbe Szél Bernadett miniszterelnök-jelöltsége is belefért volna. Juhász Péter az elmúlt egy évben ezzel roadshow-zott, de mindenhonnan úgy hajtottak el minket, mintha a haza ellenségei lennénk.

Az LMP jelenlegi mozgásában a Momentummal való együttműködési szándékról szóló híreknek nem tulajdonítok nagy szerepet, az inkább pávatánc. Az MSZP-vel viszont lehet, hogy akarnak koordinálni. De akik csak 3-4 választókerületben egyeznek meg, azok szintén nem értik Hódmezővásárhely üzenetét. Szél Bernadették Botka László bukása után történelmi tempót vétettek: ha ott és akkor az mondják, hogy Karácsony Gergelytől Fekete-Győr Andráson át Juhász Péterig jöjjön oda mindenki, akkor az a valami ma 20 százalékon állna.

Kicsit még ugrálnánk a Momentum-témán. Említette, hogy ők önökkel együtt liberális alternatívát kínálnak. Valamit önök elrontottak, hogy ezek a fiatalok saját pártot csináltak, ahelyett hogy beléptek volna tömegesen az Együttbe? Miért jó az, ha van két kis liberális korszakváltó pártunk?

Jogos, a mostani állapot nem feltétlenül fenntartható. Nekem azért tiszta a lelkiismeretem, mert nem rajtunk múlott, hogy nem lett új pólus. A Momentum a mai napig azt a doktrínát hirdeti, hogy minimálisan működik együtt a többiekkel, és minden rajtuk kívül álló párt méltatlan, rossz, alkalmatlan. Én másként gondolkodom a kölcsönös tiszteleten alapuló, plurális demokráciáról.

Három feltétel teljesülése esetén koordinálnak.

Tudjuk, hogy ez valójában mit jelent. A Momentum az LMP-től az MSZP-ig mindenkit az elmúlt huszonhét év bűnösének tekint, ez egy generációs identitás. És azt állítják, hogy ha a Jobbikkal nincs megállapodás – márpedig nem lesz, ezt mindenki tudja – akkor senkivel sem érdemes. Ez rossz döntés. Egy többségi karakterű választási rendszerben ez nem jó stratégia, mert az egyéni győzelmek hozzák meg a többséget, identitást listán lehet mutatni.

Nagyon jó emberek vannak a Momentumban, akik az Együttben kezdték – a háttérben sokan mondják közülük is, hogy az új pólust meg kellett volna csinálni. De vannak ott olyanok is, akik azt mondják, hogy Szigetvári Viktor és Juhász Péter majdnem olyan, vagy legalább olyan rossz, mint Gyurcsány Ferenc. Túl sok olyan veszteség ért minket önhibánkból és önhibánkon kívül – beleértve ide Bajnai Gordon távozását –, ami nem tudta azt a képet erősíteni, hogy az Együtt egy folyamatosan erősödő közösség lenne. De Hódmezővásárhely után ne vessenek ránk még keresztet.

Sikerült kiheverni, hogy Karácsony Gergely ismét hátbaszúrta?

Én ezen túl vagyok. Karácsony tisztességgel és nyitottan áll ahhoz, hogy valamiféle együttműködés az egyéni választókörzetek terén létrejöjjön. Ő volt az, aki még az aláírásgyűjtés előtt azt az ajánlatot tette nekünk, hogy lépjünk vissza 6 budapesti körzetben, cserébe ők Juhász Péter és Szabó Szabolcs körzetében elengedik az MSZP-s jelöltséget. Ezt a javaslatát végül az MSZP elnöksége napirendre sem vette. Valami hasonlóban remélem, néhány napon belül meg fogunk tudni állapodni.

Az Együttel való szakítás mögött nála az a hitkérdés volt, hogy be lehet-e jutni a parlamentbe vagy nem, és hogy ennek az árán érdemes-e összefogni az MSZP-vel vagy nem. Én vagyok talán az egyetlen politikus, aki még a fideszesekről, jobbikosokról és szocialistákról is el tudja mondani, hogy vannak ott tisztességesek…

Mondjon pár nevet! Kik a jófej fideszesek?

Nem csak Pokorni Zoltánra gondoltam. Mondjuk Balatonfüred polgármesterét, Bóka Istvánt is normálisnak tartom. Gulyás Gergely mostanság hülyeségeket beszél ugyan néha, de én egy éve őt is alapvetően normális európai jobboldali politikusnak tartottam, és mostanában kicsit túltolja a bringát. De volt alkalmam meggyőződni róla, hogy nem olyan, mint amilyennek néha mutatja magát.

Ettől függetlenül persze ha ezt képviseli, akkor vereséget érdemel. Aztán… várjanak egy percet… Novák Katalinnal nagyon sok mindenben nem értek egyet, de őt egy civilizált vitapartnernek tekintem. Ráadásul nőként helytáll egy macsó pártban.

És a Jobbikban kik ilyenek?

Volner János például párbeszédképes, bár nem értek vele egyet sok mindenben. Kövér László szerintem, ha tehetné, megszüntetné a teljes ellenzéket, ezt Volnerről nem gondolom. De Mirkóczki Ádámmal is normális a viszonyom, pedig a cigányintegráció kérdésében nem értünk egyet.

De onnan kanyarodtunk ide, hogy én az MSZP-ben is elismerem Varga László vagy Kunhalmi Ágnes tisztességét, miközben Tóth Csabával például nem szeretnék egy rendezvényen lenni. És most hadd ne mondjak másokat. Tudnék. Ebben a helyzetben Karácsony Gergely azt a döntést hozta – és nem feltétlenül csak a Párbeszéd túlélése érdekében, méltánytalan lenne ezt mondani –, hogy szerinte a 2018-as választáson akkor van esély, ha a nem megújult MSZP-vel indulnak közösen.

Emiatt nem haragudni kell, vagy megbocsátani. Tudomásul vettem az álláspontját, és azt mondom, hogy ezzel az MSZP-vel szövetséget nem tudok kötni, csak egyéni jelölteket tudok támogatni. Mert ha önállóan kormányoz, akkor ez az MSZP újra gazdasági válságba sodorja az országot a betarthatatlan ígértei miatt.

Akkor nincsen olyan ábrándja, hogy esetleg Karácsony Gergelyen és az MSZP-n túl fog tenni valamikor, vagy a szocik végül megbuktatják Karácsonyt is, és az utolsó pillanatban ön lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje?

Ez fel sem merült. A miniszterelnök-jelöltségről csak annyit, hogy

Nem Szigetvári-tervről, Szél-tervről, vagy Vona-kormányról kell beszélni. Miniszterelnök-jelöltet pedig azért kell megnevezni, mert a média kezeli ezt a keretet: vitákra, beszélgetésekre hívnak. Nekem pedig az az érdekem, hogy a Bajnai Gordon örökségét követő szakszerű liberális politikát el tudjam mondani.

Lattmann Tamás is miniszterelnök-jelölt.

Kétségtelen, de nem biztos, hogy lesz listája az FKGP-nek. Ráadásul, ha valaki, ő biztosan a Fidesz érdekében buktatta meg Botka Lászlót, méghozzá egy nagyon furcsa, titkosszolgálati háttérrel, Tarjányi Péterrel közösen tette ezt meg. Én Lattmann Tamást ismertem, és nagyot csalódtam abban a szerepvállalásában. Nem tudom felismerni, hogy milyen érdekek mozgatják őt ebben, de ez egy politikai trollkodás.

A mi politikánkkal lehet egyet nem érteni, de azt nem lehet mondani, hogy trollkodnánk, mert mi minden lépésünkkel az ellenzéket segítjük, nem pedig akadályozzuk. Még akkor is, ha kerítésügyben nem azt mondom, mint a többiek. Tehát a miniszterelnök-jelöltség erről szól.

Nem igaz, a Jobbik már mondta többször, hogy kormányra kerülve az LMP-vel és a Momentummal lépne koalícióra.

Olyan nem lesz, hogy nekik önmagukban többségük lenne.

Kisebbségi kormányt is alakíthatnak.

Csak nem mindegy, hogy 25 vagy 43 százalékkal kisebbségi egy kormány, mert nem mindegy, hogy mennyi képviselőt kell még maguk mögé szervezni. De viccet félretéve: én ezt azért tartom hiteltelennek, mert én pont azért lettem miniszterelnök-jelölt, hogy reális tervet mondjak. A reális az, hogy kisebbségbe szorítsuk a Fideszt. Hódmezővásárhely előtt engem még ezért kiröhögtek. Utána meg egy csapásra minden elemző azt mondta, hogy lehetséges.

Tehát azért nem érdemes Szigetvári-, vagy Szél-tervről meg Vona-kormányról beszélni, mert nem ez lesz. Egy koalíciós kormány fog alakulni – vagy többségi vagy kisebbségi – és ha körbeutálják egymást a pártok, még koordinálni sem hajlandók, akkor kell egy olyan párt, amely koalícióképes. Én nem fogok soha 3800 milliárdot megígérni az oktatásra, mint Szél Bernadett. Én nem fogok soha alapjövedelmet ígérni, meg tizenharmadik havi nyugdíjat, mert lehet sokkal jobb lépéseket tenni az erősebb jóléti álamért és az egyenlőtlenségek csökkentéséért úgy, hogy közben nem megy tönkre a gazdaság és a költségvetés.

A kommunikációs tanácsadók által megírt szövegeket, az ilyen meg olyan tervet szajkózni még egy nálunk nagyobb párt esetében is zsákutca. És még egy Jobbik- vagy LMP-szavazó sem gondolja, hogy egypárti Jobbik- vagy LMP-kormányra tényleg esély van.

Ha már a Szél-tervnél tartunk: ön 2001-ben Ron Werbernél dolgozott az MSZP mellett. Mit szól hozzá, hogy most az LMP-nek dolgozik, és főleg, mit szól hozzá, hogy most épp otthagyta őket?

Ron Werbertől rengeteget tanultam. Nagyon sok hazugság terjed róla a közbeszédben, amiket ő nem akar cáfolni. Például nem ő csinálta a 23 millió románozást. De nem szorul ő rá, hogy megvédjem. Merész húzásnak tartottam az LMP részéről, hogy őt leszerződtették.Ron távozása pedig számomra nem meglepetés. Volt, hogy más ügyfeleknek, de egy időben dolgoztunk Bukarestben tanácsadókként.

Nem akarok nagyképű kampánygurunak tűnni, de szerintem az LMP szempontjából volt szükség a kampányaik professzionalizálására. Nem azt mondom, hogy nekünk nincs hibánk, de az nem a kampányainkban rejlik, ezen a téren nagyon profi eszközökkel dolgozunk.

Csak párttagság nincs. Meg szavazó.

Van párttagság is meg szavazó is, szerintem több, mint gondolják. Visszatérve az LMP-re: a kampányon bizonyos mértékig látom Ron Werber nyomát, de nem eléggé. De most nem azért akarok interjút adni, hogy a kampányukat értékeljem.

Pedig még ki akartuk kérni a szakvéleményét a Jobbik pozitív kampányáról is. Azt írták a plakátokra, hogy „mi győzünk, ti nyertek”.

Szerintem a lopott pénzen felépített Simicska-birodalom plakáthelyein tisztességtelen módon plakátolni, az nem eredményez újra liberális demokráciát és tisztességes piacgazdaságot Magyarországon. Én akartam venni a Simicska-birodalomtól óriásplakátot. Volt rá pénzem – mármint a pártnak. Valami miatt nem sikerült... Attól még, hogy Simicska kiszállt a Fideszből, és velem a tisztesség szintjén bánik ma a Hír TV – kemény kérdéseket is kapok, és közben bemehetek –, azért nem fogom azt elfelejteni, hogy ez a média- és plakátbirodalom hogyan nőtt ki a földből, lopott pénzből.

Nekem ne beszéljen antikorrupciós harcról és Mészáros Lőrinc vagyonának államosításáról meg bebörtönzésekről Vona Gábor, ha közben ezzel a dologgal nem néz szembe! Nem hiszem el a Jobbik antikorrupciós retorikáját. Mi lesz, ha kormányra kerülnek? Újra a Közgép építene autópályát? Miért lenne Simicska önmegtartóztató egy egypárti Vona-kormány idején?

Azt ígérik, hogy kivetik a földesúradót Simicskára is. Nem hiszi el nekik?

Az adókivetést még elhiszem akár. De azt nem, hogy ne egy olyan nemzetgazdaság-képe lenne a Jobbiknak, amelyben szükségszerű, hogy legyenek ilyen oligarchák. Szerintem lehet enélkül is élni. Visszatérve a cukiságkampányra, nekem egyszerűen nem hiteles. Tavaly ilyenkor még teli szájjal választójogi cenzust akartak bevezetni, most meg azt mondta nekem Dúró Dóra Baló György műsorában, hogy „ja, ez már nincs benne a programunkban”. Csak néztem, hogy mi van?

Felnőttek.

Ha megnézi az Együtt programját, lehet, hogy egy éve nem volt ilyen cizellált a lakáspolitikánk, de azért értékrendet nem cseréltünk, amióta Bajnai Gordon megalapította a pártot. Szóval a Jobbik nekem nem hiteles. Miközben ismerek ott tisztességes embereket is, azt gondolom, hogy ha a Jobbik magára marad, összekacsint. „Itt van a mi oligarchánk”, „Borsodban lehet keményebbeket mondani, ott ez kell”, és ilyenek. Épp ezért a közmunkaprogramról sem hiszem el egy szavukat se. Egy dologban látok náluk fejlődést: szakpolitikai területeken szakszerűbb dolgokat mondanak sokszor. Ez fontos fejlődés, bárcsak lehetne a Fidesszel is szakszerűségi alapon vitatkozni bármiről! De nem lehet.

Egy utolsó kampányszakértői kérdés: a Fidesz plakátjaival tényleg az a legnagyobb probléma, hogy ronda a betűtípus?

Már bocsánat, olyan árnyékot raktak oda, amilyet a Wordben nem tettünk oda ’97-ben. Engem meglepett, mert az eddigi Fidesz-plakátok legalább szépek voltak tipográfiailag. Mi lehet, hogy nem vagyunk a világ legsikeresebb pártja, de adunk arra, hogy szépek legyenek az anyagaink. De a Fidesz-plakátok rondasága persze objektíve a sikerességükből nem feltétlenül von le. Arthur Finkelsteinnek eleve ez az iskolája: a vizualitásra kevésbé ad, inkább a hardcore politikai üzenetet nyomja. Ha valami

Meghalt Finkelstein, és már nem tud nekik tanácsot adni.

Szerintem igen, ez lehet az oka. A szakszerű gyűlöletkeltés egy szakma, még ha én ezzel nem is értek egyet. Ez az ENSZ-dolog teljesen off például. Bár a Soros-ellenes kampánytól undorodtam, és a korábbi IMF-elleneset is hülyeségnek tartottam, de a politikai célszerűséget láttam ezek mögött.

Tudják egyáltalán az emberek, hogy mi az az ENSZ?

Biztos, hogy azt az indulatot nem tudja kiváltani egy ilyen kampány, amit várnak tőle. Őszintén mondom: a Fidesz akkor tenné a legjobbat magának, ha nem kampányolna.

Meg önöknek is?

Nem, nekünk azzal rosszat tenne.

Még használ is önöknek a sorosozós kampány?

Biztos vagyok benne, igen. Azt elfogadom – bár röhögök rajta –, hogy nyolc év kormányzás után a kormányzati teljesítményüknek az esetleg még létező elemeivel sem hajlandók kampányolni. Ehelyett teljes fantomháborúkat vívnak, amivel 2,2 millió szavazónál többnek a pulzusát nem fogják tudni karban tartani. Szerintem elment már emellett az ország.

Nem sajnálják utólag, hogy Bajnai Gordont beáldozták 2014-ben? Most lehetne a miniszterelnök-jelöltjük.

Nincs önökkel vitám. De őt nem mi áldoztuk be, hanem ha udvarias vagyok, akkor a helyzet, ha meg udvariatlan, akkor Mesterházy Attila. Politikai stratégiai hibákat követtünk el, amiknek a tanulságait levontuk. Abban a kampányban az lett volna a helyes, ha a koordinációt kikényszerítjük, mert akkor egy Bajnai Gordon vezette önálló Együtt biztosan bejutott volna listán a parlamentbe. Ennek a tanulsága jött vissza most, hogy nem mentünk bele a közös listába Karácsony Gergelyékkel és az MSZP-vel.

Mi felelősen jártunk el, hogy a saját politikai közösségünk tagjait arra neveltük, hogy egyéniben együttműködés lesz, listán meg vagy sikerül, vagy nem – mi tisztességgel fogunk kampányolni. Minden más, ami a 2014-es választások után történt, az Bajnai Gordon egyéni döntése volt. Sajnálom, de teljesen megértem.

FOTÓK: Bakó Bea