Kell-e új alkotmány? Pártok a lényegről

2018.03.09. 19:26

Melyik ellenzéki párt ígér új alkotmányozást, és ki az, aki ellenne a Fidesz Alaptörvényével is? Hogyan tennék függetlenné az ügyészséget? A korrupción túl miről hoznának még sürgősen törvényt? A lényeg hatodik részében az ellenzéki pártok elmondják, hogyan tennének igazságot.

Alkotmányozás, törvénygyár, korrupció. Leginkább ezekre a témákra ugrik az ellenzék, ha az igazságügyi elképzeléseikről kérdezik őket, de szóba került a lusztráció, a választási törvény, az Alkotmánybíróság és a bírák fizetésemelése is.

Új alkotmányt a Momentum, az MSZP-párbeszédes Karácsony Gergely és a DK ígér,

utóbbi ezt népszavazással is megerősíttetné.

Karácsony Gergely emelkedetten a „negyedik köztársaságról” beszélt az új alkotmányozás kapcsán, ahol a szociális biztonsághoz és a lakhatáshoz való jogot is garantálni fogják. Karácsony is megerősítené a részvételi demokráciát, de arra nem  tért ki, hogy ez azt is jelenti-e, hogy népszavazást tartanak az új alkotmányról és a „negyedik köztársaságról”.

Az LMP és a Jobbik kevesebb forradalmi hévvel állt a kérdéshez, és nem az alkotmányozásra, hanem egyes intézményekre koncentráltak.

Hadházy Ákosnak természetesen a korrupcióellenes törvénycsomag a szívügye, de az LMP törvényt hozna az ügynökökről, és a lusztrációról is:

vagyis arról, hogy volt kommunista funkcionáriusok ne, vagy csak korlátozottan tölthessenek be közhivatalt.

Ez a téma érdekes módon a jobbikos Staudt Gábornak nem jutott eszébe. Őt inkább az zavarja, hogy csak a parlamenti képviselők egynegyede, vagyis ötven képviselő fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Azt szeretné, hogy a jövőben ezt egyesével is megtehessék a parlamenti képviselők, az AB pedig legyen határidőkhöz kötve, hogy ne húzhassa az időt a normakontrollal.

Bár Polt Péter legfőbb ügyész elfogultsága az utóbbi időszak korrupciós ügyei kapcsán visszatérő téma a közbeszédben, csak két párt hozakodott elő az ügyészségre vonatkozó javaslattal.

A Jobbik szerint négyötödös parlamenti többséggel kellene választani a legfőbb ügyészt a jelenlegi kétharmad helyett, a beosztott ügyészeknek is függetleneknek kell lenniük. A másik párt a DK volt: Gyurcsány pártja további konkrétumok nélkül ígéri: nem pártkatonák fognak dolgozni az ügyészségen.

A DK-nak egy másik javaslata is szemet szúr: ötven százalékkal emelnék a bírák számát és fizetését is. Ez azt jelenti, hogy a mostanihoz képest több mint kétszer annyiba kerülne az igazságszolgáltatás, de hogy minőségileg jobb pontosan mitől lesz, azt Avarkeszi Dezső nem árulta el.

De ki törődik az Alkotmánybíróság megnyirbált hatásköreivel, a bírósági szervezet tetején ücsörgő Handó Tündével, és a mutyigyanús bírósági végrehajtókkal? Kiderül a fenti videóból.

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől
Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek