+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2018. március 7. szerda, 20:34
Vona Gábor miniszterelnök-jelölt. Így, pártlogó nélkül: a Jobbik elnökének neve melle egy körrel körbevett V betű is társul dizájnelemként. A Jobbik láthatóan mindent a kormányváltásra tesz fel: szlogenjét a nép pártjáról a kormányváltó erőre cserélte, amit egy hatalmas "Kormányváltást most!" felirat egészít ki. Vona egy szerda esti beszélgetésen nagy jövővíziókkal dúsított kampánybeszédet tartott olyan meglepő javaslatokkal, mint a politikusok elmeorvosi vizsgálata.

 

A Jobbik elnöke a párt értelmiségi holdudvara, nagyjából kétszáz fő előtt tartotta a nem túl szokványos beszédét. A rendezvényre az Azonnali is meghívást kapott, hogy tudósítson.

 

Vona azzal kezdte, hogy a magas részvétel a döntő kérdés a választáson. Ez a kormányváltás kulcsa. Valahol 65-70 százalék körül van az a lélektani fordulópont, ahol a kormányváltás biztosra mondható, ám ahhoz az emberek bölcsessége is kell még – kezdte a Jobbik elnöke az egyéni választókörzetek koordinációjára utalva, majd rögtön kijelentette, hogy ebben a beszédben a továbbiakban sem aktuálpolitikáról, sem a választásról nem akar beszélni.

 

El akar emelkedni tőle, túltekinteni a kampányidőszakon. Oka van mindennek: a közbeszéd egybitessé vált, a politikai diskurzus lezüllött. Éppen ezért igenis beszélni kell arról, mit tesz a Jobbik akkor, ha kormányzásra kerül sor, érvelt mondandójának érdekessége mellett. Mert ők kormányzásra készülnek, amint azt Vona ismételten kifejtette.

 

A demokráciához tömeg kell és pszichésen tiszta politikusok

 

És ezen a ponton hirtelen a semmiből kirobbant egy kérdés Vonából: mi köze a robotizációnak a demokráciához? Hosszú csend. Majd Vona megválaszolja.

 

Az, hogy a termeléshez szükség volt a tömegre. A 21. században a robotizáció miatt már nem lesz szükség tömegre: sem a gazdaságban, sem a hadseregben. Elképzelhető volna, hogy emiatt már a politikai berendezkedéseinkben sem lesz rá szükség? Hogy eltűnik a demokrácia emiatt?

 

Ő készülni szeretne erre a feladatra, és meg szeretné őrizni a demokráciát, hogy ne párologjanak el annak alapjai – mondta. Aztán feltette a kérdést:

 

mi vajon miért élünk demokráciában? Bensőnkből fakadna, vagy ide is exportálták?

 

Az, hogy Orbán szisztematikusan építi le különösebben nagy ellenállás nélkül a demokratikus berendezkedést, inkább utóbbit jelzi. 

 

Vona aztán fura kanyarral rátért arra, hogy szerinte nagy szükség lenne arra, hogy

 

Magyarország vezetőit ne csak A-, B-, C-típusú átvilágítás érje, hanem D-típusú, elmeorvosi átvilágítás is. Hogy ne a saját démonaikkal hadakozzanak!

 

– mondja, hozzátéve: a hatalom, a politika torzítja a személyiséget, eltaszít a valóságtól. 

 

21. század az oktatásban és a géntechnológiában

 

A Jobbik-elnök kedvenc témája láthatóan az oktatás: beszédében számos helyen utalt arra, hogy a demokráciát, a korrupcióellenességet már a kezdetektől fogva tananyaggá tenné. Ma szerinte az a legfőbb gond, hogy a 21. század digitalizált korba beleszületett gyerekei a 20. századi poroszos magyar oktatási keretekben próbálnak helytállni, és vannak olyan régiók is az országban, ahol a 19. századi körülmények között már a 20. századinak is örülni kell.

 

Ez nem működik, az oktatási rendszerbe öröm, játékosság, kell, a tanárnak pedig rendes fizetés – sorolja, aztán vált is a következő 21. századi témára.

 

Meglepőt húz, politikus ilyesmiről itthon még nem nagyon beszélt. Génsebészet, génmanipuláció: már most rengeteg olyan orvostudományi eredmény van a modern technikának köszönhetően, ami vallási-politikai okokból vállalhatatlan sokaknak. Ez társadalmi polarizációt fog okozni, mivel ezekhez a vívmányokhoz először a gazdagok fognak hozzáférni, hiszen nem lesznek olcsók.

 

Ezekről a dolgokról beszélnünk kell, különben további százezrek vándorolnak ki Magyarországról, fűzte tovább a következő témakörhöz a beszédet Vona.

 

A kivándoroltak alkossanak magyar párhuzamos társadalmakat!

 

Nem fog mindenki hazajönni azon százezrek közül, akik kimentek. Fájó ezt kimondani, de ez így lesz.

 

A történész Vona felidézi: a 20. században folyamatos kivándorlási hullámok voltak, így vannak történelmi tapasztalatai a magyarságnak. Azt látjuk, hogy ha egy magyar elhagyja a Kárpát-medencét, a harmadik generáció legkésőbb felolvad nyugaton, mert nem tudunk diaszpórákat kialakítani, mondja.

 

Ám a Jobbik elnöke szerint ebbe nem szabad beletörődni, ki kell dolgoznunk olyan stratégiát, hogy a kivándorló magyarok hosszú távon magyarok maradjanak.

 

„Ne mondjunk le róluk! Legyenek ők Magyarország kinyújtott karjai külföldön!”

 

A magyar párhuzamos társadalmak tehát jók, a más bevándorlók által alkotottak viszont rosszak. Erre az ellentmondásra valahogy nem tért ki a beszédben, inkább átevezett a külpolitikára.

 

Európa felé az Orbán mondanivalója, hogy stop Soros. A Jobbiké ennél némileg több: bérunió, ami annak jele, hogy a kohéziós alapok nem tudtak felzárkóztatni az újonnan csatlakozó országokat. De ez is kevés, fűzi hozzá önkritikusan: nem dogmatikus viták kellenek arról, hogy nemzetállamok vagy egyfajta európai egyesült államok felé haladjon az Európai Unió.

 

Kulturált vita kell az unióról, mondja Vona. És be kell vetni a magyar soft powert: kultúrdiplomácia kell a gazdasági és politikai diplomácia mellé. Lélek kell, ami tartós, fogalmaz. Azt kell üzennünk: erős es büszke ez a Magyarország, amely békét és párbeszédet szeretne a régióban.

 

Ebben a geopolitikai helyzetben ugyanis vagy frontvonal, vagy békítőterep leszünk, mondja.

 

Önkéntességet és államférfiakat!

 

De hogyan békéljen meg a megosztott magyar társadalom? Vona szerint az önkéntességben rengeteg lehetőség rejlik a társadalmi kohézió erősítésére. Hiszen akik ezt már fiatalkorban megtapasztalják, sikeresen építenek nemzetet. Ahol nem a dohánybolt, hanem a társadalom a nemzeti – mondja, és először nevet fel a közönség, igaz, nem túl hangosan.

 

Közösségi lény-e a magyar? – teszi fel beszéde végen a Nagy Kérdést. Vona azt gondolja, nagyon is, nem volt már véletlen a hét vezér mítosza sem, ami nem szólt másról, mint az összefogásról. Amiben Vona Gábor hisz: nincs turáni átok, képesek lehetünk közösséggé válni a Facebook-világon túl is.

 

Ám ehhez először példát kell mutatnia a politikának:

 

államférfiakhoz méltó párbeszédképesség, a másik tisztelete kell, nem a törzsi gondolkodás.

 

Őrülten nehéz 21. század vár ránk, összegzett Vona. Nem engedhetjük meg azt a luxust, azt a fajta színvonaltalanságot, intellektuális zuhanást, lealjasodást, ami fentről leszivárog a társadalom szöveteibe.

 

Április 8-an erről döntünk: áporodott, ósdi, ördögi politika határozza-e meg Magyarország jövőjét, vagy a frissesség, a szabadság, a gondolkodás, a bizalom, az egymás közti nyitottság öröme.

 

És igen, ezt a beszédet még mindig a Jobbik elnöke mondta el.

 

FOTÓ: Alfahír

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szállítmányért éjjel titokban ment a szlovák légierő gépe. Igor Matovič szlovák kormányfő egy hónapja még nagyobb EU-s tagállami fegyelmet sürgetett a keleti vakcinákkal szemben.

Ez egyelőre azt jelenti, pár régióban bezárnak az éttermek három hétre, miután megnőtt a fertőzések száma. A finneknél sokkal jobb az általános járványhelyzet, mint nálunk.

Március 1-jétől a hónap végéig kell hordani a márciuskát: a szokást Erdély egyes részein magyarok is átvették. Mi ez?

Az ellenzék az előválasztási bejelentésében csak a leendő parlamenti frakcióikba beülő civilekről beszél, más pártokról nem. Pálinkásnak van sejtése, hogy ez mennyire szándékos.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás