+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2018. március 7. szerda, 20:34
Vona Gábor miniszterelnök-jelölt. Így, pártlogó nélkül: a Jobbik elnökének neve melle egy körrel körbevett V betű is társul dizájnelemként. A Jobbik láthatóan mindent a kormányváltásra tesz fel: szlogenjét a nép pártjáról a kormányváltó erőre cserélte, amit egy hatalmas "Kormányváltást most!" felirat egészít ki. Vona egy szerda esti beszélgetésen nagy jövővíziókkal dúsított kampánybeszédet tartott olyan meglepő javaslatokkal, mint a politikusok elmeorvosi vizsgálata.

 

A Jobbik elnöke a párt értelmiségi holdudvara, nagyjából kétszáz fő előtt tartotta a nem túl szokványos beszédét. A rendezvényre az Azonnali is meghívást kapott, hogy tudósítson.

 

Vona azzal kezdte, hogy a magas részvétel a döntő kérdés a választáson. Ez a kormányváltás kulcsa. Valahol 65-70 százalék körül van az a lélektani fordulópont, ahol a kormányváltás biztosra mondható, ám ahhoz az emberek bölcsessége is kell még – kezdte a Jobbik elnöke az egyéni választókörzetek koordinációjára utalva, majd rögtön kijelentette, hogy ebben a beszédben a továbbiakban sem aktuálpolitikáról, sem a választásról nem akar beszélni.

 

El akar emelkedni tőle, túltekinteni a kampányidőszakon. Oka van mindennek: a közbeszéd egybitessé vált, a politikai diskurzus lezüllött. Éppen ezért igenis beszélni kell arról, mit tesz a Jobbik akkor, ha kormányzásra kerül sor, érvelt mondandójának érdekessége mellett. Mert ők kormányzásra készülnek, amint azt Vona ismételten kifejtette.

 

A demokráciához tömeg kell és pszichésen tiszta politikusok

 

És ezen a ponton hirtelen a semmiből kirobbant egy kérdés Vonából: mi köze a robotizációnak a demokráciához? Hosszú csend. Majd Vona megválaszolja.

 

Az, hogy a termeléshez szükség volt a tömegre. A 21. században a robotizáció miatt már nem lesz szükség tömegre: sem a gazdaságban, sem a hadseregben. Elképzelhető volna, hogy emiatt már a politikai berendezkedéseinkben sem lesz rá szükség? Hogy eltűnik a demokrácia emiatt?

 

Ő készülni szeretne erre a feladatra, és meg szeretné őrizni a demokráciát, hogy ne párologjanak el annak alapjai – mondta. Aztán feltette a kérdést:

 

mi vajon miért élünk demokráciában? Bensőnkből fakadna, vagy ide is exportálták?

 

Az, hogy Orbán szisztematikusan építi le különösebben nagy ellenállás nélkül a demokratikus berendezkedést, inkább utóbbit jelzi. 

 

Vona aztán fura kanyarral rátért arra, hogy szerinte nagy szükség lenne arra, hogy

 

Magyarország vezetőit ne csak A-, B-, C-típusú átvilágítás érje, hanem D-típusú, elmeorvosi átvilágítás is. Hogy ne a saját démonaikkal hadakozzanak!

 

– mondja, hozzátéve: a hatalom, a politika torzítja a személyiséget, eltaszít a valóságtól. 

 

21. század az oktatásban és a géntechnológiában

 

A Jobbik-elnök kedvenc témája láthatóan az oktatás: beszédében számos helyen utalt arra, hogy a demokráciát, a korrupcióellenességet már a kezdetektől fogva tananyaggá tenné. Ma szerinte az a legfőbb gond, hogy a 21. század digitalizált korba beleszületett gyerekei a 20. századi poroszos magyar oktatási keretekben próbálnak helytállni, és vannak olyan régiók is az országban, ahol a 19. századi körülmények között már a 20. századinak is örülni kell.

 

Ez nem működik, az oktatási rendszerbe öröm, játékosság, kell, a tanárnak pedig rendes fizetés – sorolja, aztán vált is a következő 21. századi témára.

 

Meglepőt húz, politikus ilyesmiről itthon még nem nagyon beszélt. Génsebészet, génmanipuláció: már most rengeteg olyan orvostudományi eredmény van a modern technikának köszönhetően, ami vallási-politikai okokból vállalhatatlan sokaknak. Ez társadalmi polarizációt fog okozni, mivel ezekhez a vívmányokhoz először a gazdagok fognak hozzáférni, hiszen nem lesznek olcsók.

 

Ezekről a dolgokról beszélnünk kell, különben további százezrek vándorolnak ki Magyarországról, fűzte tovább a következő témakörhöz a beszédet Vona.

 

A kivándoroltak alkossanak magyar párhuzamos társadalmakat!

 

Nem fog mindenki hazajönni azon százezrek közül, akik kimentek. Fájó ezt kimondani, de ez így lesz.

 

A történész Vona felidézi: a 20. században folyamatos kivándorlási hullámok voltak, így vannak történelmi tapasztalatai a magyarságnak. Azt látjuk, hogy ha egy magyar elhagyja a Kárpát-medencét, a harmadik generáció legkésőbb felolvad nyugaton, mert nem tudunk diaszpórákat kialakítani, mondja.

 

Ám a Jobbik elnöke szerint ebbe nem szabad beletörődni, ki kell dolgoznunk olyan stratégiát, hogy a kivándorló magyarok hosszú távon magyarok maradjanak.

 

„Ne mondjunk le róluk! Legyenek ők Magyarország kinyújtott karjai külföldön!”

 

A magyar párhuzamos társadalmak tehát jók, a más bevándorlók által alkotottak viszont rosszak. Erre az ellentmondásra valahogy nem tért ki a beszédben, inkább átevezett a külpolitikára.

 

Európa felé az Orbán mondanivalója, hogy stop Soros. A Jobbiké ennél némileg több: bérunió, ami annak jele, hogy a kohéziós alapok nem tudtak felzárkóztatni az újonnan csatlakozó országokat. De ez is kevés, fűzi hozzá önkritikusan: nem dogmatikus viták kellenek arról, hogy nemzetállamok vagy egyfajta európai egyesült államok felé haladjon az Európai Unió.

 

Kulturált vita kell az unióról, mondja Vona. És be kell vetni a magyar soft powert: kultúrdiplomácia kell a gazdasági és politikai diplomácia mellé. Lélek kell, ami tartós, fogalmaz. Azt kell üzennünk: erős es büszke ez a Magyarország, amely békét és párbeszédet szeretne a régióban.

 

Ebben a geopolitikai helyzetben ugyanis vagy frontvonal, vagy békítőterep leszünk, mondja.

 

Önkéntességet és államférfiakat!

 

De hogyan békéljen meg a megosztott magyar társadalom? Vona szerint az önkéntességben rengeteg lehetőség rejlik a társadalmi kohézió erősítésére. Hiszen akik ezt már fiatalkorban megtapasztalják, sikeresen építenek nemzetet. Ahol nem a dohánybolt, hanem a társadalom a nemzeti – mondja, és először nevet fel a közönség, igaz, nem túl hangosan.

 

Közösségi lény-e a magyar? – teszi fel beszéde végen a Nagy Kérdést. Vona azt gondolja, nagyon is, nem volt már véletlen a hét vezér mítosza sem, ami nem szólt másról, mint az összefogásról. Amiben Vona Gábor hisz: nincs turáni átok, képesek lehetünk közösséggé válni a Facebook-világon túl is.

 

Ám ehhez először példát kell mutatnia a politikának:

 

államférfiakhoz méltó párbeszédképesség, a másik tisztelete kell, nem a törzsi gondolkodás.

 

Őrülten nehéz 21. század vár ránk, összegzett Vona. Nem engedhetjük meg azt a luxust, azt a fajta színvonaltalanságot, intellektuális zuhanást, lealjasodást, ami fentről leszivárog a társadalom szöveteibe.

 

Április 8-an erről döntünk: áporodott, ósdi, ördögi politika határozza-e meg Magyarország jövőjét, vagy a frissesség, a szabadság, a gondolkodás, a bizalom, az egymás közti nyitottság öröme.

 

És igen, ezt a beszédet még mindig a Jobbik elnöke mondta el.

 

FOTÓ: Alfahír

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A januárban megválasztott Dézsi Csaba András azt mondja: egyelőre tünetmentes és folytatja a munkáját polgármesterként.

Orbán arra panaszkodik a Néppárt prominenseinek, például a német CDU és CSU elnökeinek, hogy a pártcsalád elnöke, Donald Tusk a Néppárt hitelességét kockáztatja.

Állítják: az észak-macedónok csatlakozása nem jelent semmit, mégis jogtalanságokat kiáltanak a NATO-integráció kapcsán.

Hatósági árakat nem tervez a kormány, viszont arra kérte a Pest Megyei Kormányhivatal az önkormányzatokat, figyeljék, jogosan emelik-e az árakat a piacokon, tudta meg az Azonnali.

Hányan vannak lélegeztetőgépen, és van-e már olyan, aki ennyire súlyos állapotból gyógyult fel? Az operatív törzs szerdán is megtartotta szokásos sajtótájékoztatóját.

A magyar vasúttörténet legdrágább, a tervek szerint főként kínai hitelből épülő beruházása jóideje áll, a kormány szerint a titkosításról szóló törvényjavaslat ahhoz kell, hogy Kína hitelt adjon.

A posztszovjet térség nagy figurái mellett Irán és Szváziföld fért be a megszavazható listára, de a végső döntés a tiéd lesz ebben a történelmi versenyben!

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás