+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kollai István
2018. február 27. kedd, 09:40
Pár hete sikerült felvinni az űrbe egy Tesla autót, és elindítani a Mars felé. Amíg az autó a Mars közelébe ér, még biztos sokszor fel fog vetődni a kérdés: Nikola Tesla horvát volt, vagy szerb? Feltalálóként leginkább amerikai: ezt a keserű pirulát a horvátoknak és a szerbeknek is le kell nyelniük.

 

Nikola Tesla horvát volt, vagy szerb?

 

Az internet már most is tele van ezzel a kérdéssel különböző fórumokon. A legkézenfekvőbb és leggyakoribb válasz így hangzik: Nikola Tesla ortodox szerb családban született, apja és anyja is ortodox szerb volt – sőt, apjának pópaként kifejezetten egyház- és közösségszervező szerepe volt. 

 

Tehát szerb volt. Igen ám, csakhogy Horvátország területén született,

 

ezért a „horvátországi” jelző is kijárhat neki, illetve, ha sikerül bizonyítani hazafias elkötelezettségét, akkor végül is a horvát jelző is jogos lehet. 

 

És máris ott vagyunk abban a zavarba ejtő helyzetben, amikor rég elhunyt emberek lelkivilágát, identitását próbáljuk megtalálni, rekonstruálni, megidézni, és ahogy kutakodunk az árulkodó jelek után, csak egyre jobban belegabalyodunk a részletekbe. Jól ismert ez magyar-szlovák relációban is, például Hudec László besztercebányai építésznek jutott nagyon hasonló sors.

 

Nikola Tesla származása szerint tehát szerb volt. Fennmaradt viszont egy állítólagos levél, amit egy horvát politikusnak küldött élete vége felé, és ami szerint egyszerre volt büszke szerb nemzetiségére és „horvát hazájára”. Ez az egyik leggyakrabban előkerülő momentum a horvátokhoz való kötődése kapcsán. De van olyan szerb, aki megkérdőjelezi, hogy Tesla idős korában egyáltalán tisztán tudott a kusza balkáni kérdésekről gondolkodni.

 

Horvátország mindenesetre könnyen építhet Tesla örökségére: 2006-ban szülőhelyén emlékmúzeumot nyitottak, tavaly pedig Zágrábban nyílt multimédiás kiállítás a feltaláló-tudós tiszteletére. Ez nem feltétlenül jelenti Tesla emlékének kisajátítását, inkább a kényszerű osztozkodást: a 2006-os évet például az UNESCO, Szerbia és Horvátország közösen hirdette meg Tesla-emlékévnek.

 

A horvátokkal való közösködés ezzel együtt a szerbeknek tudja szúrni a szemét – legalábbis az interneten elérhető forrásokból ez rekonstruálható –, mert például a második világháború alatt horvát usztasák rendeztek vérengzést Tesla szülőfalujában, az áldozatok között állítólag rokonai is voltak.

 

De igazából az veri ki szerb oldalon a biztosítékot, amikor valaki egyszerűen horvátnak nevezi a feltalálót: a b92 rádió 2016-ban közölt keserű hangú tudósítást arról, hogy egy fiumei lap „horvát–amerikai” személyiségként üdvözölte Teslát. Az ilyen torzulások, torzítások ráadásul könnyebben terjednek az angol nyelvben, ahol nem annyira tesznek különbséget a nemzetiség és az állampolgárság között. Egy Horvátországban született ember igen könnyen, egyszerűen kapja meg a „Croat”, azaz horvát jelzőt.

 

Tesla egyébként függetlenül származásától, igazi „homo monarchicus” volt, aki kihasználta az Osztrák-Magyar Monarchia adta kereteket,

 

Grazban tanult, élt Mariborban és Prágában, de dolgozott Budapesten is (Puskás Tivadar telefonközpontjának volt a főmérnöke). Később Amerikába távozott, szakmai sikereit az USA állampolgáraként érte el, ezért akármilyen is volt a származása, akármilyen nyelvi és kulturális közegből indult,

 

az biztos, hogy Amerikában tudott kibontakozni; ezért a szerbeknek és a horvátoknak is le kell nyelni azt a keserű pirulát, amikor valaki kijelenti: Tesla igazából amerikai feltalálónak tekinthető.

 

A szöveg először a pozsonyi Új Szó című napilapban jelent meg. A felvidéki lappal az Azonnali együttműködik, ezért is olvashattátok ezt a cikket itt és most.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hétfőtől egy hónapon át minden étteremnek, boltnak, bárnak este 6-kor be kell zárnia.

Ezután több alkalommal is fegyvert fogtak a függetlenségért, de kellő nagyhatalmi támogatást csak az első világháború után tudtak szerezni ehhez.

Romániai román, erdélyi magyar és világpolitika, kultúra, gazdaság és sok minden más is fog szerepelni a romániai magyarság új portálján.

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás