+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kollai István
2018. február 27. kedd, 09:40
Pár hete sikerült felvinni az űrbe egy Tesla autót, és elindítani a Mars felé. Amíg az autó a Mars közelébe ér, még biztos sokszor fel fog vetődni a kérdés: Nikola Tesla horvát volt, vagy szerb? Feltalálóként leginkább amerikai: ezt a keserű pirulát a horvátoknak és a szerbeknek is le kell nyelniük.

 

Nikola Tesla horvát volt, vagy szerb?

 

Az internet már most is tele van ezzel a kérdéssel különböző fórumokon. A legkézenfekvőbb és leggyakoribb válasz így hangzik: Nikola Tesla ortodox szerb családban született, apja és anyja is ortodox szerb volt – sőt, apjának pópaként kifejezetten egyház- és közösségszervező szerepe volt. 

 

Tehát szerb volt. Igen ám, csakhogy Horvátország területén született,

 

ezért a „horvátországi” jelző is kijárhat neki, illetve, ha sikerül bizonyítani hazafias elkötelezettségét, akkor végül is a horvát jelző is jogos lehet. 

 

És máris ott vagyunk abban a zavarba ejtő helyzetben, amikor rég elhunyt emberek lelkivilágát, identitását próbáljuk megtalálni, rekonstruálni, megidézni, és ahogy kutakodunk az árulkodó jelek után, csak egyre jobban belegabalyodunk a részletekbe. Jól ismert ez magyar-szlovák relációban is, például Hudec László besztercebányai építésznek jutott nagyon hasonló sors.

 

Nikola Tesla származása szerint tehát szerb volt. Fennmaradt viszont egy állítólagos levél, amit egy horvát politikusnak küldött élete vége felé, és ami szerint egyszerre volt büszke szerb nemzetiségére és „horvát hazájára”. Ez az egyik leggyakrabban előkerülő momentum a horvátokhoz való kötődése kapcsán. De van olyan szerb, aki megkérdőjelezi, hogy Tesla idős korában egyáltalán tisztán tudott a kusza balkáni kérdésekről gondolkodni.

 

Horvátország mindenesetre könnyen építhet Tesla örökségére: 2006-ban szülőhelyén emlékmúzeumot nyitottak, tavaly pedig Zágrábban nyílt multimédiás kiállítás a feltaláló-tudós tiszteletére. Ez nem feltétlenül jelenti Tesla emlékének kisajátítását, inkább a kényszerű osztozkodást: a 2006-os évet például az UNESCO, Szerbia és Horvátország közösen hirdette meg Tesla-emlékévnek.

 

A horvátokkal való közösködés ezzel együtt a szerbeknek tudja szúrni a szemét – legalábbis az interneten elérhető forrásokból ez rekonstruálható –, mert például a második világháború alatt horvát usztasák rendeztek vérengzést Tesla szülőfalujában, az áldozatok között állítólag rokonai is voltak.

 

De igazából az veri ki szerb oldalon a biztosítékot, amikor valaki egyszerűen horvátnak nevezi a feltalálót: a b92 rádió 2016-ban közölt keserű hangú tudósítást arról, hogy egy fiumei lap „horvát–amerikai” személyiségként üdvözölte Teslát. Az ilyen torzulások, torzítások ráadásul könnyebben terjednek az angol nyelvben, ahol nem annyira tesznek különbséget a nemzetiség és az állampolgárság között. Egy Horvátországban született ember igen könnyen, egyszerűen kapja meg a „Croat”, azaz horvát jelzőt.

 

Tesla egyébként függetlenül származásától, igazi „homo monarchicus” volt, aki kihasználta az Osztrák-Magyar Monarchia adta kereteket,

 

Grazban tanult, élt Mariborban és Prágában, de dolgozott Budapesten is (Puskás Tivadar telefonközpontjának volt a főmérnöke). Később Amerikába távozott, szakmai sikereit az USA állampolgáraként érte el, ezért akármilyen is volt a származása, akármilyen nyelvi és kulturális közegből indult,

 

az biztos, hogy Amerikában tudott kibontakozni; ezért a szerbeknek és a horvátoknak is le kell nyelni azt a keserű pirulát, amikor valaki kijelenti: Tesla igazából amerikai feltalálónak tekinthető.

 

A szöveg először a pozsonyi Új Szó című napilapban jelent meg. A felvidéki lappal az Azonnali együttműködik, ezért is olvashattátok ezt a cikket itt és most.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A frakció után a pártcsaládból való távozás immáron puszta formalitás, írja egyikük.

Rettenetes tsudák estek meg, a Gonosz bélyegével kérkedők ingerlik 's gúnyolják az igazakat.

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás