+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kiss Brigi
2018. február 7. szerda, 16:36
Az LMP viszonylag nagyobb összegű, 150 millió forintos hitelt vett fel az OTP-től, hogy kiegészítse kampánybüdzséjét. Az Azonnali ennek apropóján körbekérdezte a többi pártot, terveznek-e hasonlót. Mint kiderült: az LMP útját a többség nem követi, az Együtt viszont már hónapokkal előttük vett fel pénzt szintén az OTP-től, míg a Momentum nem zárta ki a hitelfelvétel lehetőségét.

 

A Magyar Nemzet pénteken írta meg, hogy az LMP 150 millió forintnyi hitelt vett fel az OTP-től, hogy ezzel egészítsék ki az állami kampánytámogatás összegét. Ezt aztán Ungár Péter, a párt elnökségi tagjai is megerősítette egy vasárnapi sajtótájékoztatón, ahol elmondta: 150 millió forintos hitelkeretet igényeltek, ebből 125 millió forintot már le is hívtak.

 

De vajon a többi párt is tervezi hasonló úton kiegészíteni a kampánybüdzséjét? 

 

Az Azonnali körkérdéséből kiderül: van olyan párt, amely már hónapokkal ezelőtt vett fel hitelt ebből a célból, és olyan is, aki ugyan most még nem tudja, hogy fog-e, de nem zárta ki teljesen a lehetőségét sem. Ám a többség nem tervezi. 

 

Az Együtt vett fel hitelt, a Momentum nem zárja ki, hogy fog

 

Az Együtt még tavaly szeptemberben vett fel kampányfelkészülés céljából 25 millió forint hitelt az LMP-hez hasonlóan az OTP-től – hívta fel a figyelmet a párt, amely már akkor ősszel megígérte, hogy ezt az összeget legkésőbb 2018 második negyedévének elejéig visszafizeti a 2018 elején esedékes állami támogatásukból.

 

Mint az Együtt kérdésünkre adott válaszában írta: a törlesztés nagyobb részén már túl vannak. Ezen túlmenően az állami kampánytámogatásból finanszírozza majd kampányát a párt.

 

A másik párt, ami nem mondott kapásból nemet a hitelfelvétellel kapcsolatos érdeklődésünkre, a Momentum volt. Ők azt írták, hogy jelenleg nincs döntés a hitelfelvétellel kapcsolatban, de „nem zárjuk ki ennek lehetőségét”.

 

A Momentum szerint amúgy sem a pénz, „hanem az elköteleződés, a csapatmunka és a szorgalom számít. Ez a siker kulcsa.”

 

Szerintük ezt már a tavaly téli NOlimpia-kampány során is megmutatták.

 

Akik biztosan nem vesznek fel hitelt kampányra

 

Velük ellentétben egyértelműen nemet mond a hitelből való kampányolásra a DK, a Jobbik és a Párbeszéd is. Mindhárom párt az állami kampánytámogatásból, illetve adományokból kívánja fedezni a kampányát. A Jobbik válaszában ehhez még hozzátette a párt normál állami támogatását is. 

 

A Párbeszéd válaszában leszögezte: mivel közös listán indulnak az MSZP-vel, így velük közösen bonyolítják és finanszírozzák majd a kampányt a kampánytámogatásokból és magyar magánszemélyektől gyűjtött adományokból. 

 

Ezt a választ külön is köszönjük, mivel az MSZP többszöri megkeresésünkre sem válaszolt a kampányfinanszírozással kapcsolatos kérdéseinkre. Így legalább a Párbeszédtől választ kaptunk a szocialisták kampányfinanszírozására is. 

 

Természetesen megkerestük a Fideszt is, akik az MSZP-vel ellentétben legalább válaszoltak, még ha a válaszuk egyébként semmitmondó is volt. Mint írták:

 

„A kampányköltségekkel kapcsolatos beszámolási kötelezettségeinknek, ahogy a múltban is, úgy a jövőben is eleget fogunk tenni a meghatározott időben és módon a törvényi előírásoknak megfelelően.”

 

Mekkora pénzt ad az állam kampányra? 

 

A parlament 2013-ban fogadta el a kampányfinanszírozással kapcsolatos új törvényt. Ennek köszönhetően már a 2014-es választásoknak is úgy futhattak neki a jelöltek, hogy tudták: komoly pénz üti a markukat az államkasszából az indulásuknak köszönhetően. Ha pedig egy pártnak sikerül országos listát állítania, akkor további állami támogatásra lesznek jogosultak. 

 

Minden nyilvántartásba vett képviselőjelölt ugyanis 1 millió forintot kap kincstári kártyán, amelyből a kampányukkal összefüggő költségeiket fedezhetik. De csak a kártyáról, készpénzt nem tudnak felvenni róla. Ha egy párt országos listát állít, akkor egyéni jelöltjein túl további százmilliókkal is gazdagodhat a kampány idejére. Hogy mennyivel, az attól függ, hogy mennyi jelöltet állít. 

 

Ha csak a minimális 27 jelöltet állították ki a megfelelő területi eloszlásban, akkor négy évvel ezelőtt 149,25 millió, ha viszont minden választókerületben állítottak jelöltet, akkor 597 millió forintot kaptak.

 

A két összeg között még két sáv van: a 106 választókörzetből 54-ben volt jelöltje egy pártnak, akkor  298,5 millió, ha pedig legalább 80-ban sikerült jelöltet indítania, akkor már 447,75 millió forintot kaptak 2014-ben. Ezek az összegek idén valamennyivel növekedni fognak, mert a kampányfinanszírozási törvény szerint a fogyasztói árindexet figyelembe véve növelni kell azokat.

 

Négy éve volt egy fontos különbség az egyéni jelöltek, illetve a pártok kampánytámogatása között. Előbbieknek ugyanis vissza kellett fizetniük az elköltött pénzt, ha nem értek el legalább 2 százalékot a választáson, de ez a korlátozás a pártokra nem volt érvényes. Ők akkor is megtarthatták a pénzt, ha egyetlen egy szavazatot se gyűjtöttek be, csak le kellett papírozniuk a költéseiket.

 

És hiába csinálta ezt a lepapírozást átlátszó módon több kamupárt is, a hatóságok nem tudtak velük mit kezdeni, így végül több milliárd forinttal rövidítették meg ilyen módon a költségvetést.

 

Szigorítottak a rendszeren, most már a pártoktól is visszaszedhetik a pénzt

 

Idén viszont már ez sem így lesz. Az ősszel ugyanis módosította a parlament a vonatkozó szabályozást, így a 2018-as választáson már a pártoknak is lesz visszafizetési kötelezettségük: ha nem érik el az 1 százalékot, akkor nem tarthatják meg az állami kampánytámogatást, vissza kell azt fizetniük. Ezért ráadásul a párt tisztségviselői saját vagyonukkal felelnek, ha magán a párton nem behajtható az összeg.

 

Nem mintha úgy tűnne, hogy ez nagyon visszafogná a kamupártokat:

 

még el sem kezdődött a kampányidőszak, de már 82 párt kezdeményezte nyilvántartásba vételét, amiből egyelőre jogerősen csak egyet utasítottak el.

 

Ráadásul a négy évvel ezelőtti választás után a kamupártokra kiszabott mintegy 2 milliárd forintnyi bírságot sem tudta behajtani a NAV. Tehát erősen kérdéses, hogy vajon a szigorítás a gyakorlatban mennyire lesz eredményes a bizniszpártok kiszűrésében. 

 

Sem a Momentum, sem az Együtt nem aggódik a visszafizetés miatt

 

Gondot jelenthet viszont a visszafizetési kötelezettség azoknak a pártoknak, amelyek bár nem kamupártok, mégis benne van a pakliban, hogy nem érik el az előírt 1 százalékot a választáson, és így vissza kell majd fizetniük az állami kampánytámogatást. 

 

A mikropártokat már körbekérdeztük a kampánytámogatás megváltoztatását követően arról, miből fognak így kampányolni, felveszik-e egyáltalán az állami kampánytámogatást, ha ott lebeg a fejük fölött a visszafizetés pallosa. Most pedig a Momentumnál és az Együttnél is érdeklődtünk: van-e forgatókönyvük arra, mi történik, ha nem érik el az 1 százalékos határt.

 

Úgy tűnik, most még mindkét párt optimista abban, hogy megugorják az 1 százalékos küszöböt.

 

A Momentum leszögezte: fontosnak tartják, hogy az 1 és 2 százalékos szabály a rendszer részét képezze, így szűrve a kamupártokat. A Momentum kampányát azonban nem befolyásolja ez a szabály. 

 

Az Együtt azt írta: „bőven 1% feletti eredményt” fog elérni a párt az áprilisi választáson, így a visszafizetés kérdésével nem foglalkoznak.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyhónapos szünet után megújul és visszatér az Azonnali podcastja, a Helyzet – új formátummal, logóval és tartalommal. Tartsatok velünk!

A Képzőművészeti Központ épülete hétfőn gyulladt ki, a pár éve felújított orgonát sem biztos, hogy meg lehet-e menteni.

Nem volt már hova beszállítaniuk, az éttermek bezártak a lockdown miatt.

Budapestről már csak Szkopjéba és Podgoricába lehet repülni.

Mint írják, az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyja az európai polgárok hangját, és hiányzik belőle az empátia az EU őshonos nemzeti és nyelvi közösségeivel szemben.

A huszonhároméves ötletgazda szerint szakítani kell azzal, hogy a király többet ér, mint a dáma, mert azt üzeni, hogy a nők kevesebbet érnek, mint a férfiak.

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás