Miből kampányolnak a pártok?

Szerző: Kiss Brigi
2018.02.07. 16:36

Az LMP viszonylag nagyobb összegű, 150 millió forintos hitelt vett fel az OTP-től, hogy kiegészítse kampánybüdzséjét. Az Azonnali ennek apropóján körbekérdezte a többi pártot, terveznek-e hasonlót. Mint kiderült: az LMP útját a többség nem követi, az Együtt viszont már hónapokkal előttük vett fel pénzt szintén az OTP-től, míg a Momentum nem zárta ki a hitelfelvétel lehetőségét.

Miből kampányolnak a pártok?

A Magyar Nemzet pénteken írta meg, hogy az LMP 150 millió forintnyi hitelt vett fel az OTP-től, hogy ezzel egészítsék ki az állami kampánytámogatás összegét. Ezt aztán Ungár Péter, a párt elnökségi tagjai is megerősítette egy vasárnapi sajtótájékoztatón, ahol elmondta: 150 millió forintos hitelkeretet igényeltek, ebből 125 millió forintot már le is hívtak.

De vajon a többi párt is tervezi hasonló úton kiegészíteni a kampánybüdzséjét? 

Az Azonnali körkérdéséből kiderül: van olyan párt, amely már hónapokkal ezelőtt vett fel hitelt ebből a célból, és olyan is, aki ugyan most még nem tudja, hogy fog-e, de nem zárta ki teljesen a lehetőségét sem. Ám a többség nem tervezi. 

Az Együtt vett fel hitelt, a Momentum nem zárja ki, hogy fog

Az Együtt még tavaly szeptemberben vett fel kampányfelkészülés céljából 25 millió forint hitelt az LMP-hez hasonlóan az OTP-től – hívta fel a figyelmet a párt, amely már akkor ősszel megígérte, hogy ezt az összeget legkésőbb 2018 második negyedévének elejéig visszafizeti a 2018 elején esedékes állami támogatásukból.

Mint az Együtt kérdésünkre adott válaszában írta: a törlesztés nagyobb részén már túl vannak. Ezen túlmenően az állami kampánytámogatásból finanszírozza majd kampányát a párt.

A másik párt, ami nem mondott kapásból nemet a hitelfelvétellel kapcsolatos érdeklődésünkre, a Momentum volt. Ők azt írták, hogy jelenleg nincs döntés a hitelfelvétellel kapcsolatban, de „nem zárjuk ki ennek lehetőségét”.

A Momentum szerint amúgy sem a pénz, „hanem az elköteleződés, a csapatmunka és a szorgalom számít. Ez a siker kulcsa.”

Szerintük ezt már a tavaly téli NOlimpia-kampány során is megmutatták.

Akik biztosan nem vesznek fel hitelt kampányra

Velük ellentétben egyértelműen nemet mond a hitelből való kampányolásra a DK, a Jobbik és a Párbeszéd is. Mindhárom párt az állami kampánytámogatásból, illetve adományokból kívánja fedezni a kampányát. A Jobbik válaszában ehhez még hozzátette a párt normál állami támogatását is. 

A Párbeszéd válaszában leszögezte: mivel közös listán indulnak az MSZP-vel, így velük közösen bonyolítják és finanszírozzák majd a kampányt a kampánytámogatásokból és magyar magánszemélyektől gyűjtött adományokból. 

Ezt a választ külön is köszönjük, mivel az MSZP többszöri megkeresésünkre sem válaszolt a kampányfinanszírozással kapcsolatos kérdéseinkre. Így legalább a Párbeszédtől választ kaptunk a szocialisták kampányfinanszírozására is. 

Természetesen megkerestük a Fideszt is, akik az MSZP-vel ellentétben legalább válaszoltak, még ha a válaszuk egyébként semmitmondó is volt. Mint írták:

„A kampányköltségekkel kapcsolatos beszámolási kötelezettségeinknek, ahogy a múltban is, úgy a jövőben is eleget fogunk tenni a meghatározott időben és módon a törvényi előírásoknak megfelelően.”

Mekkora pénzt ad az állam kampányra? 

A parlament 2013-ban fogadta el a kampányfinanszírozással kapcsolatos új törvényt. Ennek köszönhetően már a 2014-es választásoknak is úgy futhattak neki a jelöltek, hogy tudták: komoly pénz üti a markukat az államkasszából az indulásuknak köszönhetően. Ha pedig egy pártnak sikerül országos listát állítania, akkor további állami támogatásra lesznek jogosultak. 

Minden nyilvántartásba vett képviselőjelölt ugyanis 1 millió forintot kap kincstári kártyán, amelyből a kampányukkal összefüggő költségeiket fedezhetik. De csak a kártyáról, készpénzt nem tudnak felvenni róla. Ha egy párt országos listát állít, akkor egyéni jelöltjein túl további százmilliókkal is gazdagodhat a kampány idejére. Hogy mennyivel, az attól függ, hogy mennyi jelöltet állít. 

Ha csak a minimális 27 jelöltet állították ki a megfelelő területi eloszlásban, akkor négy évvel ezelőtt 149,25 millió, ha viszont minden választókerületben állítottak jelöltet, akkor 597 millió forintot kaptak.

A két összeg között még két sáv van: a 106 választókörzetből 54-ben volt jelöltje egy pártnak, akkor  298,5 millió, ha pedig legalább 80-ban sikerült jelöltet indítania, akkor már 447,75 millió forintot kaptak 2014-ben. Ezek az összegek idén valamennyivel növekedni fognak, mert a kampányfinanszírozási törvény szerint a fogyasztói árindexet figyelembe véve növelni kell azokat.

Négy éve volt egy fontos különbség az egyéni jelöltek, illetve a pártok kampánytámogatása között. Előbbieknek ugyanis vissza kellett fizetniük az elköltött pénzt, ha nem értek el legalább 2 százalékot a választáson, de ez a korlátozás a pártokra nem volt érvényes. Ők akkor is megtarthatták a pénzt, ha egyetlen egy szavazatot se gyűjtöttek be, csak le kellett papírozniuk a költéseiket.

És hiába csinálta ezt a lepapírozást átlátszó módon több kamupárt is, a hatóságok nem tudtak velük mit kezdeni, így végül több milliárd forinttal rövidítették meg ilyen módon a költségvetést.

Szigorítottak a rendszeren, most már a pártoktól is visszaszedhetik a pénzt

Idén viszont már ez sem így lesz. Az ősszel ugyanis módosította a parlament a vonatkozó szabályozást, így a 2018-as választáson már a pártoknak is lesz visszafizetési kötelezettségük: ha nem érik el az 1 százalékot, akkor nem tarthatják meg az állami kampánytámogatást, vissza kell azt fizetniük. Ezért ráadásul a párt tisztségviselői saját vagyonukkal felelnek, ha magán a párton nem behajtható az összeg.

Nem mintha úgy tűnne, hogy ez nagyon visszafogná a kamupártokat:

még el sem kezdődött a kampányidőszak, de már 82 párt kezdeményezte nyilvántartásba vételét, amiből egyelőre jogerősen csak egyet utasítottak el.

Ráadásul a négy évvel ezelőtti választás után a kamupártokra kiszabott mintegy 2 milliárd forintnyi bírságot sem tudta behajtani a NAV. Tehát erősen kérdéses, hogy vajon a szigorítás a gyakorlatban mennyire lesz eredményes a bizniszpártok kiszűrésében. 

Sem a Momentum, sem az Együtt nem aggódik a visszafizetés miatt

Gondot jelenthet viszont a visszafizetési kötelezettség azoknak a pártoknak, amelyek bár nem kamupártok, mégis benne van a pakliban, hogy nem érik el az előírt 1 százalékot a választáson, és így vissza kell majd fizetniük az állami kampánytámogatást. 

A mikropártokat már körbekérdeztük a kampánytámogatás megváltoztatását követően arról, miből fognak így kampányolni, felveszik-e egyáltalán az állami kampánytámogatást, ha ott lebeg a fejük fölött a visszafizetés pallosa. Most pedig a Momentumnál és az Együttnél is érdeklődtünk: van-e forgatókönyvük arra, mi történik, ha nem érik el az 1 százalékos határt.

Úgy tűnik, most még mindkét párt optimista abban, hogy megugorják az 1 százalékos küszöböt.

A Momentum leszögezte: fontosnak tartják, hogy az 1 és 2 százalékos szabály a rendszer részét képezze, így szűrve a kamupártokat. A Momentum kampányát azonban nem befolyásolja ez a szabály. 

Az Együtt azt írta: „bőven 1% feletti eredményt” fog elérni a párt az áprilisi választáson, így a visszafizetés kérdésével nem foglalkoznak.

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek