Így riasztanak el a Minority Safepacktől a felvidéki pártok

A Híd nyerő témája lehetne a kisebbségvédelmet páneurópai kérdésként kezelő Minority Safepack európai polgári kezdeményezés, a szlovák-magyar vegyespárt mégsem gyűjti az aláírásokat. Nyilván nem akarnak másodhegedűsök lenni a gyűjtésbe határozottan beleálló MKP mögött, a megosztottság viszont csak elriasztja az embereket az aláírástól. Lenne pedig megoldás: egy felvidéki magyar ernyőpárt.

Volt egyszer egy fura, zaklatott hangulatú professzor az egyetemen, aki a hallgatóságát úgy sürgette cikkíráskor, pályázatíráskor a határidők betartására: „Gyerünk, EU van!” Ami nagyjából annyit jelentett, hogy szuper lehetőségek vannak előttünk, de az idő nem nekünk dolgozik.

EU van! Mondhatjuk most a Minority Safepack kezdeményezés kapcsán is. Ez a kezdeményezés igazából egy petíció, ami a kisebbségi kultúrák uniós szintű támogatását szeretné elérni, és amit ha egymillió uniós állampolgár aláír, akkor az kötelezi a brüsszeli döntéshozókat az abban felvetett kérdések megtárgyalására.

Ilyen petíciós követelés például a kisebbségi nyelveken való rádió- és tévéadások sugárzásának könnyítése, a kisebbségeket segítő uniós fejlesztési alap létrehozása, a kisebbségi kultúrák kutatásával foglalkozó uniós kutatóintézet felállítása. Olyan célok ezek, amelyek elérésére régóta vágyott a szlovákiai magyar közösség (is). A Minority Safepack aláírható az interneten, ez mindössze egy-két percet vesz igénybe.

Óriási lehetőségről van szó, ami nemcsak a brüsszeli politikai elitre lehet hatással, hanem a kisebbségekkel kapcsolatos többségi mentalitásra is. A szlovák mentalitás röviden annyiban merül ki, hogy a magyaroknak „jó dolguk” van Szlovákiában, a viszonyok, ahogy szlovákul mondják: „standard felettiek” (borzasztó szókapcsolat), feszültséget pedig „csak a politikusok” gerjesztenek.

Ezen a közönyös-fölényes mentalitáson puhíthat talán egy kicsit a petíciós kezdeményezés. Hiszen ha ötvenezer szlovákiai magyar aláírja azt, amögött nyilván van valamilyen létező igény, vagy hiányérzet. Sőt, aláírták a petíciót a szlovákiai csehek, ruszinok, németek maradványai is. Mi több, igazából az egész petíciós mozgalomnak páneurópai jelleget ad, hogy abban a többséget adó magyar aláírók mellett a dániai, németországi, lettországi, spanyolországi kisebbségek is aktívak.

A petíciót útjára indító Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) vezetésében is ott vannak ezek a nemzeti közösségek. Röviden tehát,

nincsenek hidas aláírásgyűjtő akciók (a párttagok támogató Facebook-posztjai inkább csak egyéni pótcselekvésnek tekinthetők). Ennek nyilván az az oka, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a kezdeményezésben nyakig benne van, és a Híd nem akar másodhegedűs lenni. Pedig saját profilt építhetne a Híd a szlovákok közötti, akár jelképes számú aláírás összegyűjtésével, már ha ez lehetséges.

A petíció körüli gyatra politikai passzivitás újra rámutat arra, mekkora luxus, hogy itt nincs egy nagy ernyőszervezetként működő magyar kisebbségi párt.

– mondják sokan. Pedig nem így van: csupán egy párt odaállt egy jó kezdeményezés mögé, helyesen – ez a pártok dolga.

Tetszik vagy sem, egy egységes kisebbségi magyar párt amolyan autonómiapótlékként működik. Szükséges rosszként. Ennek a védőernyőnek a megszűnése viszont nem két részre osztja a magyar közösséget, hanem inkább darabokra töredezheti azt.

+++

Az Azonnalin mostantól a felvidéki Új Szóval együttműködésben közlünk Szlovákiai és közép-európai témájú cikkeket, mint amilyen ez is.