+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kiss Brigi
2018. január 18. csütörtök, 09:02
Mi a Momentum célja a választáson? Még mindig a kormányváltás? Vagy már csak a parlamentbe jutás? Netán már abban sem biztosak? Több, egymásnak is ellentmondó nyilatkozat született ezekkel kapcsolatban az utóbbi időben. Megkértük hát a belső konfliktusokkal is küszködő Momentumot, hogy tisztázzák: mi a konkrét céljuk, milyen eredménnyel lennének elégedettek.

 

Érdekes interjút adott hétfőn a 24.hu-nak Fekete-Győr András, a Momentum elnöke. Indirekt módon kiderül belőle, hogy a pártelnök már abban sem biztos, hogy egyáltalán bejutnak a parlamentbe az idei választáson, ami mondjuk annak fényében nem is meglepő, hogy a pártot általában 1 és 3 százalék között mérik a közvélemény-kutatók. Vagyis a Momentum egy év alatt gyakorlatilag leírt egy teljes kört a céljai tekintetében.

 

A messiás megadja, amit szeretnének

 

Eleinte reálisan értékelték a saját helyzetüket és céljaikat is, mikor arról beszéltek, hogy 2022-re készülnek. Fekete-Győr András például a hvg.hu-nak 2017 februárjában még azt mondta: „Reálisan nézve, a 2018-as választásokon az lehet a célunk, hogy megtegyük egy későbbi kormányváltáshoz vezető lépéseket.” De hasonlót válaszolt a Heti Válasz azon kérdésére is, hogy elengedik-e 2018-at:

 

„A reális cél 2022 abban a folyamatban, amit a rendszerváltás befejezésének hívunk.”

 

Aztán – valószínűleg nem függetlenül a feléjük irányuló messiásváró hangulat miatt – nem sokkal később változtattak a kommunikációjukon, és onnantól a 2018-as kormányváltást jelölték meg célként. 2017 márciusában Fekete-Győr András már így fogalmazta meg a 24.hu-nak adott interjújában a Momentum célját 2018-ra: „Hogy a Momentum kormányváltó, kormányzóképes erővé váljon.” De a Fekete-Győrt a hírek szerint most legyőzni akaró Soproni Tamás is azt nyilatkozta a Hír TV-nek:

 

„Csakis a győzelem lehet a cél.”

 

Itt egy riporteri visszakérdezésre meg is erősítette, hogy győzelem alatt a kormányváltást értik. 

 

A visszatáncolás

 

Később viszont mintha újra visszafogottabban nyilatkoznának a párt részéről az esélyeiket illetően. Soproni Tamás például egy augusztusi interjúban már úgy reagált egy újságírói felvetésre, miszerint mégse lesz kormányváltás 2018-ban, hogy „Előfordulhat, hogy lesz, ha meginog a rendszer.”

 

Az elbizonytalanodás betetőzése pedig simán lehet Fekete-Győr friss interjúja, aminél tényleg csak akkor lehetett volna direktebb, ha kerek perec kimondja: nincs esélyük még a parlamentbe jutásra sem.

 

„Mi nem 2018-ra szövetkeztünk, a Momentum jó pár évtizedig itt lesz Magyarországon.”

 

– fogalmazott a párt elnöke most hétfőn a 24.hu-nak, majd a visszakérdezésre, hogy abban az esetben is évtizedekre terveznek, ha nem jutnak be a parlamentbe, rávágta, hogy „persze”. 

 

Miközben nem volt még olyan rég, amikor az Azonnalinak nyilatkozva egy hasonló kérdésre, miszerint mi lesz, ha a Momentum nem jut be a parlamentbe, a pártelnök még a kérdést is visszautasította, mondván: „Ilyet nem bírunk elképzelni. (…) Egy százalék esélyt se tudok ennek adni, hogy ne kerülne be a Momentum.”

 

Ugyanebben az előbb említett hétfői 24.hu-s interjúban Fekete-Győr András azt is mondta:

 

„önmagában a parlamentbe kerülés nem lehet cél”.

 

Miközben még tavaly márciusban a Mandinernek azt nyilatkozta: „A legalapvetőbb cél, hogy bekerüljünk a parlamentbe, hogy a Momentum országos politizálásba kezdjen, része legyen a törvényalkotásnak, és megakadályozza, hogy egy olyan autoriter, kétharmados rendszer alakuljon ki, mint 2010-ben és 2014-ben.”

 

A káosz betetőzése

 

Teljes tehát a zavar a párton belül arról, hogy mi is számukra a fontos, és hogy mi lehet számukra a reális cél az idei választásokon. Ez mondjuk annyira nem is meglepő, ha hozzávesszük, hogy tényleg gondok vannak párton belül, a kampányolás helyett inkább egymás legyűrésével vannak elfoglalva a felek, ahogy az most kiderült az Index és az Origo cikkeiből is. Hogy mindezen segít vagy ront, hogy Soproni Tamás szerda este a Hír TV-ben kerek perc kijelentette, hogy nem kíván pártelnök lenni, egyelőre rejtély.

 

Soproni itt egyébként arról is beszélt, hogy a kétharmad megakadályozása érdekében akár vissza is léptetik majd a jelöltjeiket. Soproni szavaiból kiderül, hogy

 

az egész ellenzékre vetítve is azt látják maximális lehetőségként, hogy a Fidesznek ne legyen újra kétharmada.

 

Megkérdeztük tehát a Momentumot, hogy tisztázzák, mik is a konkrét céljaik, cél-e még a kormányváltás vagy megelégednek a parlamentbe jutással, egyáltalán: milyen eredménnyel lennének elégedettek, és mik ezek az ellentmondások a különböző nyilatkozatok között. A párt a válaszát rögtön azzal kezdte:

 

„Attól nem tartunk, hogy ne sikerülne megugrani az 5 százalékos parlamenti küszöböt.”

 

Szerintük ugyanis a többi ellenzéki párttal ellentétben a Momentumnak „óriási tartalékai vannak a társadalomban”. Ezek eléréséhez innovatív módon a kiábrándult és a bizonytalan szavazókat szólítanák meg. 

 

Konkrét céljaikat sem árulták el az Azonnali kérdéséire. Azt írták: „nem szeretünk belemenni a túlzott számolgatásba, hogy most 5 százalék, 15 százalék vagy 35 százalék a cél”, mert bármelyiket is tűzik ki maguknak, ugyanúgy dolgozniuk kell értük, ezért

 

értelmetlennek tartják a „célszám” kőbevésését.

 

Optimistán úgy látják: a Momentum az elmúlt évben többször is bizonyította, hogy „le tudja gyűrni a Fideszt”, erre példaként a Nolimpiát és a pusztahencsei időközi választást említették. És továbbra is megtesznek mindent, hogy „2018-tól olyan emberek irányítsák az országot, akik valóban az emberek érdekeit nézik, értük dolgoznak”.

 

FOTÓ: Fekete-Győr András Facebook-oldala

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás