+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kardos Gábor
2018. január 18. csütörtök, 11:42
Emmanuel Macron francia elnök merészet húzott: kormánya semmibe véve egy helyi népszavazás és több tucatnyi per eredményét úgy döntött, mégsem épít meg egy regionális repteret, ami ellen 1968 óta folyamatosan tiltakoznak a helyszínen kommunákban élő ökoaktivisták. Macron olyan erős elnök lehet, amilyenre De Gaulle óta nem volt példa.

 

A francia kormány a héten úgy döntött, véget vet egy 1968 óta húzódó konfliktusnak és végül nem építik meg a Notre-Dame-des-Landes területére tervezett nagy regionális repteret, amit Nantes és Bretagne nemzetközi közlekedési platformjának szántak.

 

A projekt kezdettől jelentős társadalmi ellenállást váltott ki, a helyi gazdák mellett ökoaktivisták is egyre többen költöztek az 1650 hektáros területre, melynek legnagyobb országútját is lezárták és valóságos alternatív társadalmat alakítottak ki az általuk elfoglalt területen. Hivatalos számok persze nincsenek, de folyamatosan 3-400 aktivista él ott teljesen öntörvényűen, lényegében önellátásra, sőt: a karhatalommal szembeni önvédelemre is berendezkedett ökokommunákban.

 

Az ilyen Ligetvédők-típusú területfoglalások neve franciául ZAD (zone à défendre, azaz védendő terület). A tiltakozás általában nem csupán környezetvédelmi jellegű, hanem a közterület és egy gyökeresen más jövőkép védelmét is szolgálja, minden pártpolitikától függetlenül, illetve annak tipikus horizontján radikálisan túlmutató módon.

 

Macron, az erős elnök

 

Bár a reptér meg nem építéséről szóló döntést a francia kormányfő, Édouard Philippe jelentette be, nyilvánvalóan Emmanuel Macron elnök áll mögötte, aki ezzel a sok szempontból bölcsnek tűnő politikai döntéssel semmibe vette a projektet csekély többséggel jóváhagyó helyi népszavazást és több tucatnyi per eredményét, melyeket az aktivisták rendre elvesztettek.

 

Politikailag legfőképp a helyi, illetve regionális politikai vezetők, azaz a francia közigazgatás számára statuál ezzel példát Macron, megmutatva, hogy olyan erős elnökként lép fel, amilyenre De Gaulle óta nem volt példa. Most nem véletlenül tiltakoznak a projektért évtizedek óta lobbizó helyi politikusok, hogy akkor vajon mire való a jogállam, a népszavazás és a népképviselet, ha ezeket ennyire semmibe veszi az elnök egy tisztán politikai döntéssel. Pedig éppen ez történik.

 

A döntés azonban nemcsak azért tűnik bölcsnek, mert a macroni vízióhoz pontosan a helyi politikai erők megtörésére is képes központi hatalom és tömeges társadalmi támogatás szükséges.

 

Márpedig a reptérprojekt megvalósítása rendkívül erős ellenállást váltott volna ki és nem csupán néhány száz radikális aktivista részéről. Macron akár bele is bukhatott volna, ha mindent egy lapra feltéve beleáll a konfliktusba. 2012-ben a karhatalom „Cézár” hadművelete a terület evakuálására a tömeges társadalmi szolidaritás miatt meghiúsult.

 

Negatív precedensként emlegetik még Rémi Fraisse aktivista 2014-es halálát egy különösen erőszakosra sikeredett karhatalmi beavatkozás során a Sivens vízerőmű elleni hasonló tiltakozás kapcsán. Ha most tisztán erőből próbálják megoldani a konfliktust, az több halálos áldozattal és sok sérülttel járhatott volna, beláthatatlan társadalmi és politikai következményekkel – mindez különösen pikáns lett volna az 1968-as diáklázadás idei ötvenedik évfordulóján.

 

A totális konfrontáció helyett inkább elengedték a reptérprojektet, ami politikailag legitimálja és ezáltal megkönnyítheti a területfoglalás felszámolását, amire viszont a kormányfő határozott kötelezettséget vállalt. Már most több száz rohamrendőr vette körül a területet és egy nagyságrenddel nagyobb karhatalmi erő bevetésére is felkészültek, amennyiben az aktivisták nem távoznak a területről.

 

Mit tanulhat mindebből Budapest?

 

Tanulságos lehet az ügy kormányzati kezelése a hasonló hazai esetekre, elsősorban a ligetvédőkre és a Városliget tervezett beépítésére, illetve a Római part beépítésére nézve. Talán mégsem csupán cinkos cinizmussal és korlátoltan anyagias technokrata világnézettel kéne egy adott közösségnek a jövőjéről gondolkodnia, illetve a vele kapcsolatos döntéseket meghoznia, ahogy azt a Liget esetében is látjuk.

 

Talán egy-két nagyságrenddel több embert is érdekelhetne közterületeink sorsa és aktivizálhatnák magukat, amennyiben nyilvánvalóan semmibe veszik a hatóságok a társadalmi egyeztetést, illetve csupán a propaganda szintjén foglalkoznak vele, közpénzből reklámozva olyan egyoldalú és önkényes döntéseket, melyekből az érintett polgárokat, a civil és szakmai szervezeteket is gyakorlatilag teljesen kizárták.

 

Az sem mindegy, hogy egy korszak társadalma mit kezd azokkal az egyénekkel és kis közösségekkel, akik sokszor talán furcsán viselkedve, de legalább valami alternatívát keresnek azon bolygófogyasztói modell helyett, amiről lassan még legfőbb haszonélvezői is beismerik: nem fenntartható.

 

Vajon mennyiben oldja meg a fogyasztói társadalom globális problémáit, ha erőszakkal és hatalmi szóval evakuálják mindazokat, akik megpróbálnak helyette valamilyen más életformát megvalósítani? Nagyjából annyira ostoba „megoldás” ez, mint mondjuk orrba verni mindenkit, aki a szemükbe meri mondani, hogy mennyire erőszakosak vagyunk, mennyire korlátoltan és önkényesen döntünk mindenről.

 

Márpedig ma a nyugati típusú demokráciák tipikus reakciója legmélyebb civilizációs problémáink kezelését és a jövőképet illetően még mindig ez. Fél évszázaddal 1968 után is. Nem beszélve a keleti, bizánci típusú demokratúrákról, ahol a társadalmi béke legnyilvánvalóbb szempontjai sem különösebben motiválnak már politikai döntéseket és ahol úgy irányítják az országot kézi vezérléssel, mintha már gyakorlatilag nem is lenne társadalom. Ha nem áll ellen, akkor nincs.

 

A magyar Ligetvédők január 20-án, most szombaton délelőtt a városligeti Rondó mellett demonstrálnak.

 

FOTÓ: NDDL / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nagyobb baja is van Győrnek a polgármester szexbotrányánál: csúcsidőben folyamatosan maradnak ki a buszok, megoldás egyelőre nem látszik.

A hatóságok nem örültek neki különösebben, hogy elkezdene rendesen bánni felhasználói adataival a közösségi oldal, de Zuckerbergék őket is megpróbálják segíteni.

A honvédelmi államtitkár szerint a szocialista Bangóné úgy viselkedik, mint aki megőrült. Mindezt azért, mert az ellenzék új választást akar Csepelen, miközben a Fidesz is több helyen számoltat újra.

Szerintük legalább annyit érdemelnének a nyugat-balkáni régió népei, hogy az Európai Unió világosan mondja meg, mi a helyzet pontosan.

„Ez itt a finn-svéd határ. Negyven éve nem történt itt semmi.” Miért is jó az, hogy az EU dögunalmas?

Éjfélig vitatkoztak, de nem jutottak egyezségre az EU-s vezetők a nyugat-balkáni bővítés ügyében, még csak ígérgető dokumentumra sem futotta.

Bangóné Borbély Ildikó szerint annyira egyértelmű, hogy elcsalta a választást a helyi Fidesz, hogy az újraszámlálással sem elégednének meg.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás