Mit tanít a brexit a magyaroknak? Hogy maradjunk szépen az EU-ban!

Szerző: Fekete Balázs
2017.12.12. 11:50

Mit tanít a brexit a magyaroknak? Hogy maradjunk szépen az EU-ban!

A hétvégén újra reflektorfénybe került a brexit, hiszen a múlt héten többször is Brüsszelben járt Theresa May brit miniszterelnök, a hétvégére pedig sikerült megállapodni a brexit első fázisáról szóló első megállapodástervezetet – ami azért feltehetően elég messze van a majdani végleges szövegtől.

A témát a pénteki Polkultban is kiveséztük, az Európai Bizottság honlapján pedig el lehet olvasni a tervezet teljes szövegét. Ebben egyelőre három témáról van szó: a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok jogairól, a pénzügyi megállapodás módszertanáról és az északír határról.

Ez utóbbiban egyébként végül is nem állapodtak meg, hanem halogatják a dolgot, mondván: majd kitárgyalnak egy olyan kereskedelmi megállapodást az EU-val, amiben úgysem lesz szükség „kemény határokra” – jelenleg ugyanis úgy lehet átsétálni az ír határon, mint a Schengen-zónán belül bárhol.

Az előzetes megállapodástervezet mindenesetre szépen illusztrálja, hogy valójában mennyire nem tart sehol a brexit-ügy másfél évvel a népszavazás után.

A brexit történelmi tanulságai

A brexit minden bizonnyal kiemelt helyet fog kapni a jövő történelemkönyveiben. Több kérdést is kiválóan lehet majd illusztrálni a brexit különféle olvasatainak a szétszálazásával. Például, hogy vajon helyes-e egy ennyire bonyolult kérdésben, mint egy állam európai uniós tagsága, a döntést a választópolgárok, „a nép”, kezébe adni?  

Vagy, hogy igazából mit jelent egy ország számára az EU-tagság? Pusztán csak hozzáférést egy kontinensnyi piachoz és így a gazdasági mozgástér bővülését, vagy részvételt Európa modern történelmének legnagyobb, a világpolitikára is jelentőst hatást gyakorló vállalkozásában?

Ha a brexit-népszavazásra adott uniós intézményi reakciókat olvasgatjuk mondjuk harminc év múlva, elgondolkodhatunk majd azon, hogy mennyire lehet képes a bürokrata szellemiség egy jelentős politikai kihívás kezelésére. És végső soron, feltehetjük a legfontosabb kérdést Nagy-Britannia szemszögéből:

mire volt mindez jó, megérte-e az 21. század eddigi európai történelmének legkiszámíthatatlanabb lépését megtenni?

A kontinensek képét és világpolitikát formáló történelem tehát a szemünk előtt zajlik, és a brexit esetében tisztán látszik, hogy a fél évszázad távlatából már tisztán kivehető logika és kimenetel számunkra, akik benne élünk, szinte láthatatlan.

Ami biztos: jobb nekünk az EU-ban, még ha tökéletlen is

Nagy-Britannia társadalma soha nem látott mértékben megosztottá vált a népszavazást követő időszakban, a May-kormányzat – úgy tűnik – nincs a helyzet magaslatán, és az uniós intézmények sem remekeltek eddig a válságkezelésben. Ezt szépen illusztrálja, hogy első megállapodás-tervezetet a kilépésről épp most, nagyjából másfél ével a brexit-népszavazást után sikerült csak összehozni.

Az meg még bizonytalanabb kérdés, hogy vajon itthon mit tanulhatunk mindebből, vajon mi lesz a brexit hozadéka a magyar társadalom és politika számára.

Egy szempontból mégis tisztán látszanak a brexit eddigi tanulságai. Legyen valaki – hozzám hasonlóan – bármennyire kritikus az Európai Unió jelenlegi működésével,

a brexit még az euroföderalizmus legelszántabb ellenzőit is meggyőzi arról, hogy jelen körülmények között nincs alternatívája az uniós tagságnak.

Az uniós tagság olyan, amilyen: nyilvánvalóan nem csak pozitív hozadékai vannak, elég a kivándorlásra, iparágak eltűnésére, egyes nemzeti hatáskörök feladására, vagy a nyílt politikai befolyásolásra gondolni.

De a brexitet követően beinduló és egyre erősödő belpolitikai és gazdasági turbulencia azt mutatja, hogy a tagság mégis nagyon fontos stabilizáló tényező. Ez pedig egy olyan társadalomban, mint a magyar, amelynek egyik legalapvetőbb modern élménye a stabilitáshiány, már önmagában is fontos érték. Mindez a történelmi Közép-Európában pedig méginkább felértékelődik.

+++

Többet akarsz tudni a brexitről? Érdekel, hogy mire jutottak eddig a brit és uniós tárgyalók, és hogyan zsarolja Theresa May-t az északír koalíciós partnere? Hallgasd meg Lojkó Miklóst a legutóbbi PolKultban a Tilos Rádión! Mostantól pedig kéthetente az Azonnalin olvashatsz egy-egy publicisztikát a Polkult aktuális témáiról a #polkult címke alatt.

FOTÓ: Virginia Mayo, AP

Fekete Balázs
Fekete Balázs jogász, az Azonnali szerzője

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek