+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kardos Gábor
2017. december 4. hétfő, 11:38
Itt az új Katalónia? A korzikai nyelv, nemzetiség, illetve nemzet és kultúra elismerését, valamint a szeparatista politikai foglyok szabadon bocsátását követelő párt nyert a korzikai territoriális választás első fordulójában.

 

Korzikán vasárnap földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a szeparatistákkal és autonomistákkal kiegészült „Pè a Corsica” nacionalista párt a territoriális választások első fordulójában, 45,36 százalékos eredménnyel messze maga mögé utasítva a regionalista jobboldalt (14,97 százalék) és Macron francia elnök „la République en marche” nevű pártjának 11,26 százalékot elért korzikai jelöltjét.

 

Dióhéjban a korzikai nyelv, nemzetiség, illetve nemzet és kultúra elismerését, valamint a politikai foglyok (a különféle törvénysértő vagy annak minősített akciók miatt bebörtönzött szeparatisták) szabadon bocsátását követelik.

 

A Pè a Corsica pártkoalíció két éve jött létre a nacionalista Femu a Corsica (FC) és a szeparatista Corsica Libera (CL) párt egyesülésével. Idén már az is példátlan siker volt, hogy három képviselőjük is bejutott a francia országgyűlésbe, ahol így minden korábbinál határozottabban tudták követelni Korzika nagyobb önállóságának elismertetését és a szeparatista politikai foglyok szabadon bocsátását.

 

Az első forduló nagy vesztese a szélsőjobb, mivel a Front National jelöltje 3 százalékkal még a második fordulóba továbbjutáshoz szükséges küszöböt sem érte el – annak ellenére, hogy az elnökválasztás első fordulóján Korzikán még megelőzték Macront.

 

A territoriális választásokkal a két korzikai megye és a régió összevonása szimbolikusan már egy területileg egységes Korzikát hoz létre közigazgatásilag. A győztes Gilles Simeoni aligha véletlenül korzikai zászlót lobogtatva jelentette be az általa sem várt mértékű győzelmet. Hogy ez a zászló mennyire lesz majd olyan, mint a katalán és mennyiben indulhat el Simeoni azon az úton, mint Puigdemont katalán kormányfő, az persze még a jövő zenéje, de a párhuzam mostantól mindenki számára megkerülhetetlen evidencia.

 

Még akkor is, ha a francia sajtó érthető okokból mintha kerülné e párhuzam kimondását is. Érdemes lesz tehát mától sokkal jobban figyelni a korzikai eseményeket.

 

FRISSÍTÉS:


A győztes koalíció másik, mérsékeltebb pártvezetője Jean-Guy Talamoni hétfőn azt nyilatkozta:

 

„A függetlenség egyelőre kisebbségi álláspont, nem ugyanabban a fázisban vagyunk mint Katalónia.”

 


Gilles Siméoni ennél már messzebb ment: „A függetlenségpártiak szigorúan demokratikus keretben járnak el és azt mondják: a korzikaiak fognak dönteni erről” – ami elég egyértelműen a népszavazás útján függetlenséget választó Katalán politika alapelvének elfogadása!


A már most nyíltan elszakadáspárti „Core in fronte” 6,69 százalékkal pont nem érte el a második fordulóba jutáshoz szükséges küszöböt. Ugyanakkor az eredmények alapján már most biztos befutónak számító „Pè a Corsica” koalíció programja is hosszú távon a korzikai nemzet önállóságát célozza és

 

nem is rejtik véka alá, hogy gazdasági okokból nem siettetik a teljes elszakadást:

 

„Katalónia prosperáló régió, de Korzika az utóbbi években szegényebb lett” – árnyalta a képet Jean-Guy Talamoni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás