Felülírta az élet a parlamenti küszöböt, ezért megtámadja a választási eredményt a német viccpárt

Napok óta egy újabb parlamenti választás esélyeit latolgatják Németországban, miután a liberálisok kiszálltak a kormányalakítási tárgyalásokból. A Die Partei nevű viccpárt egészen új, és teljesen jogos alapon követeli a szeptemberi eredmények megsemmisítését és új választás kiírását, mondván: jogellenes az öt százalékos parlamenti küszöb, mert bebizonyította, hogy nem képes garantálni a kormányképességet.

Vasárnap késő este Christian Lindner, a jobboldali liberális FDP elnöke bejelentette, hogy pártja kiszáll a koalíciós tárgyalásokból, így biztossá vált, hogy nem lesz semmi Németországban a kereszténydemokrata-zöld-liberális „Jamaika-koalícióból”. Azóta a teljes német sajtó azt találgatja, hogy mi lesz most: mégis összeáll Merkel nagykoalícióba a szocdemekkel, vagy netán újabb választást írnak ki? Az esélylatolgatásba az Azonnali is beszállt hétfőn, pénteken pedig újabb cikkel jelentkezünk a témában.

Eddig annyi biztos: a legkreatívabb érvet az újabb választás mellett a Die Partei, a német viccpárt dobta be. Az érveik pedig ezúttal teljesen komolyak, és jogilag abszolút védhetők is. Martin Sonneborn, a Die Partei elnöke poénkodott már az Azonnalinak Orbán, Kim Dzsong Un és Angela Merkel párhuzamain, most azonban egy komoly jogi beadvánnyal állt elő:

Sonneborn ezért indítványozza, hogy az eredményt semmisítsék meg és rendeljék el a választás megismétlését.

Elsőre könnyű legyinteni erre az érvelésre, hiszen már az elsőéves német joghallgatóknak megtanítják, hogy az alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint teljesen rendben van az öt százalékos parlamenti küszöb.

Való igaz ugyan, hogy annyiban sérti a szavazatok egyenlőségét a bekerülési küszöb, hogy azoknak a szavazata elveszik, akik öt százaléknál kisebb támogatottságú pártra szavaztak, így némileg torzul a rendszer. Ezt azonban igazolja az a fontos érdek, hogy a parlament működőképes legyen: ezt veszélyezteti, ha túl sok kis párt kerül be a törvényhozásba, amely így szétaprózódik – szól a német alkotmánybíróság érvelése.

Sonneborn most gyakorlatilag azt mondja:

Nem igaz, hogy az öt százalékos parlamenti küszöb lehetővé teszi a stabil kormányzást, sőt, „a küszöb nélkül, hét Die Partei-os képviselővel a parlamentben semmivel sem lenne nehezebb ma többséget találni a Bundestagban, mint küszöbbel” – érvel Sonneborn, némileg nagyvonalúan hét képviselővel számolva pártja egy százalék körüli eredményére a választás utáni hétszáz-egynéhány fős német parlamentben.

A dologban az a legjobb, hogy 

Az alkotmánybíróság ugyanis egyáltalán nem ragaszkodik mindenáron a parlamenti küszöb létéhez, és van, amikor a szavazatok egyelőségének mind teljesebb érvényesülését részesíti előnyben a kormányzás stabilitásával (vagy annak feltételezésével) szemben.

A karlsruhei testület az elmúlt években az öt, és később még a három százalékos bekerülési küszöböt is alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette az európai parlamenti választásokra vonatkozóan, mondván: Brüsszelben és Strasbourgban más a politika logikája, az európai parlament nem egy kormány-ellenzék tengely mentén működik, ráadásul a képviselőket tagállamonként eltérő részletszabályokkal, de mindig arányos rendszerben, listáról választják.

Minderre tekintettel a működőképes európai kormányzás iránti érdek nem igazolhatja a szavazatok egyenlőségének sérelmét – mondta ki néhány hónappal a 2014-es európai parlamenti választások előtt a német AB, és megsemmisítette az enyhébb, három százalékos küszöböt.

Ennek az lett az eredménye, hogy küszöb híján boldog-boldogtalan bejutott az EP-be: például a neonáci NPD, vagy épp a Die Partei, amelynek a pártelnök Sonneborn az EP-képviselője. (Hozzá kell tenni, hogy a 0,6 százalékos akkori eredménye számszerűen így is mintegy hetvenezer szavazattal meghaladta az itthon az EP-választásra is érvényes ötszázalékos küszöböt épp hogy megugró LMP-re leadott szavazatok számát.)

Sonneborn az „Európából küldött kollegiális üdvözletével” zárja a pénzügyminiszterből parlamenti elnökké hátra- vagy előrelépett Wolfgang Schäublénak címzett beadványát, és utóiratként hozzáteszi: az Európai Parlament bezzeg parlamenti küszöb nélkül is kifogástalanul működik. Ez ugyan kicsit sántít, mert sok országban, így Magyarországon is van küszöb az EP-választásra, mindenesetre német vonatkozásban teljesen megállja a helyét a viccpárt ezúttal komoly érvelése.

A beadványról egyébként maga a Bundestag fog dönteni: ilyenkor, ha valaki a választási eredményt megtámadja, egy külön választási vizsgálóbizottságot kell létrehozni, aminek a javaslatáról a plénum szavaz. Ezt a döntést aztán persze meg lehet támadni az alkotmánybíróságon, amely kimondja a végső szót az ügyben. 

A viccpárt beadványának a sorsa tehát több poén lehetőségét is magában rejti. Egyrészt,

Ez persze nem túl valószínű, sanszosabb, hogy azt mondják, minden oké volt ezzel. Így viszont Sonneborn tutira alkotmánybíróság elé viszi az ügyet, az pedig, ha a német politikai valóság alakulóban lévő természetét is olyan rugalmasan és naprakészen követi, mint az európaiét, simán lehet, hogy igazat is ad neki. Mondjuk ha meg is semmisíti a német alkotmánybíróság a szabályt, nem valószínű, hogy visszamenőleges hatállyal tenné, így nem kellene – vagy nem emiatt kellene – új választást kiírni.

De ha a jövőre nézve adna igazat a viccpártnak, az se lenne rossz csattanó.

FOTÓ: dpa