+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kiss Brigi
2017. november 22. szerda, 08:14
Kispártokat kérdezett az Azonnali arról: mit szólnak az állami kampánytámogatás feltételeinek szigorításához. A kampányra kapott pénzt ezután már csak azok a pártok tarthatnák meg, akik elérik az 1 százalékot. Állítják: egyikük indulását sem befolyásolja a módosítás. Van, aki a demokráciát félti az új kampánytámogatási szabályoktól, a Munkáspárt pedig már egy éve gyűjti a pénzt a jövő évi választásra, mert őket nem támogatja Soros György.

 

Egy hete fogadta el a parlament a kampányfinanszírozás szigorítására vonatkozó módosításokat. Az MSZP-s Bárándy Gergely javaslata alapján ráadásul a korábbi kormánypárti elképzelésnél, amely csak a 0,5 százalékot el nem érő pártokkal fizettette volna vissza az állami kampánytámogatást, még szigorúbb lett az új jogszabály. Ha egy párt meg akarja tartani a kampánytámogatást – amely a jelöltek számától függően akár többszázmilliós nagyságrendű is lehet –, akkor a választáson el kell érnie az 1 százalékot. Sőt: a pártok vezető tisztségviselői teljes felelősséggel tartoznak a kampánytámogatás visszafizetése iránt, a NAV behajthatja rajtuk a pénzt. 

 

A törvénymódosítás célja a 2014-ben elszaporodott, valódi politikai tevékenységet nem folytató, több esetben kifejezetten a választások előtt nem sokkal alakult pártok visszaszorítása volt. Ezek a formációk összesen több milliárd forintot vettek fel a költségvetésből, ráadásul sokszor nem is szabályosan költötték el azt. A cél tehát mindenképpen üdvözlendő. De vajon mit szólnak a szigorításhoz azok a pártok, amelyeket jó eséllyel érint majd ez a módosítás?

 

Az Azonnali öt kispártot – a Liberális Pártot, a Munkáspártot, a Független Kisgazda-, Földmunkás-, és Polgári Pártot, a MIÉP-et és a Lendülettel Magyarországért Pártot – kereste meg ennek kapcsán. Utóbbi szeptemberben bukkant fel, és az élén egy korábbi szocialista miniszter és egy nyugdíjas érdekképviseleti vezető áll: bemutatkozó rendezvényükről az volt a benyomásunk, hogy a nyugdíjas Momentumnál járunk. 

 

Olyan szerveződések véleményét kérdeztük tehát meg, amelyek támogatottsága bár szerény, de legalább folytatnak valamilyen látható politikai tevékenységet, és múltjuk, vagy vezetőik személye miatt nem a semmiből előbukkant alakulatokról van szó. Közülük a MIÉP többszöri megkeresésünkre sem reagált, a többiek viszont igen, ráadásul egészen eltérően vélekednek a törvénymódosításról.

 

Csak a Liberálisok utasítják el egyértelműen a szigorítást

 

A Munkáspárt, az FKGP és a Lendülettel is alapvetően egyetért a módosítással, még ha amúgy látják is az árnyoldalát. A Lendülettel szerint az új törvény a már létező nagyobb pártoknak kedvez, de a Munkáspárt is úgy látja, hogy bár helyes szándék a választási pénzek lenyúlásának megakadályozása, ezzel együtt viszont a demokráciát is korlátozzák, hiszen a szegényebb pártoknak így nehezebb lesz a parlament közelébe jutni.

 

„A népet, a dolgozókat képviselő pártok sohasem gazdagok, így végül is a népet zárják ki a parlamentből. És láss csodát! Ebben egyetért a Fidesz, a Jobbik, az MSZP!”

 

– szögezte le válaszában Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke.

 

A Liberálisok velük ellentétben határozottan elutasítják a szigorítást, mert szerintük „nem szabad elvenni a lehetőséget a fiatal, frissen alakult pártoktól, hogy beszálljanak a versenybe”. Fodor Gábor pártja úgy véli: jelenleg is megvan a lehetősége a kamupártok kiszűrésének és ellenőrzésének, ezeket kellene alkalmazni, és azokat szankcionálni, akik csak a pénzszerzés miatt indultak a választáson.

 

Azért nem befolyásolja indulásukat a törvénymódosítás

 

Megkérdeztük az érintett pártokat arról is, hogy mennyiben lesz hatással a választási indulásukra az új szabályozás? Jobban ráfekszenek-e arra, hogy szövetségeseket találjanak maguknak? Némileg meglepő módon

 

mind a négy párt azt mondta, hogy ennek nem lesz hatása arra, hogy hogyan indulnak majd a választáson jövő tavasszal. 

 

A hogyant tekintve ezúttal is a Liberálisok lógtak ki leginkább a sorból: mindenki más önállóan indulna, a Fodor Gábor vezette párt viszont továbbra is közös ellenzéki listára vágyik, mert szerintük az adja meg a legnagyobb esélyt arra, hogy 2018-ban megvalósuljon a kormányváltás. Ha viszont ez nem jönne össze, akkor azért ők is készek akár egyedül is elindulni. 

 

A Lévai Katalin volt MSZP-s esélyegyenlőségi miniszter és volt EP-képviselő, valamint a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke, Földényi György által társelnökségben vezetett Lendülettel Magyarországért viszont több megkeresést is kapott az együttműködésre a törvénymódosítás óta, mint korábban, de nem az alapján döntik majd el, hogyan végződnek a jelenleg is folyó tárgyalásaik, mivel egy szakmai alapon szerveződő pártnak tartják magukat. 

 

Az FKGP viszont biztosan önállóan indul közlésük szerint, erről már döntött is a párt elnöksége. Hogy a választások után kivel fognak össze, azt pedig majd az elvek és a program dönti el. Szintén önállóan indul a Munkáspárt, mivel nem az állami pénz motiválja őket, hanem a „sok-sok gonddal küzdő emberek” érdekeinek képviselete, és önálló alternatívát akarnak nyújtani baloldali és nemzeti programjukkal a választóknak. 

 

De akkor felveszik vagy nem veszi fel a kampánytámogatást? 

 

Adódik viszont a kérdés, hogy akkor mi lesz a kampánytámogatással? Felveszik-e azt, vagy inkább nem kockáztatják meg, hogy később vissza kell majd fizetniük? Erre mindegyik párt azt mondta, hogy valahogy biztosan megoldják majd a kampányt.

 

A magát egyébként nem kis, hanem „elnyomott” pártnak tartó FKGP nem is tartaná meg az állami pénzt, ha rajta múlna. Azt közölték:

 

„Az általunk eltervezett kampányhoz nem kell a kormánytól kapott alamizsna. Ha lehetőségünk lenne rendelkezni az összeg felett, akkor a vidéki kórházak javára fogjuk felajánlani”.

 

Eleve úgy látják, hogy ha csak a kampánypénzen múlna a választási eredmény, akkor fölösleges is lenne indulniuk, hiszen a jelenlegi parlamenti pártok „aranyfolyó mellett állnak, és az ellenzék kiskanállal, míg a hatalmon lévők óriás merőkanállal lapátolnak” belőle. 

 

A Lendülettel Magyarországért bár nem tekinti kockázatnak a visszafizetési kötelezettséget, ugyanakkor úgy látja, hogy

 

a „komolysági küszöb” miatt valószínűleg több kispárt is amellett dönt majd, hogy nem használja föl az állami támogatást,

 

és inkább nem állami forrásból fedezi a kampányt, vagy akár el sem indul a választáson.

 

Az Azonnali által megkeresett pártok közül a Liberális Párt az egyedüli, amely jelenleg is kap költségvetési támogatást, hiszen a 2014-es közös ellenzéki listának köszönhetően bejutottak a parlamentbe, így jár nekik az állami pénz. Ők állításuk szerint ebből, illetve adományokból fedezik majd a jövő évi kampány költéseit. A Liberálisok egyébként fontosnak tartják, hogy az állam adjon pénzt a pártoknak, mert szerintük „egy demokráciában biztosítani kell, hogy a versengő pártok megfelelő költségvetési összegekhez jussanak hozzá, különben sem létezni, sem kampányolni nem tudnak”. 

 

A Munkáspárt pedig nem bízta a véletlenre a dolgot: már egy éve gyűjti a pénzt a „választási alapjába”. Saját erőből akarják fedezni a jelöltállítást, illetve a maradékból a kampányt, hiszen ők nem kapnak állami támogatást,

 

„és Sorostól sem kapunk pénzt, mint mások”.

 

Hogy mit kezdenek az állami kampánytámogatással, ha jogosultak lesznek rá, vállalják-e a visszafizetési kockázatot, azt viszont még nem tudják. Arra számítanak, hogy ha 2014-ben 33 jelölttel 0,56 százalékot kaptak, akkor jövőre ha háromszor ennyi jelöltet állítanak, akkor várhatóan többet érnek majd el ennél. „Erre azonban nincs garancia, mivel a Munkáspártot folyamatosan elzárják a médiától” – méltatlankodott Thürmer Gyula.

 

FOTÓ: Bruzák Noémi, MTI

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A legnagyobb példányszámú szlovák napilap, a SME felvidéki magyar főszerkesztője, Beata Balogová egy héttel a szlovákiai választások előtt a Helyzetben!

Keményen beszólt Tóth
Bertalan a DK-ba igazoló polgármestereinek és a DK-nak is, kijelentve: senki nem tekintheti az MSZP-t a
saját lábtörlőjének!

A lengyel politikus a legmagasabb szintű kitüntetést kapta a Románia Csillagán belül, Tőkéstől a legalacsonyabbat vették korábban el.

Mikor lesz így kormánya Írországnak? Vagy inkább jöhetnek az előrehozott választások? Elmagyarázzuk!

Utóbb Strache tagadta, hogy civil egyesületeken keresztül kaptak volna pénzt. Az ibiziai videó után alakult nyomozócsoport azonban más eredményre jutott.

Miután Kiss László és Szaniszló Sándor III. és XVIII. kerületi polgármesterek átléptek a DK-ba, Gyurcsányéknak nagyobb lesz a frakciója a közgyűlésben, mint az MSZP-é.

A magyar politikatörténetben először indul magyar párt politikusa külföldi választáson, külföldi pártszínekben – és rögtön kettő is!

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás