+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kardos Gábor
2017. november 15. szerda, 11:43
Feleslegesen brutális mértékű hatóanyag-dózist tartalmazó orrcseppek, mit sem használó, vagy egyenesen ártó megfázás elleni szerek: ijesztő eredményre jutott egy francia vizsgálat a piacon lévő vény nélkül kapható gyógyszerekről, amelyeknek a felét feketelistára tennék a szakértők. A vizsgán megbukott gyógyszerek egy része Magyarországon is elérhető, és széles körben használt a megfázásos szezonban.

 

A legnagyobb francia fogyasztóvédelmi lap, a 60 millions de consommateurs (60 millió fogyasztó) a hatvankét tesztelt vény nélkül kapható gyógyszer felét betiltaná, tekintettel a kedvezőtlen hatás-kockázat arányukra.

 

Nátha, köhögés, torokfájás, influenza és gyomorpanaszok: a fogyasztóvédelmi lap szakértői vizsgálata alapján a télen gyakori megfázásos betegségek kezelésére való, orvosi recept nélkül kapható legnépszerűbb gyógyszerek közel felét be kellene tiltani. Kedden hozták nyilvánosságra a feketelistát.

 

A Jean-Paul Giroud klinikai farmakológus, az Orvosi Akadémia tagja és Hélène Berthelot gyógyszerész vezetésével bevizsgált hatvankét gyógyszerből csak tizenhárom, azaz 21 százalékuk ajánlható, például a Vicks Vaporub, az Imodiumcaps vagy a Gaviscon menthe. Ezek hatás-kockázat aránya kedvező – állapítja meg a fogyasztóvédelmi lap e témának szentelt novemberi különszáma. Giroud professzor azonban felhívja a figyelmet, hogy ezek használata is csak rövid ideig ajánlott minden esetben.

 

A vizsgált gyógyszerek harmadát a „jobb híján” kategóriába sorolták: hatékonyságuk csekély vagy nem bizonyított, de legalább nincs vagy nagyon ritkán jelentkezik káros mellékhatásuk. Végül

 

a bevizsgált gyógyszerek közel felét, huszonnyolcat a hatvankettőből egész egyszerűen betiltandónak ítélnek a szakemberek.

 

 

Ágyúval verébre: brutális dózisok orrfolyás ellen

 

A feketelista élén szerepelnek olyan nátha elleni kedvencek, mint az Actifed és a Nurofen. Ezek két-három hatóanyagból álló gyógyszerkoktélok: érszűkítő (az orrdugulásra), antihisztamin komponens (az orrfolyásra) és paracetamol vagy ibuprofen (a fejfájásra) van bennük. Ezeknél a minden egyben készítményeknél a túladagolás veszélye rendkívül súlyos mellékhatásokkal párosul: szív és érrendszeri vagy idegrendszeri zavarok, szédülés léphet fel – figyelmeztet a fogyasztóvédelmi lap.

 

„Egy orrdugulás feloldására veszélyes fegyvert, valósággal páncélöklöt adnak a betegek kezébe”

 

 

– mondják a vizsgálatot végző szakértők.

 

A vizsgálat külön kitér a pszeudoefedrinre: egy bordói gyógyszerész például nem hajlandó árusítani ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyszert. „Ezzel a hatóanyaggal szív és érrendszeri valamint agyi érkatasztrófa veszélyének tesszük ki magunkat” – állapítja meg Giroud professzor, aki veszélyesnek minősíti ezeket a gyógyszereket: szerinte ki kellene vonni őket a forgalomból – mondta az AFP-nek.

 

A tabletta formában vény nélkül árult pszeudoefedrin tartalmú gyógyszerek az orvosi rendelvényre kapható orrcseppekhez képest akár 30-szor nagyobb dózist is tartalmaznak – tette hozzá Giroud.

 

A köhögéscsillapítók esetében sem jobb a helyzet: a vizsgálaton csupán egy minősült ajánlhatónak, viszont a bevizsgált gyógyszerek hatvan százalékát betiltandónak ítélték, például a torokfájásra itthon is előszeretettel használt Strepsilst is.

 

A 2015-ös vizsgálathoz képest drámai romlás mutatkozik: akkor harmincöt százalék az ajánlott kategóriába került és csupán 50 százalék került a feketelistára 

 

– figyelmeztettek a szakértők.

 

A változás oka az, hogy július óta a szárazköhögésre hatékony opioid-származék dextrometorfánt tartalmazó szirupok és tabletták már nem kaphatók vény nélkül, mégpedig a hatóanyag marginálisnak mondható nem rendeltetésszerű használata miatt: főként kamaszok szokták szódával és üdítőitalokkal keverve „purple drank” koktélokban fogyasztani – mondta az AFP-nek Adeline Trégouët, a fogyasztóvédelmi lap főszerkesztője.

 

Nincs zéró kockázat, de van zéró hatékonyság

 

Négyezer gyógyszer kapható Franciaországban vény nélkül: ebben az egyes szerek különböző adagolású, több vagy kevesebb tablettát tartalmazó változatai is benne vannak.

 

„Van itt egy információs probléma, mivel a nagyközönség csak a reklámokból ismeri a gyógyszereket, ami nem igazán megfelelő információforrás” – panaszolja Giroud. Általánosságban megállapítható, hogy

 

„ha zéró kockázat nyilván nem is létezhet, a zéró hatékonyság sajnos vitathatatlan a jelenleg forgalomban levő öngyógyításra használt gyógyszerek több mint fele esetében”

 

– hívja fel a figyelmet a francia szakértő.

 

A France Info részletesebben is felsorolta a feketelistára vett náthaelleni szereket. Köztük vannak Magyarországon is ismert, a franciával azonos márkanévvel futó gyógyszerek, például a Fluimucil a Strepsils, a Lidocaine vagy a Dulcolax.

 

A portál külön kiemelte a most megjelent átfogó vizsgálat eredményei közül, hogy azok között a gyógyszerek között, melyeket kifejezetten a vény nélkül elérhető piacra gyártanak, sok készítmény az orvosi rendelvényre kapható megfelelőjénél jelentősen drágább. A vénymentes gyógyszerek átlagosan 43 százalékkal drágábbak, de akár háromszoros árdrágítás is előfordul a vény nélküli árképzésben.

 

Mi a helyzet Magyarországon?

 

Fontos kiemelni, hogy bár a Franciaországban bevizsgált gyógyszerek márkaneve nem mindig egyezik a Magyarországon forgalomban lévőkkel, ezek egy részét a gyártó más országokban más néven forgalmazza, illetve nálunk más gyártó termékei kaphatók, de ugyanazokkal a francia vizsgálat szerint káros, vagy legalábbis vitatható hatású hatóanyagokkal.

 

Megkérdeztük ezért az EMMI egészségügyi államtitkárságát, hogy lefolytatnak-e Magyarországon is a franciaországihoz hasonló vizsgálatot a megfázás elleni, vény nélkül kapható szerekről, illetve a francia vizsgálat nyomán megnézik-e, hogy az ott feketelistás szerekkel azonos hatóanyagú gyógyszerek elérhetők-e orvosi recept nélkül Magyarországon. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy tervezik-e ennek fényében módosítani a vény nélkül elérhető gyógyszerek körét. Amint választ kapunk, beszámolunk róla.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás