+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

 

A napokban került a boltokba Török Gábor politológus új könyve, A lakott sziget. A bemutatón Kóczián Péter beszélgetett a szerzővel a könyvről és az annak kapcsán felmerülő kérdésekről. Az eszmecsere egyik központi témája a politika mibenléte volt. Ennek során a politikai elemző kifejtette, hogy a politikára amolyan embertanként tekint.

 

A politikát ugyanis emberek csinálják más emberekre hatást gyakorolva, imígyen a mindenkori vizsgálódás kitüntetett fókusza értelemszerűen az ember maga kell, hogy legyen. Ráadásul ahhoz, hogy a politikai cselekvő döntési pozícióba kerüljön, hogy érvényesíthesse az akaratát, releváns ismeretekkel kell rendelkeznie azokról, akik segítségével vagy épp akiken átlépve elérheti a céljait.

 

Ha elfogadjuk, hogy a politika megértéshez az emberek – legyenek azok maguk a politikusok vagy az egyes politikai közösségek tagjai – ismeretén keresztül vezet az út, akkor nagy hiba Gyurcsány Ferencet egy dimenzióra szűkítve a hazaáruló/nem hazaáruló kategóriák mentén értelmeznünk a nemrég elindított akciója kapcsán, amiben amellett kampányol, hogy vonja meg a magyar állam a szavazati jogot a határon túli magyaroktól.

 

Hiszen miről van szó? Egy igencsak sokrétű funkcióval rendelkező, több dimenziós politikai termékről.

 

Kivel harcol Gyurcsány a határon túli magyarokon keresztül?

 

Gyurcsány kampánya egyrészről politikai fegyver azon Fidesz ellenében, amely nem pusztán megadta a szavazati jogot a határon túli kettős állampolgárok számára, hanem a nemzeti egység üzenetére tudatosan rájátszva politikai hasznot is realizált a külhoniakból.

 

Ezzel persze nem azt mondom, hogy a kormánypárt pusztán nyerészkedés céljából cselekedett volna. Ugyanígy nem vitatom el Gyurcsány Ferenctől sem, hogy a meggyőződései valóban nem engedik meg számára, hogy a határon túli magyarok szavazhassanak a magyar országgyűlési választásokon. Azt viszont állítom, hogy hamisak azok a szólamok, amik csupán az értékrendi elköteleződésre helyezik a hangsúlyt, a praktikus megfontolásokat pedig kényelmesen figyelmen kívül hagyják.

 

A DK akciója másrészről politikai fegyver az ellenzék egyes pártjai ellenében is. Rövid távon a legközelebbi tárgyalópartnerét, az MSZP-t igyekszik tovább gyengíteni, szavazóit megszerezni.

 

Remek az időzítés is: amikor az MSZP kezdene hangyányit is magára találni, s újra pártként viselkedve célokat kitűzni maga elé (pl. a közös lista, közös miniszterelnök-jelölt felemlegetésével), a DK-sok bedobnak egy olyan megosztó és erős témát, ami mellett a szocialistáknak nem marad tere.

 

Hogyan profitálhat a DK és Gyurcsány a külhoni magyarozásból?

 

Középtávon a volt miniszterelnök célja, hogy a népszerűsége növelésével a formálódó DK-MSZP-Együtt-Párbeszéd választási együttműködésen belül a Demokratikus Koalícióé legyen a legerősebb pozíció. Hosszú távon pedig – Stumpf Andrásra rímelve

 

a külhoniak szavazati joga elleni kampány értelme, hogy a DK a baloldali ellenzék vezető erejévé nőhesse ki magát a következő ciklus alatt.

 

Ezek teljesüléséhez hozzásegítheti Gyurcsányt, hogy egy olyan ügyet hozott be a közbeszédbe, ami kizárólag a DK saját témája: ellentétben például az Orbán-kormány leváltásával, az européer tematikával vagy a bal-jobb megosztottság meghaladásával, amit immáron a Momentum mellett a Jobbik is hangsúlyosan képvisel.

 

Így a határon túliak szavazati jogának megvonása egyszerre képes építeni Gyurcsány Ferenc mint politikus és a Demokratikus Koalíció mint párt imázsát.

 

Ezt erősíti még az is, hogy a múltba erősen beágyazott kampányról van szó. Mint azt a kormányközeli médiumokban előszeretettel felemlegetik, már a 2004-es, a kettős állampolgárság megadásáról szóló népszavazás kapcsán is majdnem ugyanazokkal a szavakkal érvelt Gyurcsány, mint most. Olyan ügyről beszélünk tehát, amiben

 

Gyurcsány véleménye tizenhárom éve változatlan, ami a szimpatizánsok körében növeli az ő és pártjának hitelességét.

 

Gyurcsány nem hazaáruló, csak jó emberismerő

 

Ahhoz, hogy egy ilyen komplex funkcióval rendelkező politikai akciót valaki elindítson, mindenek felett egy dologra van szüksége: az ember ismeretére. Az illető önnön maga és pártja ismeretére, annak felmérésére, hogy a személyes és a politikai családja karakterét egy ilyen kampány mennyire képes építeni.

 

Pepitában a politikai ellenfelek ismeretére, hogy képes legyen mérlegelni, hogy az aktuális politikai viszonyok közepette egy ilyen kezdeményezéssel velük szemben mekkora előnyre tehet szert. S végső soron a potenciális szavazók, a baloldali-liberális közösség ismeretére van szüksége, hogy tudja, vagy legalább sejtse, hogy ezzel a témával sikeresen meg tudja szólítani azokat, akiknek az üzenet szól.

 

Végül mire van nekünk, az egykori kormányfő kampányát értelmezőknek szükségünk ahhoz, hogy a véleményünket a valósághoz közelítve alkothassuk meg? Legfőképpen Gyurcsány Ferenc politikai ismeretére. Hogy tudjuk, ismerjük a DK elnökének politikai karakterét, gondolkodását, logikáját.

 

A politikust, akárcsak bármely embert, nem lehet egy dimenzióban értelmezni, nem lehet róla egy síkon mozogva érdemi véleményt alkotni. Amikor e munkát elmulasztjuk elvégezni, amikor a mélyebben fekvő összefüggéseket, mozzanatokat elfeledjük feltárni, akkor fogunk valakit a kétségkívül jól hangzó hazaárulás vádjával illetni, mert más mondanivalóval amúgy nem rendelkezünk.

 

Gyurcsány Ferenc nem hazaáruló, ahogyan a haza megmentőjeként sem érdemes emlegetni. Ő egyszerűen az, aki: politikusként gondolkodó, úgy is viselkedő politikus.

 

Se több, se kevesebb.

 

FOTÓ: Marjai János, MTI

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az UEFA nyilvános adatokból kijött statisztikái 3,3 millió forintról beszélnek ezzel szemben. De kinek van igaza?

Egy sokác népdallal mutatjuk meg, mennyire örülünk nektek!

Ez még nem dőlt el, mert attól függ, milyen kimenetellel járnak a most beindult folyamatok. Horváth Csaba Barnabás nézi végig a lehetséges visszatekintéseket.

A magyar származású üzletember davosi beszédében azt állította, a Facebook azon dolgozik, hogy idén újraválasszák Donald Trumpot.

A német nemzetiségi listáról bejutott parlamenti képviselő, Ritter Imre mélyen hallgat.

Olga Ljubimova óriási aranyköpéseket felejtett a régi blogján: baromira nem értem a művészfilmeket, nem akarom megnézni a Mona Lisát, a British Museum időpazarlás volt, a Louvre-ba soha nem is mennék.

További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás