Miért nézik a Fidesz szavazóit duplán hülyének?

Szerző: Bakó Bea
2017.10.26. 09:40

Miért nézik a Fidesz szavazóit duplán hülyének?

Az újabb – és bizonyára még mindig nem a legmagasabb – fokozatba kapcsolt kormányzati sorosozás, brüsszelezés és migránsozás, valamint az ezt legújabban megkoronázó október 23-i Orbán-beszéd után a szokásosnál még egy fokkal lazábbnak és vagányabbnak tűnhet az egybites kormánypropagandának felülő Fidesz-szimpatizánsok lesajnálása.

Tényként szokás kezelni, hogy a Fidesznek van egy masszív, nagyjából két és fél milliós szavazótábora. Őket hol kimondva, hol kimondatlanul jórészt agyatlan droidnak tekinti a nem kormánypárti közbeszéd, hiszen Orbánra szavaznak, ha esik, ha fúj. Ergo teljesen hülyék, nem is érdemes velük foglalkozni; az ellenzéknek a maradék szavazókon kell osztozkodnia, és leginkább aktivizálnia őket, nehogy az a bizonyos két és fél millió droid netán újra kétharmadot csináljon Orbánnak.

Azok, akik abszolút jogosan róják fel a Habony-gépezetnek az egybitesre lebutított, polarizált kommunikációt és az emberek tömeges hülyének nézését, mintha nem tudnák, vagy nem akarnák észrevenni: a Fidesz-tábor monolit tömbként kezelése és magas lóról való kollektív lesajnálása pontosan ugyanezen habonyi receptet követi.

Azzal a különbséggel, hogy Orbánék legalább nyilvánvalóan és vállaltan nézik idiótának az embereket, a kifinomult ellenoldali véleményformálók viszont olyan képmutató módon teszik ugyanezt, hogy nem sokkal korábban még látványosan szörnyülködtek, mikor a Jobbik bedobta a műveltségi cenzus ötletét.

Néha fájdalmas szembesülni vele, de

a demokrácia bizony egy ilyen műfaj: a hülyéknek is ugyanannyit ér a szavazatuk. Sőt; nem feltétlenül hülye mindenki, akivel nem értünk egyet.

Nem elég, hogy Orbán hülyének nézi a saját szavazóit, második körben ezt még megteszi velük a magát disztingváltnak tartó média és az ellenzék egy része is. Például lejárt szavatosságú füttyögéssel idegesíteni a kormánypárti szimpatizánsokat nemzeti ünnepen nem csak, hogy kábé annyira kifinomult, mint óriásplakátokon sorosozni, de ennél még sokkal kontraproduktívabb is.

A fideszes tábor en bloc droidként való kezelése annyiban mindenképp önbeteljesítő jóslat lesz, hogy ha ezek az emberek folyamatos lesajnálást tapasztalnak a másik oldal részéről konstruktivitás vagy alternatívák kínálása helyett, akkor egész biztos, hogy továbbra is Orbánra húzzák az ikszet. Az a baj, hogy

az ellenzék jelentős része láthatóan lemondott arról, hogy legalább megpróbáljon alternatívát ajánlani az Orbán-fanoknak: 

holott a fennmaradó Orbán-kritikus szavazatokért való küzdelem mellett az Orbán-fanok meggyőzése, saját oldalukra állítása is a dolguk lenne.

Aki naivnak találja ezt a felvetést, annak érdemes megnéznie az október 23-i Orbán-beszéd előtt forgatott videónkat: a központi megemlékezésre még a zuhogó esőben kilátogató legelszántabb szimpatizánsok között is voltak olyanok, akik sajnálkoztak a „jó baloldal” és az egészséges többpártrendszer hiánya miatt, és akik az „örökké!” felkiáltásnál árnyaltabb érvekkel válaszoltak arra a kérdésre, hogy meddig maradjon még hatalmon Orbán.

Igaz, hogy az értelmiség elpártolt a Fidesztől, és a Fidesz – a kommunikációjából gyaníthatóan – végérvényesen le is mondott róluk, de ettől még nem lesz igaz, hogy a Fideszre csak a hülyék szavaznak.

Lehet, hogy némelyeknek nehéz elhinni, de a nagyvárosi csúcsértelmiség és a zsákfalvakban lakó alulképzett munkanélküliek között számos rétege van a társadalomnak: köztük sokan olyanok, akiket legfőképp az érdekel, hogy van munkájuk, jobban élnek, mint korábban (mert mondjuk kevesebb szja-t fizetnek vagy családi adókedvezményt kapnak), és amúgy is épített a kormány új utat a faluba/városba. Valószínűleg „Brüsszel” pénzéből, de ez mellékes.

Ők, ha nem is kajálják be, hogy Brüsszel egymillió migránst küld ide Soros György, a sátán megbízásából, de az arcpirító propaganda egész egyszerűen nem érdekli őket – ahogy a jogállamiság lebontás, a CEU, meg ehhez hasonló úri huncutságok sem. Ettől függetlenül valószínűleg még így is van egy csomó problémájuk, amivel naponta szembesülnek, például, ha elmennek orvoshoz, vagy elviszik a gyereket iskolába: de mivel az ellenzék jelentős része alternatívák kínálása helyett látványosan leginkább a taktikázással van elfoglalva, ezért ők legközelebb is leszavaznak a Fideszre, mert végül is egy fokkal kevésbé üres a zsebük, mint eddig, szóval még mindig ez a legjobb.

Akinek az az egyetlen üzenete, hogy „kormányváltást!”, az semmivel sem különb annál, aki azt pingálja a plakátokra, hogy „Jajj! Soros György! Jajj! Migránsok!”

Ugyanis ez az üzenet pontosan olyan egybites logikát feltételez az ellenzék reménybeli választóiról, mint amilyet a Fidesz az övéiről.

Kormányváltást, de mire?

Arról, hogy mi lenne az áhított kormányváltás után, nem sokat lehet hallani. Akinek erre az az ellenérve, hogy „de hát fent van az interneten a valahányszáz oldalas programunk!”, az vagy naiv, vagy képmutató, vagy – hogy a viszonosság elve alapján választópolgárként én is megengedjem magamnak ezt a tiszteletteljes feltételezést – hülye.

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali főszerkesztője

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek