A szlovák Babiš és a japán-morva Okamura kinyírta a cseh baloldalt

Megsemmisült a cseh baloldal a szombati választáson, miközben az Andrej Babiš vezette populista ANO 29,8 százalékkal az élen áll. Az előzetes eredmények szerint a kommunisták 1921 óta most szerepeltek a legrosszabbul. A kormányzó és miniszterelnököt adó szociáldemokrata párt is a választás nagy vesztesei közé tartozik: a kampánystábban fagypont körüli a hangulat, mivel egyes megyékben húsz százalékkal rosszabb eredményt értek el a korábbinál. A szocdemek országosan bőven tíz százalék alatt, 7 százalék körül állnak, az előzetes eredmények szerint tehát örülhetnek, hogy bejutottak a parlamentbe, miközben 2013-ban még 20 százalékos eredményt mutathattak fel.

Nem csak a baloldal szerepelt azonban le szombaton Csehországban, de a jobboldal is. A jobboldali-szabadelvű TOP09 pártot az utolsó pillanatban mentették meg és hozták fel az öt százalékos parlamenti küszöb fölé a prágai és a külhonban élő cseh választópolgárok. A cseh választások egyértelmű győztesei a rendszerellenes pártok. A TOP09 párt késői bejutásával mérséklődött az Andrej Babiš vezette ANO nyomasztó fölénye és máris jó néhány koalíciós forgatókönyv elképzelhető. Nézzük!

1. A jelenlegi kormánypártok folytathatnák tovább a kormányzást

Amikor 2013-ban a szocdem Bohuslav Sobotka megnyerte a választásokat, Zeman elnök 2014 januárjáig adott határidőt a kormányalakításra, de végül megoldották: a szocik a cseh közéletbe üstökösként berobbanó populista-liberális ANO mozgalommal hoztak létre kormányt. Most viszont az új kormány megalakulása nem csak az ezekben a pillanatokban is körvonalazódó eredmények miatt lehet még nehezebb. 2018 januárban Csehország új köztársasági elnököt választ: a látványosan oroszbarát és egészségügyileg alaposan legyengült Zeman elnök mindenáron meg fogja próbálni megtartani a pozícióját.

Az előzetes találgatások alapján a jelenlegi ANO-Szocdemek-Csehszlovák Néppárt kormánykoalíció akár még újra össze is állhatna. Éppen hogy. A jelenlegi kormánykoalíció egyik pártja sem zárta ki kategorikusan a folytatást. Azonban mind a szocdemek, mind a néppártiak kijelentették:

aki épp csalás és korrupció gyanúja miatt áll vád alatt.

Csehország második leggazdagabb embere egyelőre nem jelezte, hogy hajlandó lenne a háttérbe vonulni. Ha ez  esetleg mégis megtörténne, akkor az ANO-nak egy olyan embert kellene jelölnie miniszterelnöknek, aki a másik két párt számára elfogadható lenne. Ez akár lehetne Ivan Pilný, jelenlegi pénzügyminiszter, Věra Jourová, az ANO EP képviselője, esetleg a brnoi polgármster, Petr Vokřál.

Az előzetes eredmények alapján ennek a koalíciónak esélye azért elég kicsi: a szociáldemokratákról ugyanis ítéletet mondtak a választók, így mindenki jobban járna, ha önként ellenzékbe vonulnának, ahol a jövőben újra fel tudják építeni magukat.

2. Egy széles antibabiš koalíció, az ANO nélkül

A választási kampány során elsősorban ellenzéki politikusok kommunikálták azt, hogy az idei választás sorsdöntő lesz olyan szempontból, hogy a hagyományos, demokratikus pártok szereznek-e többséget az alsóházban – amihez 101 parlamenti képviselő szükséges – vagy az olyan rendszerellenes pártok kerülnek többségbe, mint az ANO, a cseh kommunisták (KSČM), vagy a cseh szélsőjobb (SPD).

Ha a demokratikusnak nevezett pártok kerülnek többségbe, akkor elvileg megpróbálkozhatnak egy széles szivárványkoalícióval, amelyben a szocdemeken kívül parlamenten belüli és kívüli jobboldali pártok is bekerülhetnének.

a szabadelvű TOP09 párt vezetője, aki néhány évvel korábban váltotta az elnöki székben a Magyarországon széles körben ismert korábbi elnököt, az arisztokrata származású Karel Schwarzenberget. Ezt az elméletileg szép tervet azonban jó néhány – nem is olyan váratlan – fejlemény megakadályozhatja: elsősorban a tény, hogy nem kapnak többséget e pártok képviselői a parlamentben.

Jelenleg ennek a forgatókönyvnek az esélye minimális, várhatóan Babiš képes lesz kormányt alakítani a polgári ODS-szel, az elképzelt szivárvány-koalíció tagjai pedig alaposan leszerepeltek.

3. Összeállna Babiš a szélsőségekkel, vagy inkább külső támogatást fogad el?

Egy jelentősebb Babiš-siker esetén egy olyan forgatókönyvet is el tudnak képzelni a cseh politológusok, hogy azok a kisebb pártok, amelyek a kampány idején kategorikusan elzárkóztak az ANO-val való együttműködéstől – például a Polgári Demokraták (ODS) és a Kalózok (Piráti) – a szélsőséges jobboldali SPD kormányra kerülésének megakadályozása érdekében meggondolják magukat és valamilyen szintű külső támogatást megadnak az ANO kormánynak.

A szélsőjobbos SPD-t egyébként egy félig japán származású vállalkozó, Tomio Okamura vezeti. Mind a SPD, mind a Kalózok 10-10 százalék körüli eredményre számíthatnak az előzetes eredmények alapján.

Fontos megemlíteni, hogy az ANO korábban határozottan kizárta a kommunistákkal és a szélsőjobbal való koalícióalkotást, de egy „kisebbségi kormány + külső támogatás” modell lehetőségét teljesen egyértelműen nem cáfolta.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy Babiš ezzel a felállással mennyi kockáztatna: ha ugyanis egy szélsőséges párttal venné át az ország irányítását, a meglehetősen nagy és heterogén hátországa ezt nem biztos, hogy jó néven venné és elképzelhető lenne, hogy részben kivonulnak Babiš mögül.

Elméletileg felmerülhet még az is, hogy a köztársasági elnök nem bíz meg egy vád alatt álló politikust a kormányalakítással, de ez Zeman esetében gyakorlatilag kizárt: ő ugyanis korábban kijelentette, hogy a győztes párt vezetőjét fogja először ezzel a feladattal megbízni, még akkor is, ha bírósági ügyei vannak.

Íme a kombinációk, amelyekben összejöhet a többség; fontos fejlemény azonban, hogy

4. „Elnöki” kormány, hivatali-, vagy ideiglenes kormány

Ne zárjuk ki azt a forgatókönyvet sem, hogy a most bejutó pártok végül nem lesznek képesek megállapodni egy kormány felállításában. Egy ilyen pillanatban Zeman elnök veheti át a kezdeményezést, és alakíthat ő maga ki egy szakértői kormányt. Ez nem lenne példa nélküli a modern cseh demokrácia történelmében, 2013-ban így alakult meg Petr Nečas bukása után Jiří Rusnok gazdasági szakember, a Cseh Nemzeti Bank jelenlegi elnöke által vezetett szakértői kormány.

A fenti lehetőség akkor is életbe léphet, ha az új politikai paletta teljesen összekuszálódik, ekkor a pártok egy ügyvezető kormány felállításában is megállapodhatnak, amely elvezetné az országot egy előrehozott, új választásokig. Ezt a forgatókönyvet sem érdemes teljesen kizárni, hiszen az új cseh parlamentbe kilenc párt jutott be. 

Grafikák forrása: Idnes.cz

Nyitókép: ANO Facebook