+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bőtös Botond
2017. október 21. szombat, 18:41
Magasan, a szavazatok több mint 29 százalékával megnyerte a szombati cseh választást Andrej Babiš nagyvállalkozó populista pártja, az ANO. A második helyre nagyjából 11 százalékkal a polgári ODS futott be az előzetes eredmények szerint. Tíz százalékot szedett össze a szélsőjobb is, míg a szocdemek és a kommunisták történelmi vereséget szenvedtek. De hogyan tovább? Végigveszünk néhány lehetséges koalíciót.

 

Megsemmisült a cseh baloldal a szombati választáson, miközben az Andrej Babiš vezette populista ANO 29,8 százalékkal az élen áll. Az előzetes eredmények szerint a kommunisták 1921 óta most szerepeltek a legrosszabbul. A kormányzó és miniszterelnököt adó szociáldemokrata párt is a választás nagy vesztesei közé tartozik: a kampánystábban fagypont körüli a hangulat, mivel egyes megyékben húsz százalékkal rosszabb eredményt értek el a korábbinál. A szocdemek országosan bőven tíz százalék alatt, 7 százalék körül állnak, az előzetes eredmények szerint tehát örülhetnek, hogy bejutottak a parlamentbe, miközben 2013-ban még 20 százalékos eredményt mutathattak fel.

 

Nem csak a baloldal szerepelt azonban le szombaton Csehországban, de a jobboldal is. A jobboldali-szabadelvű TOP09 pártot az utolsó pillanatban mentették meg és hozták fel az öt százalékos parlamenti küszöb fölé a prágai és a külhonban élő cseh választópolgárok. A cseh választások egyértelmű győztesei a rendszerellenes pártok. A TOP09 párt késői bejutásával mérséklődött az Andrej Babiš vezette ANO nyomasztó fölénye és máris jó néhány koalíciós forgatókönyv elképzelhető. Nézzük!

 

 

1. A jelenlegi kormánypártok folytathatnák tovább a kormányzást

 

Amikor 2013-ban a szocdem Bohuslav Sobotka megnyerte a választásokat, Zeman elnök 2014 januárjáig adott határidőt a kormányalakításra, de végül megoldották: a szocik a cseh közéletbe üstökösként berobbanó populista-liberális ANO mozgalommal hoztak létre kormányt. Most viszont az új kormány megalakulása nem csak az ezekben a pillanatokban is körvonalazódó eredmények miatt lehet még nehezebb. 2018 januárban Csehország új köztársasági elnököt választ: a látványosan oroszbarát és egészségügyileg alaposan legyengült Zeman elnök mindenáron meg fogja próbálni megtartani a pozícióját.

 

Az előzetes találgatások alapján a jelenlegi ANO-Szocdemek-Csehszlovák Néppárt kormánykoalíció akár még újra össze is állhatna. Éppen hogy. A jelenlegi kormánykoalíció egyik pártja sem zárta ki kategorikusan a folytatást. Azonban mind a szocdemek, mind a néppártiak kijelentették:

 

csak úgy lennének hajlandóak folytatni a jelenlegi felállást, ha az ANO leveszi az esetlegesen felálló új kormány éléről Andrej Babiš pártelnököt,

 

aki épp csalás és korrupció gyanúja miatt áll vád alatt.

 

Csehország második leggazdagabb embere egyelőre nem jelezte, hogy hajlandó lenne a háttérbe vonulni. Ha ez  esetleg mégis megtörténne, akkor az ANO-nak egy olyan embert kellene jelölnie miniszterelnöknek, aki a másik két párt számára elfogadható lenne. Ez akár lehetne Ivan Pilný, jelenlegi pénzügyminiszter, Věra Jourová, az ANO EP képviselője, esetleg a brnoi polgármster, Petr Vokřál.

 

Az előzetes eredmények alapján ennek a koalíciónak esélye azért elég kicsi: a szociáldemokratákról ugyanis ítéletet mondtak a választók, így mindenki jobban járna, ha önként ellenzékbe vonulnának, ahol a jövőben újra fel tudják építeni magukat.

 

2. Egy széles antibabiš koalíció, az ANO nélkül

 

A választási kampány során elsősorban ellenzéki politikusok kommunikálták azt, hogy az idei választás sorsdöntő lesz olyan szempontból, hogy a hagyományos, demokratikus pártok szereznek-e többséget az alsóházban – amihez 101 parlamenti képviselő szükséges – vagy az olyan rendszerellenes pártok kerülnek többségbe, mint az ANO, a cseh kommunisták (KSČM), vagy a cseh szélsőjobb (SPD).

 

Ha a demokratikusnak nevezett pártok kerülnek többségbe, akkor elvileg megpróbálkozhatnak egy széles szivárványkoalícióval, amelyben a szocdemeken kívül parlamenten belüli és kívüli jobboldali pártok is bekerülhetnének.

 

Az antibabiš koalíció legnagyobb híve a cseh Gyurcsány Ferenc, azaz Miroslav Kalousek,

 

a szabadelvű TOP09 párt vezetője, aki néhány évvel korábban váltotta az elnöki székben a Magyarországon széles körben ismert korábbi elnököt, az arisztokrata származású Karel Schwarzenberget. Ezt az elméletileg szép tervet azonban jó néhány – nem is olyan váratlan – fejlemény megakadályozhatja: elsősorban a tény, hogy nem kapnak többséget e pártok képviselői a parlamentben.

 

Jelenleg ennek a forgatókönyvnek az esélye minimális, várhatóan Babiš képes lesz kormányt alakítani a polgári ODS-szel, az elképzelt szivárvány-koalíció tagjai pedig alaposan leszerepeltek.

 

3. Összeállna Babiš a szélsőségekkel, vagy inkább külső támogatást fogad el?

 

Egy jelentősebb Babiš-siker esetén egy olyan forgatókönyvet is el tudnak képzelni a cseh politológusok, hogy azok a kisebb pártok, amelyek a kampány idején kategorikusan elzárkóztak az ANO-val való együttműködéstől – például a Polgári Demokraták (ODS) és a Kalózok (Piráti) – a szélsőséges jobboldali SPD kormányra kerülésének megakadályozása érdekében meggondolják magukat és valamilyen szintű külső támogatást megadnak az ANO kormánynak.

 

Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy Babiš tárgyalásokat kezd a kommunistákkal, a szélsőjobb SPD-vel vagy esetleg a Kalózokkal.

 

A szélsőjobbos SPD-t egyébként egy félig japán származású vállalkozó, Tomio Okamura vezeti. Mind a SPD, mind a Kalózok 10-10 százalék körüli eredményre számíthatnak az előzetes eredmények alapján.

 

Fontos megemlíteni, hogy az ANO korábban határozottan kizárta a kommunistákkal és a szélsőjobbal való koalícióalkotást, de egy „kisebbségi kormány + külső támogatás” modell lehetőségét teljesen egyértelműen nem cáfolta.

 

Az sem elhanyagolható szempont, hogy Babiš ezzel a felállással mennyi kockáztatna: ha ugyanis egy szélsőséges párttal venné át az ország irányítását, a meglehetősen nagy és heterogén hátországa ezt nem biztos, hogy jó néven venné és elképzelhető lenne, hogy részben kivonulnak Babiš mögül.

 

Elméletileg felmerülhet még az is, hogy a köztársasági elnök nem bíz meg egy vád alatt álló politikust a kormányalakítással, de ez Zeman esetében gyakorlatilag kizárt: ő ugyanis korábban kijelentette, hogy a győztes párt vezetőjét fogja először ezzel a feladattal megbízni, még akkor is, ha bírósági ügyei vannak.

 

Íme a kombinációk, amelyekben összejöhet a többség; fontos fejlemény azonban, hogy

 

a második és harmadik helyre befutott ODS, illetve a Kalózok kizárták a koalíciót az ANO-val.

 

 

 

4. „Elnöki” kormány, hivatali-, vagy ideiglenes kormány

 

Ne zárjuk ki azt a forgatókönyvet sem, hogy a most bejutó pártok végül nem lesznek képesek megállapodni egy kormány felállításában. Egy ilyen pillanatban Zeman elnök veheti át a kezdeményezést, és alakíthat ő maga ki egy szakértői kormányt. Ez nem lenne példa nélküli a modern cseh demokrácia történelmében, 2013-ban így alakult meg Petr Nečas bukása után Jiří Rusnok gazdasági szakember, a Cseh Nemzeti Bank jelenlegi elnöke által vezetett szakértői kormány.

 

Egy ilyen kormány azonban – ha a pártok feje fölött alakítják meg – várhatóan nem fogja megkapni az elegendő támogatást a parlamentben és csak idő kérdése lenne egy idő előtti újabb választás kiírása.

 

A fenti lehetőség akkor is életbe léphet, ha az új politikai paletta teljesen összekuszálódik, ekkor a pártok egy ügyvezető kormány felállításában is megállapodhatnak, amely elvezetné az országot egy előrehozott, új választásokig. Ezt a forgatókönyvet sem érdemes teljesen kizárni, hiszen az új cseh parlamentbe kilenc párt jutott be. 

 

Grafikák forrása: Idnes.cz

Nyitókép: ANO Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

A brit titkosszolgálatok már régóta a kínai kapcsolatok újraértékelését szorgalmazzák, de Nagy-Britannia sok szempontból együttműködik az országgal, így kényes a helyzet.

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

Jó hír: már nem kell sem negatív koronavírus-teszt, sem pedig kéthetes karantén akkor, ha Csehországba, Szlovákiába vagy Ausztriába utazunk.

Ugyan sajnos három krónikus beteg ismét elhunyt, de összesen 2245 fő meggyógyult.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás