Lábos- és fakanálforradalom: mutatjuk, mi folyik Barcelonában

Estére nagyrészt a szavazóhelyiségek körüli balhék is elcsendesedtek Barcelonában, ahol vasárnap tartottak népszavazást Katalónia függetlenségéről. Több videó is felkerült a netre, amin a szavazókat ütlegelő rohamrendőröket lehet látni, a város közterein viszont kulturáltan tüntettek az emberek pro és kontra. Barcelonában élő olvasónk levideózta, lefotózta, és el is magyarázza az eseményeket.

A Plaça Catalunya nevű főtér közepén egy spanyol zászlókkal felszerelkezett függetlenségellenes csoport kezdett tüntetni: lekezelő dolgokat is üvöltöztek a katalán népszavazásról, mire megjelent egy kisebb, katalán zászlós csoport is, és szóváltások kezdődtek.

Erre megjelentek a rendőrök, körbevették a teret, és amikor kezdett eldurvulni a helyzet, közbeléptek. Nem volt semmi agresszió, kulturáltan megkérték először a spanyol zászlós csoportot, majd a katalánokat is, hogy menjenek tovább. Ez egyébként a Nacional Policía, azaz a nemzeti rendőrség volt. Estére azért az emberek hazamentek, de az ablakon kihajolva edényekkel, üvegekkel csörömpölnek továbbra is a tüntetés jeléül – kommentálja a másfél éve Barcelonában élő Kisida István a fenti videót, amit a telefonjával készített. Mit mondja, a város tele van a spanyol és a katalán rendőrség embereivel is. 

Az emberek nem szóltak hozzá semmit, nyugodtan nézték – tette hozzá István. Az internetre rögtön felkerült a vasárnapi szavazásról néhány videó, amelyen rohamrendőrök durva agresszióval viseltetnek a szavazókkal vagy békés tüntetőkkel szemben: egyeseket (gyakran akár nőket) kirángatnak a tömegből és gumibotoznak. István azonban azt mondja, ő nem látott ilyen atrocitásokat: nagyobb tömegek vannak a szavazóépületek előtt, és szinte mindenhol azt skandálják, hogy „Votarem” azaz „Szavazni fogunk!”  Szerinte bár van, hogy eldurvulnak a rendőrök, de általában próbálják okosan megoldani a dolgokat, „nem akarnak ők se bekerülni a tévébe.”

A város mondjuk tele van ragasztva spanyol zászlós matricákkal, amit nyilván provokációnak szánnak, meg néhány helyen látni „votarem” grafitit – összegzi.

Egy függetlenségi népszavazáson meglehetősen furcsának tűnik, hogy az ellenérdekelt felekhez tartozó rendőrök közösen tartják fenn a rendet. István ennek ellenére azt mondja: nem látott konfliktust a spanyol és a katalán rendőrök között, bár tény, hogy a főbb csomópontokon a spanyolok vannak, a katalán kollégáikat a másodlatos helyszínekre küldték. „Itt az utcám végén is van egy kisebb szavazóhelyiség, és összegyűltek a spanyolok protestálni. Itt a katalán rendőrség volt, engedett mindent. Amikor jött egy spanyol zászlós lány, akin látszott hogy balhét akar, azonnal ott termettek, és mielőtt a tömegbe bement volna, megkérték, hogy ne csináljon semmit, majd addig tartották szóval, amíg elment” – meséli István.

Felvetettük neki, hogy némely spanyol rohamrendőrök brutalitását elnézve 2006 jut eszébe a magyar szemlélőnek, de Kisida István azt mondja: a hasonlat eléggé sántít. Nagyon különbözik a két helyzet, hiszen most Katalóniában nem az emberek és a politikai hatalom szembenállásáról van szó, hanem spanyol-katalán, sőt, katalán-katalán ellentétről. Ugyanis a függetlenség kérdése a katalánokat is megosztja, sokan inkább az egység pártján vannak, mert nagy a bizonytalanság, hogy mi lesz a függetlenség után, és attól is félnek, hogy kívül találják magukat az EU-n. 

– mondja István. 

Ezt jól illusztrálja egyébként Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök nyilatkozata is, aki az agresszív rendőri fellépésre a rendőrök munkájának méltatásával reagált, és azzal, hogy egyáltalán semmilyen referendum nem volt Katalóniában. 

Az a baj, hogy a helyzet megoldásához párbeszéd kellene, de mind a két parlament (a katalán és a spanyol is) nagyon populista helyzetből közelíti meg, és mindenki csak a szavazatokra megy, így viszont nincs semmi párbeszéd, csak hergelik az embereket – értékel István. Szerinte ez a népszavazás már úgyis érvénytelen lesz, mivel a spanyol hatóság nem számolta meg a szavazatokat. Ráadásul sok szavazat hiányozni fog, és amúgy még a katalánok közül is sokan alkotmányellenesnek tartják a szavazást. Az látszik, hogy

– sorolja István, aki azzal búcsúzik: estére úgy tűnik, hazamentek az emberek, az utcája végén lévő szavazóhelyiség is elcsendesült, de azért az ablakokban csörömpöléssel jelzik az emberek: továbbra is megvan a tüntetéshangulat.