Szél Bernadett: Ennyi erővel azt is kérdezhetnék, akarok-e Brad Pitt felesége lenni!

Ron Werber azt csinálja, amit mondanak neki, szóval nem lesz semmilyen lejárató kampány, ígéri Szél Bernadett. Az LMP miniszterelnök-jelöltje megdicséri a Jobbikot, és még az oroszokról sem tud bármi rosszat elképzelni. Interjúnkból az is kiderül, mi köze a Momentumnak Brad Pitthez, és koccintana-e Szél a románokkal december elsején.

Ön is azon politikusok közé tartozik, akik megjelenés előtt visszakérik az interjút, és átírják?

Nem tartozom ezek közé, de a sajtóosztály ragaszkodik hozzá.

Ahhoz is, hogy átírják?

Nem.

Akkor szaván fogjuk.

Egész nyugodtan.

Hány százalékot kap az LMP 2018-ban?

Nem jósnő vagyok.

Kíváncsiak vagyunk, mire számítanak, mennyit hoz Ron Werber a konyhára?

Én szeretnék indulni miniszterelnök-jelöltként, meg a párt 106 jelölttel. Ez a jelek szerint Gémesi Györgyékkel szövetségben sikerülni is fog. Még nem száz százalékig biztos, a kongresszusunk szeptember 30-án dönt erről. Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni, a választásokig még nagyon sok minden változhat.

Csak van valami oka, hogy felkérték Ron Werbert. Mondjuk, hogy plusz százalékokat remélnek tőle.

Akkor miért volt érdemes leigazolni egy ilyen megosztó személyt?

Egyáltalán nem félek a megosztó dolgoktól. A politikusok nagy része tele van félelemmel és nem mer felvállalni konfliktusos dolgokat. Én nem ilyen vagyok. Az LMP-nek a lehető legprofibbnak kell lennie a kampányban, hogy a pozitív üzeneteinket eljuttassuk a választópolgárokhoz: ahogy egyre szűkül a tér a médiában, egyre fontosabb, hogy ott legyünk az utcán. A másik oldalról pedig, ha megtámadnak, meg fogjuk védeni magunkat.

És lejáratni kit fognak először? Hiszen Ron Werber a negatív kampányról híres.

Lehet, hogy a Fidesz Finkeltsteinnel máshogy dolgozott. Nekünk lejárató kampányra nincs szükségünk, az nem a mi eszközünk, hanem a Fideszé.

Attól nem félnek, hogy Ron Werber járatja le önöket a morálisan érzékeny választóik előtt?

Nem félek. Arra kérem a választókat, hogy nézzék az LMP kampányát: ugyanazok vagyunk, akik eddig voltunk.

Hány tagja van most az LMP-nek?

Nálunk több tagsági fázis van, attól függ, melyiket nézzük. Több ezres közösség vagyunk.

Az mit jelent? Kétezer vagy kilencezer?

A kettő között.

De pontosan.

Miért számít ez?

Az összehasonlítás végett. A DK például azt mondja, hogy ők tízezren vannak.

Tudom, a DK azt is fejből megmondta, hogy hány orosz kém van Budapesten.

Az orosz kémekről való tudomás és a saját párttagságról való tudomás egy lapra tartozik?

Nem.  Viszont az, hogy ki milyen számokat mond be, abban nem mindegy, hogy mennyi a találgatás és mennyi a tény.

Akkor titok, hogy hány tagjuk van?

Nem titok. Többféle tagsági fázis van: teljes jogú tagból azért is van kevesebb, mert bázisdemokratikusan működünk, tehát nehéz taggá válni. Ennek az a logikus magyarázata, hogy nálunk egy tagnak nagyon erős jogosítványai vannak. Jövő héten lesz kongresszusunk, és élet-halál kérdéséről fognak dönteni.

Szimpatizánsunk jóval több van.

Ez a háromezer ember fog arról dönteni, hogy ön miniszterelnök-jelölt lesz-e?

Nem. A delegáltak döntenek.

És hány alapszervezetük van?

Harminchárom.

Eszerint csak rászorulnak Gémesiékre vidéken.

A kettő nem így függ össze. Az alapszervezetek úgy működnek, hogy területileg felosztottuk Magyarországot. Az tény, hogy vannak erősebb és vannak gyengébb területek, például kis falvakban nehéz megvetni a lábunkat. Ennek az egyik oka a Fidesz.

A Jobbiknak mégis sikerült.

De ők nálunk tíz évvel korábban kezdték a mozgalmukat, és mi 2013-ban szinte a nulláról kezdtük újra. A kis falvakban viszont olyan mértékű a félelemben tartás, hogy ha kimegyünk standolni, nem mernek odajönni az emberek, mert a Fidesz odaküldi a megfigyelőit, akik jelentenek, hogy ki van ott és ki nem. Nagyvárosokban könnyebb a dolgunk. Most például Zalaegerszegen volt az évadnyitó gyűlésünk: a főutcán jött velem szembe egy hölgy, és mondta, hogy épp most lett szimpatizáns.

+++

Beszéljünk kicsit a párt ismertebb tagságáról. Nem csak Schiffer András vonult háttérbe, de később Sallai Róbert Benedek is bejelentette, hogy nem lesz 2018-tól képviselő. Miért menekül SRB? Nem lát jövőt egy öt százalékos frakcióban?

Ő ezt megindokolta egy hosszú interjúban. Én mindenkinek köszönöm, aki eddig kitartott, Sallai szerintem nagyon korrekt döntést hozott, hogy 2018-ig kitart: végigcsinálja a kampányt, utána viszont visszamenne inkább gazdálkodni Túrkevére.

Nem lehet, hogy ő csak realistább, mint ön, aki kiáll egy ötszázalékos párt miniszterelnökjelöltjeként?

A realistát nem tudom értelmezni ebben a kontextusban. Inkább azt mondanám, hogy én nagyon kitartó vagyok, és keményen bírom.

Jöjjön egy másik LMP-s: Ikotity István. Őt milyen üggyel kapcsolják össze az LMP szavazói ön szerint?

Ami most kapásból eszembe jut, az a csokipapír-ügy. Azért az kemény volt, amikor Orbán Viktor miniszerelnök úr fogta magát és behabzsolt egy egész tábla csokit abban az ülésteremben, ahol mi még ásványvizet se nagyon merünk inni, mert annyira rend van. Ikotity utána árverésre kínálta ennek a miniszterelnöki habzsolásnak a melléktermékét, a csokipapírt. Rámutatott vele, hogy mit meg nem enged magának a miniszterelnök – miközben én százezreket fizetek, ha felmutatok egy papírt.

Ez igazán nagy politikusi teljesítmény.

Nem az volt a kérdés, hogy mi a legnagyobb teljesítménye, hanem, hogy mi jut róla az emberek eszébe. A teljesítménye az oktatási politikánk kidolgozása. Ő győzött meg arról, hogy száz költségvetési forintból húszat majd oktatásra kell költeni, mert ennyi kell ahhoz, hogy felzárkózzunk. Két külön dolog, hogy mi a látványos, és mi a szisztematikus, kitartó munka.

Tehát akkor Ikotity István – csokipapír és oktatási ügyek, Schmuck Erzsébet – házszabály?

Házszabály?

A Házszabályt tudja már vajon Schmuck Erzsébet?

Nem az ő feladata: Kövér László házelnöknek kellene tudnia, és ő volt az, aki nem tudta, ezért tévesen szót adott egy fideszes képviselőnek, aki nem volt se frakcióvezető, se helyettes. Joggal gondoltuk ezután, hogy mi is hasonló elbírálásban részesülünk. Ez nem történt meg, kettős mérce valósult meg a Fidesz javára.

Mondjon pár ismert LMP-s női politikust! Mi önön kívül tudjuk a frakcióból Schmuck Erzsébetet és most már Demeter Mártát. Aki még eszünkbe jut, az Jancsó Andrea. Tudna még párat mondani nekünk?

Ábrahám Júlia egyszülős programról szóló országjárását érdemes szerintem figyelemmel követni, ő az egészségügyi szakpolitikusunk.

Ez még mindig csak öt.

És a többi pártban mi a helyzet?

Önök alkalmaznak női kvótát a listájukon, nem a többi párt. De úgy tűnik, nem lesz túl hosszú a lista, ha nőkkel akarnak feltölteni minden második helyet.

Nem minden második helyet. Cipzáras kvótánk van: két azonos nemű után egy ellenkező nemű kell, hogy következzen. Most a frakciónkban 50-50 százalék a nemek aránya, ilyen még nem volt szerintem a magyar politikatörténetben. Bár az is igaz, hogy senki sem kvótával jutott oda be.

Ha már a nők gyűjtéséről van szó, a KDNP-ből kilépett Lukácsi Katalinnak lenne helye az LMP-ben?

Lukácsi Katalinnal szimpatizálok, de ez az ő döntése.

De nagyon értékelem a KDNP-ből való kilépését: erő azt kimondani, hogy a pártja kilépett abból az értéktartományból, amivel ő azonosulni tud, és ezért befőttként elücsörgés helyett inkább kilép, és keres egy másik politikai otthont magának.

És Kunhalmi Ágnesnek lenne helye? Ő normális?

Ő a szocialista párt mellett többször hitet tett. Egyébként Ágit én kifejezetten kedvelem és értékelem a munkáját, de politikailag ő egy teljesen más utat választott. Még az MSZP-n belül is tett egy olyan nyilatkozatot, hogy Gyurcsánynak messzebbre hallatszik a hangja, tehát kifejezetten messze áll a politikai felfogása az LMP-től.

Demeter Mártát mégis bevették. Pedig mikor mondott ő egy rossz szót Mesterházy Attilára?

Nem mondom, hogy rossz szót kell rá mondania.

De ő nem a 2010 előtti világot képviseli?

Demeter Márta hozott egy döntést, mert szerinte az MSZP már nem képviseli azokat az eszméket, amiket egy szociáldemokrata, baloldali pártnak képviselnie kellene, és leginkább a Fidesszel való együttműködést kritizálta. Demeter Márta egyébként a frakciónak lett tagja, nem az LMP-nek, ez két külön dolog.

Ha az Együtt és Szigetvári Viktor nem oké, akkor azért mégis csak furcsa, hogy egy MSZP-ből kiugrott képviselőt így a keblükre ölelnek.

Ha egy új irányt létrehozunk, akkor nagyon fontos, hogy az ne álljon össze a régivel. Most meg még valami mandátumbecslő szoftvert is kifejlesztettek az Együttnél: teljesen technikai feladatnak tekintik a kormányváltást. Én egyrészt nem csak kormányváltásról, hanem irányváltásról beszélek, másrészt ez nem technikai, hanem ideológiai feladat.

Biztos abban, hogy Demeter Márta az LMP-t kereste meg először?
Nem tudom, megkeresett-e mást, feltételezem, hogy nem, de erről őt kell megkérdezni. Mindenesetre velünk működött együtt: ha megnézik az elmúlt fél évet, nagyon sokszor álltunk egymás mellett sajtótájékoztatón. Organikusan egy nagyon jó munkaegyüttműködés alakult ki. Én felelősséggel tudom vállalni, hogy az LMP-frakció nyert azzal, hogy Demeter Márta belépett.

Az mit jelent, hogy az új pólus összeállt a fejekben?

Azt látom, hogy nagyon sok ember valami teljesen mást akar, mint ami eddig ment az elmúlt harminc évben. Szerintem jogosak ezek az érzések. Most az lenne a feladat, hogy a politikusok próbáljanak valamilyen politikai otthont nyújtani ezeknek az embereknek. Az LMP betölti ezt a funkciót, de erős korlátaink vannak abban, hogy hogyan jutunk el a választókhoz.

2010-ben a Fidesz azzal kezdte, hogy elkezdte lerombolni azokat az értékeket, amiket inkább kiteljesíteni kellett volna. Azon fog az egész állni vagy bukni, hogy mennyiben tudjuk a választóknak ezt a változásra való igényét egy olyan formációval kiszolgálni, amire ők jó szívvel szavazni tudnak.

Ez mit jelent, közös listát vagy választási pártot?

A választási együttműködés szerintem teljesen jó forma.

A Gémesi-féle Új Kezdettel, és ennyi?

Az Új Kezdettel zajlanak a tárgyalások. Egyelőre nem látom, hogy hogyan menne tovább ez a történet.

De most mondta, hogy a választók akarják az új pólust, önök meg szeretnék ezt kiszolgálni.

Két dolgot tudok. Az egyik, hogy meg kell győzni a választópolgárokat, hogy létezik ez a formáció. El kell jutnunk hozzájuk. Az LMP vélhetően a középpontjában van ennek.

Az Együtt is ezt mondja magáról.

például, hogy az elmúlt harminc év gazdaságpolitikáját viszik tovább. Mi ezt nem akarjuk tovább folytatni. Alternatívája tudunk lenni ennek.

Ha ez nem igazi demokrácia, akkor miért indul miniszterelnök-jelöltként?

Ez most egy autokráciának tűnik. Nem szeretnék autokráciában meghalni. Vissza kell az országot korrigálni egy olyan irányba, ahol bizonyos dolgok – egyfajta nemzeti minimumként – konszenzust tudnak élvezni kormányokon átívelően. Ehhez az kell, hogy ne egymás torkának ugorva politizáljunk. Lehet, hogy az országot ki kell forgatni a sarkaiból a politikusokat tekintve, és teljesen tiszta lappal kell indulni. Ezért fontos, hogy azok az emberek, akik ezt fontosnak tartják, és bizonyították, hogy nem megvásárolhatók, ott maradjanak a páston.

A többi pártra visszatérve: az MSZP a nyilvánosság előtt játssza le a belső konfliktusait, és a Jobbikon is látszik, hogy értékválságban van. A Jobbik is megosztott: akárhogy is próbálják rejtegetni, ez látszik. Az LMP az egyetlen olyan párt az ellenzéki oldalon, amely egységes és stabil, mérhető szavazótábora van.

Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció is ilyen.

A DK-nak nagyon erős korlátai vannak pontosan azért, mert Gyurcsány Ferenc pártja.

Hány egyéni választókerületet fog megnyerni az LMP 2018-ban?

Hét hónappal vagyunk a választás előtt: felelőtlen és komolytalan lenne a részemről, ha most tippelgetnék. Minél erősebb sikerre készülünk, viszont a választásokon való részvételt erősíteni kell. Büszke vagyok a szavazótáborunkra: nagyon kitartó emberek, és elkötelezettek Magyarország új iránya mellett. De 2014-ből nagy tapasztalat volt számunkra, hogy sokan mondták: „ha tudtam volna, hogy ilyen szoros lesz, akkor elmentem volna szavazni”. Tehát amit biztosan máshogy fogunk csinálni 2014-hez képest, az a mozgósítás és az erős helyi jelenlét, mivel egyre kevésbé tudunk a médiára számítani.

Semmi más csodafegyver nincs az Orbán-féle választási rendszerben a matek kijátszására? Ha se közös lista, se választási párt nem lesz, akkor mi lesz?

Ez a döntő kérdés. Aki az elmúlt harminc évben építette ezt a rendszert, azzal nem fogunk tudni együtt kormányozni, tehát miért is indulnánk együtt?

Akkor az Együttel, a Párbeszéddel lehet?

Amint lesz bejelentenivalónk, a médiához fogunk fordulni. Egyelőre, amiről a nyilvánosság előtt beszélni tudok, az a Gémesi Györgyékkel való együttműködés. Ezek meglehetősen jó hangulatú tárgyalások, és én ezt tartom követendő útnak, amikor olyanok tárgyalnak, akiknek van közös küldetése.

Ha már közös küldetés: Gulyás Mártont bevennék?

Folytathatunk még ilyen gondolatkísérleteket… Alap az, hogy azzal tudunk valamit kezdeni, aki jelzi, hogy velünk együtt szeretne működni. Marci ilyen nem jelzett.

Ügyek mentén már együttműködnek vele.

Ez így van, de ügyek mentén az MSZP-vel is együttműködünk. A Jobbikkal is. A Fidesszel nem fogunk tudni, mert nincs olyan ügy.

Az alkotmánybírók jelölése ilyen volt.

Nagyjából az volt az utolsó eset, amikor együtt tudtunk működni.

Megbánták?

A puding próbája az evés. Az egy százalékok ügyében már volt egy nagyon fontos és pozitív állásfoglalása az Alkotmánybíróságnak. Ennek örülök, de kíváncsian várom a többi döntésüket, hiszen egy csomó fontos ügy van előttük:  a CEU-törvény, a Taigetosz-törvény, a civiltörvény. Mi a független intézményeket függetlennek tekintjük. Bízom benne, hogy ezek az emberek a hivataluknak megfelelő felelősséggel fognak eljárni. Ha nem, ez akkor is az ő felelősségük lesz, és nem azoké, akik őket oda bejuttatták.

A migránskvóta-ügy egyik fele is az AB előtt van még, amivel kapcsolatban pont nemrég meszelte el Magyarországot az Európai Bíróság. Mit szólnak az ítélethez, végre kell ezt hajtanunk?

Példa nélküli precedens lenne, ha egy EU bírósági döntést egy tagállam nem hajtana végre.

De önök is a kvóták ellen voltak.

A felülről nyitott kötelező kvóták esetében támogattuk, hogy a kormány indítson ellene sárgalapos eljárást az unióban, de az 1294 felülvizsgálat lefolytatása miatt nem kellett volna a bírósághoz fordulni. Magyarország képes arra, hogy 1294 menekültkérelmet elbíráljon.

Tehát akkor 1294 menekültet az LMP is megsimogatna?

Mindenesetre az tény, hogy 1294 menekültügyi eljárást le tudunk folytatni anélkül, hogy a rendszer összeomlana. A befogadás meg egy másik kérdés. Magával a kvótával kapcsolatban mi elmondtuk, hogy az minden ország szuverenitásának a része, hogy eldöntse, kivel tud együtt élni és kivel nem. Nem csak az akarás, hanem a képesség is nagyon fontos. És itt hadd menjek egy kicsit mélyebbre: egyáltalán nem mindegy, hogy milyen társadalmat ér egy politikai javaslat. Magyarországon már amúgy is tartózkodó volt a társadalom a bevándorlással kapcsolatban. A pirézek óta tudjuk, hogy ez egy létező helyzet. Ami viszont azóta történt a Fidesz részéről a népszavazás kapcsán, az egy gyűlöletkampány volt.

Mégse mondták azt egyértelműen a választóiknak, hogy ne menjenek el szavazni.

Több mindent mondtunk a választóinknak: érvénytelen szavazást, illetve a távolmaradást. Én távol maradtam, és Hadházy Ákos is. Ez egy csapdahelyzet volt egyébként. Perverz dolog, hogy a kormány kisajátította a népszavazás eszközét, és most már egyre furmányosabb módon próbálja ezt magánál tartani. Én már ott tartok, hogy nem tekintem legitimnek a kormánynak ezt a fajta politizálását. Ilyen nincs, hogy egy demokráciában a kormány verőembereket küld ellenzéki politikusokra, ha népszavazását akarnak.

Most már nem csinálnak ilyet, hanem elébe mennek a dolognak, mint ahogy történt legutóbb Vágó Gábor korrupció elévülését meghosszabbító kezdeményezése kapcsán. Nem örül ennek?

Ez keserédes. Vegyesek az érzéseim.

A lényeg az, hogy megvan a cél, nem?

Nem, nem csak ez a lényeg. Mögé kell látni. A zsigereinkben érezzük, hogy mennyire mélyen igazságtalan ez az egész rendszer és mennyire cinikus. Én ennek az egésznek szeretnék véget vetni.

Ha LMP-kormány lesz, akkor ha bemegy egy politikus a tévébe, és azt mondja, hogy jövő hónaptól 20 százalékos béremelés lesz, akkor tudják azt a polgárok, hogy az tényleg úgy lesz. Harminc éven keresztül minket folyamatosan átvágtak, és teljesen kiszámíthatatlanná tették az életet.

Nagyon fontos, hogy kiszámítható dolgok történjenek az országban. A másik pedig, hogy ez az állandó rossz érzés, ez a sokszor embertelen, máskor meg az ellenfelek semmibevételére, démonizálására és átverésére épülő rendszer megszűnjön. Ezért mondom, hogy a kormányváltáson túl teljes irányváltás kell. De ehhez nagyon fontos, hogy ki van a hierarchia csúcsán, ő ugyanis példát mutat. Az, hogy fogja magát egy kormány, és egy népképviseleti szervet legyalul, azzal kvázi szobrot állít a teljes gátlástalanságnak.

Támogatják a Momentum a legfőbb ügyész visszahívásáról szóló népszavazási kezdeményezését?

Erről lesz egy elnökségi döntésünk. Polt Péter nem sok jót hoz az országnak, ez biztos. A céllal abszolút egyet tudok érteni, de hogy mit tudunk megvalósítani, az egy bázisdemokratikus pártban elnökségi döntés kell, hogy legyen.

Ha meghívnák a Momentum októberi programbemutató rendezvényére, elmenne?

Először hívjanak meg, és aztán meglátjuk. De eddig nem kaptam meghívást a Momentumtól semmilyen rendezvényükre.

Ungár Pétert elengednék a programbemutatóra, vagy csak akkor, ha alkoholmentességi fogadalmat tesz?

Ha jól tudom, a Momentum minden rendezvényükről kitiltotta Pétert, így valószínűleg nem tudna elmenni. Tiszteletben tartjuk a Momentum elnökségének erre vonatkozó döntését.

Ha nem lesz meg az új pólus, együttműködnének a Momentummal?

A Momentumnak van egy erre vonatkozó határozata.

Nekik van, de most önökre vagyunk kíváncsiak.

Ilyen gondolatkísérletekben azért nem szeretek részt venni, mert

És szeretne?

Nem. Van férjem egyébként.

De a választókat ez érdekli. Ön mondta, hogy összeállt a fejükben az új pólus, szeretnének egy ilyen formációra szavazni.

Akkor nézzük pragmatikusan. A Momentumnak van egy döntése, hogy senkivel nem akar együttműködni. Én meg nem ismerem a Momentum programját. Lehet, hogy egykulcsos adót szeretnének, lehet, hogy nem Paks 2-t, hanem Paks 4-et meg 5-öt is szeretnének. Ilyen szempontból fogalmam sincs, hogy ők mit kínálnak az országnak.

Fekete-Győr András kertjében ásnák el az atomszemetet.

Jaj! Azt nehezen tudtam megállni, hogy ne kommentáljam. De megálltam, és ez is mutatja, hogy szimpátiával viseltetek minden olyan mozgalom vagy közösség irányába, akik jót akarnak hozni erre az országra; így most is megállom.

Azért is kérdeztük, mert az egyik parlamenti videónkban azt kérdeztük a képviselőktől, hogy ők belépnének-e a Momentumba, ha fiatalok lennének, és Hadházy Ákos azt mondta, ő belépne.

Navracsics Tibor meg azt mondta, hogy ha fiatal lenne, LMP-s lenne.

Az, hogy euroatlanti szövetségben gondolkodnak, és nem eurázsiai unióban, mindenképpen egy jó irány. De a többi irányukat pontosan nem látom. Kíváncsi vagyok a programjukra. Nem tudom, hogy ők hogyan fognának neki a dolgoknak, ezért nehéz bármit is mondani, de szimpátiával szemlélem a tevékenységüket.

+++

A PM-eseket visszavárják a pártba? Ők most elég ramatyul állnak.

Nyilván hoztak egy rossz döntést, amelynek most az összes következményét el kell, hogy viseljék. Egy politikai párt éréséhez ez is hozzátartozik, ők most ezen mennek keresztül. Én személyesen senkivel nem ápolok rossz viszonyt, és van több olyan politikai döntésük, amit kifejezetten támogatni tudok. Szabó Tímeának volt például felvetése egy devizahiteles vitanapról, ami szerintem is egy remek ötlet.

Ez is olyan lesz, mint Demeter Mártával, hogy egy ilyen organikus együttműködésnek a végén beszivárog az LMP frakciójába?

Ott más az időpálya. Tímeáékkal volt egy organikus együttműködésünk, ami egy külön pártban ért véget.

Az interjú elején azt mondta, hogy minden normális embernek helye van az LMP-ben, mert ez egy nyitott párt.

Az két különböző dolog, hogy szavazóként vagy tagként. Az együttműködésnek vannak más formái is.

És ebben a közös küzdelemben az Európai Zöld Pártba bevennék őket?

Jávor Benedek most is a frakció tagja.

Az a frakció. De pont ön mondta Demeter Márta kapcsán, hogy a frakciótagsága nem jelenti azt, hogy a pártban is tag. És a Párbeszéd nincs benne az Európai Zöld Pártban.

Ők zöld értékeket képviselnek. Ha az európai zöld pártok bevennék őket, akkor én sem vétóznám meg. Jávor Benedek tevékenységét az Európai Parlamentben pedig kifejezetten elismeréssel szemlélem. Ő és Meszerics Tamás is bizonyítják, hogy nem csak elfekvőnek jó az EP, mint aminek sok párt használja Magyarországról.

Most, hogy már hallottunk jót Szabó Tímeáról és Jávor Benedekről, Juhász Péterről is tud mondani valami jót?

Tiszteletreméltó aktivitással küzd a korrupció ellen. Ezt mindenképp értékelni kell. Nagyon ügyesen és jól használja a közösségi médiát. A szűkülő médiatérben hatalmas siker, ha valaki így tud ügyeket vinni, és konkrétan álmatlan éjszakákat tud okozni megbotlott fideszes politikusoknak.

Dúró Dóráról is hallhatunk valami jót?

Én alapvetően pozitív ember vagyok és minden emberben meglátom a pozitívumot, szóval végigmehetünk az egész parlamenten.

Volt szerencsém vele egy panelben beszélgetni a Corvinus egyetemen két hete, és ott is abszolút vállalható dolgokat nyilatkozott erről. Remélem, hogy a Jobbik vezetősége, amelynek ő is a tagja, értő fülekkel fogja hallgatni, mert amiket mond ezen a téren, azok rendben vannak. A választójogi cenzusát viszont nem tudom támogatni.

Ha már választójog. Azt támogatnák, hogy levigyék 16 évre a korhatárt?

A mi fiataljaink javasolták ezt, és én magam is támogatom.

De ez a Jobbiknak használna inkább, mint az LMP-nek.

Vannak olyan dolgok, amik nem pártpolitikai kérdések. Másrészt van még egy fontos hozadéka ennek a javaslatnak. Nem elég csak levinni a korhatárt, hanem mellette a választói tudatosságot és a közéleti nevelést kell erősíteni. De ne a Fidesz csinálja, ha kérhetem, mert abból egészen más sülne ki. Legyen szó arról, hogy mi a demokrácia, és hogy milyen kötelességeink és jogaink vannak egy demokráciában.

Hogy milyen pártok vannak, és miket képviselnek, hogy milyen ideológiák vannak. Segíteni kell a fiatalokat abban, hogy egyáltalán közel tudjanak kerülni a politikához. Önmagában a választói korhatár csökkentése nem fogja növelni a választási részvételt. De ha emellett segítséget kapnak a fiatal választópolgárok abban, hogy hogyan kell jól használni ezt a rendszert, akkor nagyon tudatos választópolgárok lesznek. És abban az esetben viszont rögtön LMP-szavazókká fognak válni, ugyanis még mindig mi vagyunk az a párt, amelyik nem demagóg.

Tudom, hogy ez sokak számára gyöngeségnek tűnhet, mert mi nem a rezsicsökkentéssel, a cigánybűnözéssel, meg hasonlókkal rukkoltunk elő. A legkönnyebb így szavazatokat szerezni. De mi az ára? Az, hogy tönkremegy az ország.

Ha már az állampolgári nevelésnél tartunk: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet megszüntetné?

Bármilyen iskola megszüntetésével kapcsolatban problémáim vannak. Mindenesetre nem úgy kell közszolgálati dolgozókat képezni, ahogy a Fidesz csinálja.

Akkor mit csinálna az NKE-vel?

Autonómmá tenném: legyen annyi pénze, mint más felsőoktatási intézményeknek, és ne legyen pártkatonák gyűjtőhelye sem.

A közigazgatási képzés a káderképzésről szól, nem?

Sajnos a kormányok ahogy cserélődtek, folyamatosan cserélgették a szakembereket is. Elképesztő sztorikat hallani arról, hogy mennyire szakmaiatlanná vált a munkavégzés. Vannak dolgok, amiket ideológiáktól függetlenül kell kezelni, ehelyett a közigazgaztásban dolgozókat pártkatonaként használják.

Egy kis külpolitika: támogatják a Jobbik európai béruniós ötletét?

Szimpatizálok vele.

Alá is írta?

Szeretnék beszélni a jobbikosokkal, hogy hogyan is képzelik ezt el. Konkrétumok nélkül azért egy demagóg javaslatnak érzem.

Schiffer András például aláírta, Róna Péter pedig nemrég írt cikket a Magyar Nemzetbe, amiben támogatását fejezte ki.

Minden kezdeményezést támogatok, ami azt célozza, hogy ne az EU roncsövezete legyünk. Szükség lenne arra, hogy a béreket az Unión belül harmonizáljuk, csakhogy ez nem úgy megy, hogy hirtelen X mennyiségű pluszt pénzt adok a dolgozóknak. Mi már tettünk egy javaslatot, amit szerintem a Jobbiknak támogatnia kellene: első lépésként a 28 tagállamban a bruttó átlagbér 60 százalékában legyen meghatározva a minimálbér. Másrészt van egy gazdasági-strukturális vetülete a problémának: az nem működik, hogy összeszerelő ország vagyunk. Azt gondolom, hogy ebben a Jobbik is hasonló állásponton van.

Elkalandozva egy hozzánk hasonlóan konzervatív vezetésű államba: van az a mondás, hogy lengyel-magyar két jó barát.

Hát ja…

Ön szerint ki nyírta ki a volt lengyel államfőt, Lech Kaczyńskit?

A lengyel politikában bekövetkezett változások Orbánnak kényelmes helyzetet teremtettek, egymás legitimizálására használja egymást a két ország vezetése.

De a kérdés nem ez volt, hanem hogy ön szerint ki nyírta ki Lech Kaczyńskit?

Mit szeretnének tőlem hallani?

Hogy hogyan történhetett a szmolenszki tragédia ön szerint.

Nem értem, ez a mi helyzetünkből fantáziálgatás, tényanyag nincs.

Van ugye a lengyel verzió, miszerint az oroszok voltak, meg az orosz verzió, miszerint technikai hiba.

Öhm…

Ez Lengyelországban a mai napig aktuális kérdés: minden hónap 10-én gyászmenet van, a fél belváros le van zárva és tüntetések vannak ennek kapcsán.

Igen, tudom. De egy ilyen kérdésben innen Magyarországról nem célszerű úgy egyértelmű állásfoglalást tenni, hogy nem tudjuk pontosan, mi történt. Nemzetbiztonsági adatok nem állnak a rendelkezésemre.

bár meglehetős kritikával szemlélem az orosz titkosszolgálati tevékenység szintjének az emelkedését.

A horvát OECD-tagságot megvétózta volna, hogyha ön lett volna kormányon?

Nem… A horvátot vagy a románt?

A horvátot.

Egyiket sem.

Az INA-ügy miatt kérdezzük.

Igen, értem. Ez most egy ilyen zsarolási eszköz kezd lenni, az INA meg felkészült arra, hogy visszaszerezze az érdekeltségeit. Az Orbán-kormány külpolitikájában két rákfenét látok. Az egyik a már említett lengyelügy, ahogy egymást legitimálják. Azonban Lengyelországban hosszú távon ez nem fog működni.

Miért ne működne? A PiS magabiztosan vezet, még a Fidesznél is jobban, és nincs olyan balos ellenzéke., amely bejutna a Szejmbe a legfrissebb kutatások szerint.

Ezt értem, de a lengyel nép és az ottani ellenzék is megmutatta például tüntetésekkel, hogy náluk kőkemény korlátai vannak az orbáni politizálásnak. Az orbáni külpolitika másik rákfenéje, hogy rendszeresen zsarolással igyekeznek rákényszeríteni a velünk határos államokat arra, hogy a nekik tetsző döntéseket hozzák meg, az ott élő magyar közösség fogja meginni a levét. Nézzük csak meg a marosvásárhelyi líceum ügyét, ami kottára ugyanaz a történet, mint nálunk a CEU-val történek: bürokratikus akadályok, satöbbi. Aztán az ukrán nyelvtörvény: annak kapcsán is csöndben volt Európa.

Ennek ellenére Ukrajnával szemben sem alkalmazna zsarolós módszert? Mit lehetne akkor csinálni, ha nem azt mondani, hogy ha nem vonjátok vissza a nyelvtörvényt, nem engedünk be titeket az EU-ba?

Magyarországnak a lehető legerősebb szövetségi politikára van szüksége, ugyanis ilyen esetekben isszuk meg a levét annak, hogy ilyen nincsen. A nemzetközi közösség nyomása fontos lenne, hogy ne legyen kettős mérce a kisebbségi jogok képviseletében, de

Amit még fontosnak látok, az a nemzeti egység megteremtése, hogy a DK-tól a Fideszig (ez a két szélsőség, ami ma számít) egy platformra tudjon mindenki felsorakozni, ami végül is megtörtént az elfogadott országgyűlési határozattal. Ugyanakkor mondjuk egy pártokon átívelő pártelnöki kiállás nem született, hiába kezdeményeztem ezt. Sőt, a Fidesz kezdett el sorosozni, amikor az Agórán közös tiltakozást rendeztek, amin Stumpf András volt a műsorvezető.

Ebben az ügyben is a kormány az, aki képtelen átlépni bizonyos határokat kormány és ellenzék között, és az ellenzék volt az, aki össze tudott állni ezen ügy érdekében. Nemzetközi szinten viszont ennél mélyebb a baj. Ezért fontos, hogy a lengyel-magyar barátság ne Orbán Viktor hatalmának a támogatására működjön. Jelenleg az európai politikában a lengyel és a magyar állam a két fekete bárány. A különbség a két kormány között az, hogy amíg a lengyelek nem hajlandóak semmilyen szinten egyezkedni az Európai Bizottsággal, addig a magyarok részéről ez megvan.

A látszatát fenntartják legalábbis.

Igen, a látszat megvan. Én azért reménykedek abban, hogy változás következik ebben be, mert nagyon könnyen kerülhetünk olyan pozícióba, hogy a visegrádi négyek marginalizálódnak, kiváltképp Magyarország és Lengyelország, és itt tényleg egy roncsövezet jön létre, aminek a legnagyobb lúzere Magyarország lesz, mert nagyjából az utolsók vagyunk a sorban, miközben a régió innovációs központjaként kellene üzemelnünk. Mindenképp változást kell kicsikarni, ezért tekintem mondjuk fontosnak a Momentum kezdeményezését, ami a V4 alternatívájaként egy platformot kíván létrehozni a hasonló pártok tekintetében.

A lengyel népben nagyon lehet bízni: a kitartásukban, ahogy az abortusztörvény ellen is kiálltak. Ott a tiltakozásnak van egy olyan mély rétege, ami itt nincs meg.

A lengyel abortusztörvény elleni tiltakozással eszerint egyetért?

Egyetértettem azzal, hogy egy ilyen törvényt nem szabad így meghozni.

De ön hívő katolikus, nem?

Igen, de én a prevencióra helyezem a hangsúlyt. Világos a történelmi tapasztalat: ha tiltjuk az abortuszt, akkor nem fog csökkeni a terhességmegszakítások száma, helyette ellenőrizetlen körülmények között fogják ezeket elvégezni: ezzel mészárszékre küldjük a nőket. Ezeket a tiltásokat a legkiszolgáltatottabbak szenvedik meg a legjobban. A megoldás szerintem a prevenció és a családsegítés.

Sokan ugyanis szeretnének több gyereket, de nem merik bevállalni, mert nem tudják úgy felnevelni, ahogy szeretnék. Ezért több pénzt kell adni a bérekben, és őszintén, tabuk nélkül, de kulturáltan, felvilágosultan beszélni a szexualitásról, nem pedig eszetlenül tiltani az egyik oldalról, a másik oldalról meg teleszületni a nőkkel a Kárpát-medencét.

Románia nagy erőkkel készül a 2018-as évre a centenáriumát elérő nagy román egyesülés kapcsán. Ha ön lesz Magyarország miniszterelnöke 2018-ban, elmenne ezekre a román ünnepekre, megemlékezésekre, koccintana velük?

Gyulafehérvár napján nem tudunk a románokkal együtt koccintani, ilyen ünnepségre nem fogok elmenni.

Az előbb még azt mondta, hogy fontos a jószomszédi viszony…

Csak azokról az ünnepi rendezvényekről beszélek, amik az egyesülésről szólnak. A diplomáciai kapcsolatokat természetesen nem szeretném felszámolni Romániával. Amíg az ott élő magyarok helyzete nem rendezett, márpedig nem rendezett, és ahogy nézem, egyre nehezebb lesz, addig

Ez az RMDSZ felé is egy kritika, ha jól értjük.

Miért lenne kritika?

Mert a párt kívülről támogatja az ortodox-nacionalista román kormánykoalíciót.

Azt gondolom, hogy az RMDSZ hitelesen képviseli Erdélyben a magyarok ügyét. Budapest helyzete ezzel kapcsolatban teljesen más, mint az RMDSZ-é, ezt is látni kell. A románok nemzeti ünnepét mi úgy nem tudjuk elfogadni, amíg az ott élő kisebbségek autonómiáját – nem területi autonómiáról, meg határrevízióról beszélek, hanem a kulturális, nyelvhasználati autonómiáról – nem tartják tiszteletben.

A kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat ez semmiképp nem érintené. A román diplomácia ugyanis professzionális – pont az a baj, hogy a magyar meg nem az. A Szél-kormányban a legjobb diplomata kar lesz, és Romániába, meg az olyan országokba, ahol magyarok vannak, a legjobb diplomatáinkat fogjuk küldeni, pontosan az ottani magyarok érdekében. Most teljes dilettantizmus zajlik a Bem rakparton, a hideg ráz attól, amit látok.