+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kozma Levente Mihály
2017. szeptember 4. hétfő, 09:55
Legalább egy középfokú nyelvvizsgát kell letenni ma Magyarországon, hogy diplomát kapjon az ember, 2020-tól pedig már az egyetemre se lehet majd enélkül bekerülni. Az Azonnali megnézte, hogyan állnak a nyelvvizsgákkal a parlamenti képviselők: frakciók szerinti bontásban mutatjuk be, hányan kapnák kézhez ma a diplomájukat az új szabályok szerint.

 

Jelenleg csak az kaphat diplomát, aki letesz legalább egy középfokú nyelvvizsgát. Rengetegen vannak, akik épp emiatt nem is kapták kézhez a diplomájukat, 2020-tól viszont még szigorúbb lesz a nyelvvizsgahelyzet: a tervek szerint középfokú nyelvvizsga nélkül nem is lehet majd egyetemre bekerülni. A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosítása 2020-tól kötelezővé teszi a B2-es, azaz középfokú, komplex – írásbeli és szóbeli – nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez. Egyedül a művészeti területre jelentkezőkkel tesznek majd kivételt. Hogy jelenleg ez mennyire reális célkitűzés, azt jól illusztrálja, hogy a tavaly felvételt nyert diákok 39 százalékának nem volt nyelvvizsgája.

 

Megnéztük hát, hogy a parlamenti képviselők közül ki rendelkezik a diploma kiadásához szükséges, minimum középfokú tudást igazoló papírral.

 

Vajon hányan vehetnék át most a diplomájukat, és hány képviselőt vennének fel 2020-ban is az egyetemre?

 

Melyik frakcióban található a legtöbb és a legkevesebb nyelvvizsga?

 

A képviselők nyelvtudását a parlament honlapján megadott adatok alapján összegeztük. Sokan tárgyalási vagy társalgási szintet jelöltek meg a nyelvtudás szintjénél. Ugyanezek a képviselők iskolai végzettségüknél pontos adatokat tudtak megadni, így feltételeztük, hogy nem rendelkeznek nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. (Mivel csak egy-két tagjuk ül a parlamentben, ezért a függetlenekhez számoltuk a frakcióval nem rendelkező pártok tagjait is, kivéve a DK-t.)

 

Amint látható,

 

a képviselők több mint fele nem rendelkezik legalább középfokú nyelvvizsgával.

 

Az alábbi infografikán megnézheti, hogy kedvenc pártjának parlamenti frakciójában mennyien rendelkeznek nyelvvizsgával, és ez a frakció százalékos arányában mit is jelent a többi párthoz képest.

 

 

Leszűrhető, hogy

 

pont a rendeletet elfogadó kormánypárti tagok rendelkeznek arányaiban a legkevesebb középfokú nyelvvizsgával.

 

Amíg a KDNP-sek 35 százaléka tudja a papírt felmutatni, a Fidesz színeiben politizáló képviselők 29 százalékának van nyelvvizsgája. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt két évben felvételt nyert diákok kenterbe verik a kormánypárti politikusokat, hiszen 61 százalékuk rendelkezett középfokú nyelvvizsgával. Ha részletesebben megnézzük az infografikát, azt is láthatjuk, hogy nem csak a kormánypártok állnak rosszul. Az MSZP 43 százalékos, és a Jobbik 54 százalékos teljesítménye sem kiemelkedő. A legjobban teljesítő frakció az LMP volt, bár csupán öt emberről van szó az esetükben.

 

Utolsó infografikánk érdekességként készült.

 

 

A legtöbb nyelvvizsgával, számszerűen öttel Vadai Ágnes (DK) rendelkezik. Spanyolból és angolból felsőfokú, norvégból, oroszból és franciából pedig középfokú bizonyítvánnyal rendelkezik. Különlegesség még Szabó Tímea (Párbeszéd), aki társalgási szinten beszél fársziul és Hiller István (MSZP), aki felsőfokon tud latinul.

 

Megvizsgáltuk a pártok vezető politikusait is, pártelnököket, frakcióvezetőket és helyetteseiket.

 

Nem rendelkezik legalább középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal többek között Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc sem.

 

Mindkettejük angol tárgyalási szintet adott meg, bár nyelvtudásukat már többször bizonyították. A miniszterelnök 1989-90 között az oxfordi Pembroke College-ban tanult, több angol nyelvű interjút adott, ahogy Gyurcsány Ferenc is.

 

Vona Gábornak egy angol középfokú nyelvvizsgája van, Hadházy Ákos, az LMP társelnöke pedig német felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Szél Bernadett, a másik LMP-s társelnök és a párt frakcióvezetője angolul és németül is felsőfokon tud, és erről papírja is van.

 

Ami a többi párt frakcióvezetőit illeti, Tóth Bertalan (MSZP) angol középfokú papírral rendelkezik. Ez nem mondható el Kósa Lajosról (Fidesz), Harrach Péterről (KDNP) és Volner Jánosról (Jobbik) sem. Nincs nyelvvizsgája Czunyiné Bertalan Judit volt köznevelésért felelős államtitkárnak, Németh Szilárdnak és Halász Jánosnak, a Fidesz frakcióvezető-helyetteseinek és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek sem.

 

A két legérdekesebb eset Volner János, a Jobbik frakcióvezetője és Velez Árpád, az MSZP frakcióvezető helyettese. Volner a szentpétervári International University of Fundamental Studies (IUFS) egyetemen diplomázott 2013-ban, bár se angol, se orosz nyelvvizsgával nem rendelkezik. Az intézmény képzései pedig se itthon, se kint nincsenek akkreditálva. Velez első felsőfokú végzettségét szintén 2013-ban szerezte, ő a Stonebridge Associated Collages-ben szerzett marketingszakemberi papírt (minden bizonnyal elütötte, mert csak Colleges létezik). Majd két évre rá az Alfred Nobel Open Business School mesterképzését végezte el angol nyelven, bár hivatalos nyelvvizsgája neki sincs. Ennek ellenére nyelvtudását tárgyalási szintre helyezi angol mellett német és orosz nyelvből is.

 

A parlamentben ülő politikusok 62 százaléka tehát nem felelne meg azoknak a felvételi követelményeknek, amelyek 2020-tól lesznek érvényesek a felsőoktatásban, és akkor is bajban lennének, ha most akarnának diplomázni. 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, mi mindenből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Lehet majd menni könyvtárba
és edzőterembe is, de csak védettségi igazolással.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás