+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Lévai Patrik Imre
2017. augusztus 19. szombat, 16:50
Barcelona után leszögezhetjük: Valenciát mint tengerparti üdülővárost és mint Spanyolország harmadik legnagyobb városát fokozott terrorveszély fenyegeti. Bár a néppárti miniszterelnök, Mariano Rajoy kijelentette, hogy Spanyolországot nem lehet megfélemlíteni, az Azonnali úgy gondolta, jobb ezt az utca emberétől is megkérdezni.

 

A barcelonai, Iszlám Állam által magára vállalt terrortámadás-sorozatot követően felvetődik a kérdés, hogy más spanyol nagyvárosokban milyen közhangulat alakult ki a támadások hatására. 

 

Nyugalom félszigetéből a félelem félszigete?

 

Spanyolországot a 2004-es madridi terrortámadást leszámítva eddig elkerülték a Franciaországban, Németországban és a skandináv államokban történt terrorcselemény-sorozatokhoz hasonló esetek. Eddig. A barcelonai történések más megvilágításba helyezték az országot, amit sokan eddig a nyugalom félszigetének tartottak. Mi lesz most? Hol várhatóak a következő iszlamista támadások? Kellene-e félni? Pláne annak tükrében, hogy Spanyolország azon európai országok közé tartozik, ahol az iszlám kultúra évszázadok óta összefonódva és a legtöbb esetben harmóniában simul össze a spanyol kultúrával, inkvizíció ide vagy oda.

 

Tapasztaltabb, idősebb emberek után kutatva jártam az utcákat. Jorge, egy 58 éves mérnök, kérdésemre, hogy fél-e Valencia utcáin a történtek után, megvallotta az ő igazát: „Félek. A piacig is gyakorlatilag most reszketve jöttem el, nem érzem, hogy elég rendőrrel lenne biztosítva a környék." Mint megtudtuk, Jorge pont New Yorkban volt 2001. szeptember 11-én is, így rávilágított egy hasonlóan mélyreható, de ez esetben pozitív aspektusára a történtek utórezgéseinek:

 

„Bejártam a földet, bajban és pánikban ilyen összetartó nemzettel nem igazán találkoztam még.”

 

Sara Abascal-Nazir huszonnégy éves friss közgazdaságtan-diplomás lány. Muszlim felmenői révén érezhetően jobban belelát az iszlamista világkép részleteibe: „Az a legfélelmetesebb az egészben, hogy több régi barátomról is nemrég derült ki, hogy szélsőséges nézeteket táplálnak a nyugat-európai életvitellel szemben. Borzasztó gyorsan és szerteágazóan terjed ez undergroundnak tűnő ideológia." 

 

Sara kiemelte az egyik barcelonai támadó fiatal korát – Moussa Oukabir mindössze 18 éves volt –, szerinte a legnagyobb félnivalója a „felelőtlen szülőknek van". Egész egyértelmű innentől fogva, hogy a radikalizálódás egyik fontos faktoraként van jelen a neveltetés – pontosabban annak hiányosságai, véli a lány.

 

Most akkor mindenki pánikban él?

 

Közel sem. A legtöbb általam megkérdezett valenciai egész egyszerűen, gondolkodás nélkül vágta rá kérdésemre válaszát: „A spanyolok nem félnek!" De mit gondolnak vajon az itt élő külföldiek?

 

Egy helyi magyarral, a 35 éves Sándorral is volt lehetőségem beszélni és megtudni, ő mit érez a történtek után, mint „védtelen halandó". Sándor szerint félelemre nincs ok, egész egyszerűen egy tömeges félelem „elindítana egy pánikhullámot, ami következtében gyakorlatilag megbénulna az ország gazdasága, főleg, hogy egy olyan országról beszélünk, ami a bevételei legnagyobb részét a turizmusból szedi be." 

 

A 18 éves leendő évfolyamtársam a jogi karon, Andrea elég szépen összefoglalta a szerinte kialakult közhangulatot:

 

„Figyelj, engem is lesokkoltak a történtek. De szerinted ha otthon ülünk reszketve és a fejünkre húzzuk a párnát, mi történik ezzel az országgal?

 

Így hát nem félünk" – jelentette ki azzal a bizonyos mediterrán hévvel.  Andrea egyébként Valenciában „kifejezetten biztonságban érzi magát" és környezetében sem érez különösebben jelentős félelmet.

 

Sokan úgy gondolják, a terrorizmus akkor ér célt, ha megfélemlíti a lakosság nagyobbik felét. Spanyolország mentalitása mindig is különcködőként volt jellemezhető – és úgy tűnik, most sincs ez másként. Az ország megmarad Európa nyugalom-félszigetének.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez még nem dőlt el, mert attól függ, milyen kimenetellel járnak a most beindult folyamatok. Horváth Csaba Barnabás nézi végig a lehetséges visszatekintéseket.

A magyar származású üzletember davosi beszédében azt állította, a Facebook azon dolgozik, hogy idén újraválasszák Donald Trumpot.

A német nemzetiségi listáról bejutott parlamenti képviselő, Ritter Imre mélyen hallgat.

Olga Ljubimova óriási aranyköpéseket felejtett a régi blogján: baromira nem értem a művészfilmeket, nem akarom megnézni a Mona Lisát, a British Museum időpazarlás volt, a Louvre-ba soha nem is mennék.

További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.

A hétvégi olasz tartományi választások majd megmutatják: újjáépülés, vagy végleges leépülés következik-e.

Az európai labdarúgó bajnokságok első osztályainak bevételi listáján Magyarország befért a legjobb húszba, a bevételi források eloszlásában Kazahsztánhoz hasonlítunk.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás