+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2017. augusztus 16. szerda, 17:18
Ilyet is ritkán olvasni: egy román szervezet elnöke arról panaszkodik, hogy a székelyföldi megyékben élő románok elvándorolnak, mert egyre kevésbé tudják megőrizni román identitásukat. Akadnak olyanok is, akik elmagyarosodnak.

 

A román állam sebezhetőségét jelzi, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak és ez a probléma nemzetbiztonsági kérdéssé válhat.

 

Ezt a Határon Túli Románok Alapítványa nevű szervezet elnöke, Eugen Popescu állította ma a marosfői nyári szabadegyetemen, a románok Tusványosán. Miközben a magyarországi sajtóban szinte csak az erdélyi magyarok asszimilációjáról, az RMDSZ elnökének kijelentéseiről és a magyar és székely identitás megőrzéséről olvasni, már-már sokkhatásként ért a román nemzeti hírügynökség, az Agerpres beszámolója.

 

Egészen pontosan így fogalmazott Popescu Marosfőn:

 

„Nagyon világosan meg kell értenünk, hogy az a tény, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak a térségből, a román állam sebezhetőségét jelzi, közép és hosszú távon ez a sebezhetőség nemzetbiztonsági kérdéssé válhat. Remélem ezeket a dolgokat tudomásul veszik a román hatóságok (...) Amennyiben eltűnnek a két megyéből a románok, etnikailag egy homogén terület alakul ki.

 

Már vannak olyan szélsőséges személyek, akik azt nyilatkozzák, hogy egyes Hargita és Kovászna megyei települések már etnikailag tiszták. Gondoljanak bele mi történne, ha a két megyében nem élne egyetlen román sem. A két megye Románia közepén helyezkedik el, történelme jelentősen befolyásolta a román államot és a román mentalitást, a Magyar Autonóm Tartományra és a bécsi döntésre gondolok.”

 

Az Agerpres híre szerint a határon túli románokat képviselni szándékozó szervezet vezetője úgy látja, a románok azért mennek el a térségből, mert nem tudják megőrizni identitásukat és nem találnak munkahelyeket, mert elutasítják őket, ha nem beszélnek magyarul. Ami ennél is jobb, az az, hogy Popescu állítja: 

 

vidéken magyarosodási jelenséget figyeltek meg, ahol asszimilálják a többségi lakosságot.

 

Itt egy Hargita megyei falu esetét hozta fel példaként, ahol a román lakosság csak a templomban beszél román nyelven, egymás közt is magyarul társalognak. Hogy pontosan melyikre gondol Popescu, rejtély: az Agerpres egy bizonyos Dobolyt ír, ám ilyen névvel nem találni települést Hargita megyében, Feldoboly és Aldoboly viszont van, csakhogy mindkettő Kovászna megyéhez tartozik. Persze az is lehet, hogy a Google Maps a béna.

 

Nemzetbiztonsági veszély!

 

A legjobb része a Marosfőn tett nyilatkozatnak alighanem az, amikor Popescu már nemzetbiztonsági veszélyt lát bele az ügybe:

 

„Az állam többségi lakosságát a saját államában egy nemzeti kisebbség asszimilálja. Ez sehol máshol nem történik az Európai Unióban, a világon sehol. A román államnak intézkedéseket kell foganatosítania, mert amikor egy kisebbség jogai kiváltsággá válnak, akkor azok a kisebbségek nagyobb elvárásokat fogalmaznak meg, és így vagy úgy nemzetbiztonsági veszélyforrássá válnak.”

 

Jó, mi? Hogy mi ez az egész, arról itt egy 2014-es Transindex-interjú.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Örül a „Karácsonyfigyelőnek”, de türelmet kér, viszont már az első napján kihirdeti a klímavészhelyzetet.

A friss Nobel-díjas író karintiai szülőfalujában támadt rá az újságírókra, mert azok Milošević melletti kiállásáról kérdezték.

Lejárt az MSZP ultimátumának határideje, Tóbiás József vissza fogja adni a mandátumát.

Ilyen sem volt még: írek akarnak lenni a britek. A belfasti posták már kifogytak a formanyomtatványokból.

Élesedett a centristák és a baloldaliak vitája: Elizabeth Warrent támadták a centrista jelöltek az egészségügyi tervei miatt. Ez főleg Joe Bidennek használ. De mit remél ettől?

Amikor már úgy tűnt, hogy a kommunisták akarata érvényesül, közbelépett az alkotmánybíróság.

Ez úgy sikerült Csorbai Ferencnek, hogy ellenfele, a fideszes Szekó József a kampány közben meghalt. Csorbai pártja, az MSZP egyhetes nyilatkozattal válaszolt a morális kérdésre.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás