Román panasz: Elmagyarosodunk Székelyföldön!

Szerző: Bukovics Martin
2017.08.16. 17:18

Ilyet is ritkán olvasni: egy román szervezet elnöke arról panaszkodik, hogy a székelyföldi megyékben élő románok elvándorolnak, mert egyre kevésbé tudják megőrizni román identitásukat. Akadnak olyanok is, akik elmagyarosodnak.

Román panasz: Elmagyarosodunk Székelyföldön!
A román állam sebezhetőségét jelzi, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak és ez a probléma nemzetbiztonsági kérdéssé válhat.

Ezt a Határon Túli Románok Alapítványa nevű szervezet elnöke, Eugen Popescu állította ma a marosfői nyári szabadegyetemen, a románok Tusványosán. Miközben a magyarországi sajtóban szinte csak az erdélyi magyarok asszimilációjáról, az RMDSZ elnökének kijelentéseiről és a magyar és székely identitás megőrzéséről olvasni, már-már sokkhatásként ért a román nemzeti hírügynökség, az Agerpres beszámolója.

Egészen pontosan így fogalmazott Popescu Marosfőn:

„Nagyon világosan meg kell értenünk, hogy az a tény, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak a térségből, a román állam sebezhetőségét jelzi, közép és hosszú távon ez a sebezhetőség nemzetbiztonsági kérdéssé válhat. Remélem ezeket a dolgokat tudomásul veszik a román hatóságok (...) Amennyiben eltűnnek a két megyéből a románok, etnikailag egy homogén terület alakul ki.

Már vannak olyan szélsőséges személyek, akik azt nyilatkozzák, hogy egyes Hargita és Kovászna megyei települések már etnikailag tiszták. Gondoljanak bele mi történne, ha a két megyében nem élne egyetlen román sem. A két megye Románia közepén helyezkedik el, történelme jelentősen befolyásolta a román államot és a román mentalitást, a Magyar Autonóm Tartományra és a bécsi döntésre gondolok.”

Az Agerpres híre szerint a határon túli románokat képviselni szándékozó szervezet vezetője úgy látja, a románok azért mennek el a térségből, mert nem tudják megőrizni identitásukat és nem találnak munkahelyeket, mert elutasítják őket, ha nem beszélnek magyarul. Ami ennél is jobb, az az, hogy Popescu állítja: 

vidéken magyarosodási jelenséget figyeltek meg, ahol asszimilálják a többségi lakosságot.

Itt egy Hargita megyei falu esetét hozta fel példaként, ahol a román lakosság csak a templomban beszél román nyelven, egymás közt is magyarul társalognak. Hogy pontosan melyikre gondol Popescu, rejtély: az Agerpres egy bizonyos Dobolyt ír, ám ilyen névvel nem találni települést Hargita megyében, Feldoboly és Aldoboly viszont van, csakhogy mindkettő Kovászna megyéhez tartozik. Persze az is lehet, hogy a Google Maps a béna.

Nemzetbiztonsági veszély!

A legjobb része a Marosfőn tett nyilatkozatnak alighanem az, amikor Popescu már nemzetbiztonsági veszélyt lát bele az ügybe:

„Az állam többségi lakosságát a saját államában egy nemzeti kisebbség asszimilálja. Ez sehol máshol nem történik az Európai Unióban, a világon sehol. A román államnak intézkedéseket kell foganatosítania, mert amikor egy kisebbség jogai kiváltsággá válnak, akkor azok a kisebbségek nagyobb elvárásokat fogalmaznak meg, és így vagy úgy nemzetbiztonsági veszélyforrássá válnak.”

Jó, mi? Hogy mi ez az egész, arról itt egy 2014-es Transindex-interjú.

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek