+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2017. augusztus 16. szerda, 17:18
Ilyet is ritkán olvasni: egy román szervezet elnöke arról panaszkodik, hogy a székelyföldi megyékben élő románok elvándorolnak, mert egyre kevésbé tudják megőrizni román identitásukat. Akadnak olyanok is, akik elmagyarosodnak.

 

A román állam sebezhetőségét jelzi, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak és ez a probléma nemzetbiztonsági kérdéssé válhat.

 

Ezt a Határon Túli Románok Alapítványa nevű szervezet elnöke, Eugen Popescu állította ma a marosfői nyári szabadegyetemen, a románok Tusványosán. Miközben a magyarországi sajtóban szinte csak az erdélyi magyarok asszimilációjáról, az RMDSZ elnökének kijelentéseiről és a magyar és székely identitás megőrzéséről olvasni, már-már sokkhatásként ért a román nemzeti hírügynökség, az Agerpres beszámolója.

 

Egészen pontosan így fogalmazott Popescu Marosfőn:

 

„Nagyon világosan meg kell értenünk, hogy az a tény, hogy a Hargita és Kovászna megyei románok elvándorolnak a térségből, a román állam sebezhetőségét jelzi, közép és hosszú távon ez a sebezhetőség nemzetbiztonsági kérdéssé válhat. Remélem ezeket a dolgokat tudomásul veszik a román hatóságok (...) Amennyiben eltűnnek a két megyéből a románok, etnikailag egy homogén terület alakul ki.

 

Már vannak olyan szélsőséges személyek, akik azt nyilatkozzák, hogy egyes Hargita és Kovászna megyei települések már etnikailag tiszták. Gondoljanak bele mi történne, ha a két megyében nem élne egyetlen román sem. A két megye Románia közepén helyezkedik el, történelme jelentősen befolyásolta a román államot és a román mentalitást, a Magyar Autonóm Tartományra és a bécsi döntésre gondolok.”

 

Az Agerpres híre szerint a határon túli románokat képviselni szándékozó szervezet vezetője úgy látja, a románok azért mennek el a térségből, mert nem tudják megőrizni identitásukat és nem találnak munkahelyeket, mert elutasítják őket, ha nem beszélnek magyarul. Ami ennél is jobb, az az, hogy Popescu állítja: 

 

vidéken magyarosodási jelenséget figyeltek meg, ahol asszimilálják a többségi lakosságot.

 

Itt egy Hargita megyei falu esetét hozta fel példaként, ahol a román lakosság csak a templomban beszél román nyelven, egymás közt is magyarul társalognak. Hogy pontosan melyikre gondol Popescu, rejtély: az Agerpres egy bizonyos Dobolyt ír, ám ilyen névvel nem találni települést Hargita megyében, Feldoboly és Aldoboly viszont van, csakhogy mindkettő Kovászna megyéhez tartozik. Persze az is lehet, hogy a Google Maps a béna.

 

Nemzetbiztonsági veszély!

 

A legjobb része a Marosfőn tett nyilatkozatnak alighanem az, amikor Popescu már nemzetbiztonsági veszélyt lát bele az ügybe:

 

„Az állam többségi lakosságát a saját államában egy nemzeti kisebbség asszimilálja. Ez sehol máshol nem történik az Európai Unióban, a világon sehol. A román államnak intézkedéseket kell foganatosítania, mert amikor egy kisebbség jogai kiváltsággá válnak, akkor azok a kisebbségek nagyobb elvárásokat fogalmaznak meg, és így vagy úgy nemzetbiztonsági veszélyforrássá válnak.”

 

Jó, mi? Hogy mi ez az egész, arról itt egy 2014-es Transindex-interjú.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

Volt olyan tüntető, akit legalább húsz rendőr ütött és rugdosott, miközben már rég a földön feküdt. Második estéje tüntetnek Belgrádban és országszerte Vučić és rendszere ellen.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás