+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kiss Brigi
2017. július 7. péntek, 09:02
Hiába kérték a szervezők, hogy idén végre ne zárják ketrecbe a Budapest Pride felvonulást, a rendőrséget ez nem hatotta meg: szombaton újra telepakolják kordonokkal a főváros belső kerületeinek egy részét, hogy így biztosítsák a menetet, egyben bosszantsák a simán csak közlekedni vágyó embereket.

 

Pedig erre már tavaly sem lett volna igazán szükség, így joggal bízhattak a szervezők abban, hogy ennek fényében idén sikerül megegyezniük a kordonmentes vonulásról a hatóságokkal. Nem így lett. És miközben nyilván fontos a biztonság, az indokolatlan túlbiztosítás azért csak-csak felvet némi kérdést.

 

Például azt, hogy végső soron ki és mitől is van távol tartva valójában? Ez ugyanis egyre kevésbé tűnik tisztának.

 

A Budapest Pride az elmúlt évek során – meggyőződésem szerint nagyban köszönhetően a Nyitottak vagyunk kezdeményezésnek, amelyen keresztül egy csomó cég is beállt a felvonulás mögé, egyben még nagyobb figyelmet generált neki – viszonylag nagy rendezvénnyé vált: tízezresre, de legalábbis sok-sok ezresre duzzadt a résztvevők száma.

 

Ezzel párhuzamosabban pedig évről évre egyre kevesebb ellentüntető jelent meg, számuk tavalyra már tényleg elhanyagolhatóra csökkent, Orosz Mihály Zoltán sem akart már felmászni egyik buzikamionra sem, idén pedig még a vecsési szélsőjobbos prájd is egy napra esik a Budapest Pride-dal, vagyis

 

az öncélú buzizás helyett akár számukra kedvesebb programot is találhatnak az érintettek, ha akarnak.

 

Vagyis tömeges ellentüntetésre, pláne erőszakra azért valószínűleg nem kell számítani – kizárni persze soha semmit nem lehet teljesen –, ha egy-két kisebb csoport felbukkanna, azt pedig a rendőrség valószínűleg képes lenne kezelni. Én legalábbis hiszek abban, hogy a magyar rendőrök vannak ennyire ügyesek.

 

Nyilván ettől függetlenül a résztvevők egy része még gondolhatja úgy, hogy fő a biztonság, jobb a kordon. Mert kétségtelen, hogy a kordonon belül az elmúlt évek során alig lehetett érzékelni valamit az ellentüntetőkből. Ha az ember végig akarta bulizni a felvonulást, azt nyugodtan, biztonságban megtehette.

 

A teljes biztonság és a szabadság között azért feszül némi ellentét.

 

És ha már az idei Pride mottója az a kérdés, hogy „Szabad-e vagy?”, ezt a felvonulásra kilátogatók nyugodtan feltehetik, feltehetjük magunknak is: szabadok vagyunk-e akkor, ha nem mi döntjük el, hogy mikor, hol, hogyan és meddig csatlakozunk a menethez, mert az elején beterelnek egy karámba, ahonnan csak a végén tudunk kijutni? Szabadok vagyunk-e akkor, ha csak kordonok között sétálgathatunk, elszeparálva a várostól, elszeparálva a társadalomtól, a felvonulni nem akaró, de a Pride-ra mégis csak kíváncsi, de legalábbis nem elzárkózó emberektől?

 

Jó dolog, hogy a magyarországi felvonulás az Andrássy úton zajlik és nem valahol valamelyik külső kerület eldugott részén. Netán a Nagybani piacon, ahogy erre volt is felvetés egyes politikusok részéről, ugye. De még jobb lenne, ha a Budapest Pride menete végre tényleg szabadon válhatna a város életének részéve, és nem csak kiragadott mozzanatává. Ahogy ez más országokban mára már teljesen természetessé vált.

 

Merthogy nyilván kordonok között is lehet büszkének lenni. Valamennyire legalábbis. De azért a többségben egészen biztosan ott motoszkál valamilyen negatív érzés ezzel kapcsolatban. És jogosan motoszkál. Ha nem az az örök cél, hogy évente egyszer kerítések között meg merje fogni valaki a párja kezét, hanem az, hogy az év többi napján se kelljen a saját maguk által emelt kordonok között élni, akkor ahhoz az ilyen dolgokon keresztül vezet az – egyébként nyilván még hosszú – út.

 

Van kockázata egy esetleges kordonmentes vonulásnak? Van. De ezt vállalni kell, különben marad minden úgy, ahogy eddig. Ha idén a ketreces megoldást találta jónak a rendőrség, akkor jövőre miért lenne másképp? Vagy utána?

 

Oké, tudjuk, hogy Magyarország nagyon jó a kerítésépítésben. De nem ettől lesz erős és büszke.

 

Ahogy a Budapest Pride sem lehet teljesen erős és büszke, amíg állnak a kordonok. Így ha polgári engedetlenségből a szervezők végül tényleg nekiállnak kordont bontani, az egy teljesen vállalható döntés lesz a részükről.

 

Ezzel pedig kicsit arra is emlékeztetnek majd, hogy ez a felvonulás nem csak a bulizásról szól, hanem vannak fontosabb célja is.

 

Amikért néha áldozatot kell hozni.

 

A szerző újságíró, 2009-2017 között a Mandiner szerkesztője

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A belügyekért felelős biztos, Ylva Johansson akcióterve a szíriai és iráni orvos bevándorlók képesítésének gyorsabb elismerését akarja elérni.

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás