Már a cirkusz előtt is milliós áron ment a BLM-szobor

2021.04.16. 17:45

3D-nyomtatással több példány is készült a BLM-szobornak is nevezett Prizmából, Szalay Péter műalkotásából. Pados Gábor, az Írokéz Gyűjtemény tulajdonosa mégis a festékkel leöntött, megrongált példányt vásárolja meg – hogy pontosan mennyiért, azt nem kötötte az orrunkra. A galériatulajdonos műgyűjtő viszont elmondja, hogy szerinte a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben. Pados szerint BLM-szobor jó értelemben provokál, de a művészetnek egyébként sem kell politikailag korrektnek lennie. Podcast!

Az utóbbi hetek talán legnagyobb közéleti botrányát okozta a Ferencvárosban kiállított, Black Lives Matter-szoborként ismertté vált szobor – amelynek eredeti címe „Prizma” –, Szalay Péter képzőművész alkotása volt.

 

Vagyis még mindig az, hiszen a szobor nem egyedi alkotásként készült, hanem több darabból, 3D nyomtatással – ám

 

az ominózus művet, amelyet a szélsőjobboldali aktivisták megmerényeltek, az Írókéz Gyűjtemény vásárolja meg éppen.

 

Pados Gábor, a galéria tulajdonosa, akiről úgy szokás beszélni, mint a haza kortárs művészet egyik legbefolyásosabb alakítója, régi támogatója Szalaynak, és úgy gondolja, hogy a „BLM-szobor” egy provokáció volt, ám nem egy sötét szándékú provokáció, aminek végül az alkotó is az áldozatává vált. Azt nem tudja megmondani, hogy a szobor körüli balhé konkrétan növeli-e az értékét, de

 

nem tartja kizártnak, hogy a szobor a jövőben múzeumi tárgy legyen a világ bármely részén.

 

Pados szerint az egész eset nagyon tiszta képet ad a magyar társadalom jelen állapotáról és szerinte nagyon rossz, hogy az emberek azonnal ítélkeznek valami felett, ami egy mű esetében különösen szomorú, hiszen egy műtárgyat nem kell és nem is szabad azonnal megítélni.

 

A galéria tulajdonosa a Helyzet podcast eheti epizódjában elmondta azt is: Szalay Péter több fenyegetést is kapott már akkor, amikor a szobrot még senki nem látta, később pedig, a kárérték felbecsülésekor 10 ezer forinttal kevesebbet mondott az alkotó a szobor értékére, mint amennyi fölött büntetőeljárást lehetne indítani. Szerinte Szalay Péter nem akart konkrét üzenetet küldeni a BLM-szoborral, hanem rábízta az üzenet beleolvasását a közönségre – mint ahogy ez minden művészet feladata.

 

A paintben készített rajzból szerinte úgy lesz műalkotás, hogyha az alkotó maga is részévé válik a képzőművészet világának, kiállítják galériák, és menedzseli magát az ember. Ő maga egyébként úgy gondolja, hogy

 

a művészet nem kell, hogy politikailag korrekt legyen, és ha egy művész úgy dönt, hogy ő nem lesz politikailag korrekt, akkor ehhez joga van.

 

Egyébként Pados semmivel nincs jobb véleménnyel az ellenzéki politikáról, mint a kormány politikájáról, és mindmáig messzemenőleg támogatja a Liget-projektet, ahogy

 

üdvözölendőnek tartja azt is, hogy az MNB műkincseket vásárol.

 

Ezekről és számos egyéb kérdésről beszélgettünk Pados Gáborral az Azonnali eheti podcastjében.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.