A béke, amely etnikai tisztogatásokat szentesített Európában

2020.11.20. 18:55

A 25 évvel ezelőtt letárgyalt daytoni béke véget vetett a boszniai vérengzésnek, egyben megalkotta a ma ismert Bosznia-Hercegovinát. Ez kétségkívül erénye, ugyanakkor hosszú távra betonozta be az etnikai megosztottságot is. Az eheti Helyzetből kiderül, milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy született meg a béke, ahogy; illetve hogy miképp alakult az ország sorsa az elmúlt két és fél évtizedben. Podcast!

 

„Dayton nem oldotta meg az etnikai feszültségeket, sőt gyakorlatilag szentesítette az előtte megtörtént etnikai tisztogatást is”

 

– foglalta össze az Azonnali főmunkatársa, Techet Péter az ohiói Daytonban 25 éve letárgyalt béke lényegét a Helyzetben.

 

A boszniai háborút lezáró megállapodás megkérdőjelezhetetlen pozitívuma szerinte ettől függetlenül, hogy véget vetett az öldöklésnek, amely ki tudja, meddig tartott volna enélkül. Ugyanakkor a merev horvát, bosnyák, szerb felosztása Bosznia-Hercegovinának a mindennapokra sem volt tekintettel: a vegyes családok, a magukat kevert identitásúnak tartók kevésbé találhatják a helyüket az országban, ahogy például a zsidók vagy a romák sem.

 

Techet szerint a régi megosztottságon felülemelkedő civilek mutathatnak kiutat az etnicizmusból, és már vannak is erre utaló jelek. De mivel a daytoni békeszerződés egy része egyben Bosznia-Hercegovina alkotmánya is, ennek megváltoztatása sem egyszerű bosnyák belügy, hanem ugyanúgy nemzetközi bábáskodást igényel, mint annak 25 évvel ezelőtti megkötése.

 

Magyar vagyok, jugoszláv katona

 

A podcastban megszólal Győrffy Zoltán borszakíró is, aki hónapokkal a boszniai háború kitörése előtt kezdte meg sorkatonai szolgálatát Szarajevóban. Korábbi látogatásai alapján az egyik legbékésebb és leghaladóbb szellemű jugoszláv városként élt az emlékezetében a muszlim többségű bosnyák főváros, de amikor 1991-ben immár katonaként odaérkezett, érezhetően kezdtek éleződni a különböző etnikumok és vallási felekezetek közti feszültségek.

 

„Fiatal, akár egyetemista lányok húztak népviseletet, amikor egyre több buggyos nadrág és fejkendő jelent meg az utcákon, vagy éppen egyre nagyobb keresztet hordtak az emberek, az azt jelezte, hogy a vallási, nemzetiségi különbségek előtérbe kerülnek” – mondta Győrffy, akinek a többi magyarral együtt elmondása szerint a helyiek akár a szökésüket is segítették volna.

 

A háború kitörése után nem sokkal a Vajdaságba, majd Magyarországra ment, a harcokban már nem vett részt.

 

Azt azért megtapasztalta, „milyen, amikor golyók süvítenek a füle mögött”.

 

Nem fog szakadni Bosznia

 

Bár az etnikai megosztottság továbbra is él, még a Bosznia-Hercegovinától való elszakadással legtöbbet fenyegetőző boszniai szerb vezetők sem gondolják ezt feltétlenül komolyan. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, Németh Ferenc a Helyzetben beszélve azt mondta: látszik ugyan, hogy a fiatalok más törésvonalak alapján is meghatározzák magukat, az etnicizmus még a háború utáni generációban is erős.

 

Rövid időn belül Németh nem számít jelentős változásokra az országban. Szerinte a jelenlegi politikai elitnek tökéletesen megfelelnek a mostani viszonyok.

 

„Nincsenek jelentős hangok a politikai elitből, amelyek reformfolyamatok mellett tennék le a voksukat, hiszen belátták, hogy ez valószínűleg a saját bukásukat is eredményezheti.

 

Nem beszélve arról, hogy valószínűleg a pártjuk és a támogatottságuk is zuhanásba kezdene” – fogalmazott Németh.

 

A podcastban a személyes emlékeken és szakértői elemzéseken túl pedig az utca emberét is hallhatjátok, és kiderül: mit tudnak a budapestiek a délszláv háborúról.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.