Tudatosan és szolidárisan viselkedtek a magyarok a koronavírus-járvány elmúlt fél évében. Megbíztak a tudományban és nem engedtek a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltak minden várakozásra. Az ELTE PPK a korábbi hónapokban azt vizsgálta, hogy viszonyult a társadalom a járványhoz. Kende Anna szociálpszichológussal és Hann Endrével, a Medián ügyvezetőjével beszéltük meg a tanulságokat. Podcast!
Mintegy hatezren válaszoltak az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara által márciustól vezetett, negyedik körénél tartó kérdőívre. A kutatók a társadalom járványhoz való viszonyáról akartak többet megtudni.
Az ELTE szociálpszichológia tanészékének vezetője, Kende Anna elmondta: a – nem reprezentatív – kutatásukból kiderült, hogy voltak ugyan, akik a határozott, feltétlenül irányt mutató intézkedéseket nagyra becsülték, de a társadalom jelentős része észszerűen tudott a járványhoz viszonyulni. Kiderült például, hogy az idősekkel szembeni szolidaritás és az összefogás érzése is megnőtt, ugyanakkor a politikának – bár vannak erre utaló jelek – nem sikerült végletesen megosztania a társadalmat.
– fogalmazott Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója a Helyzetben. Hann hozzátette, a kormány felelősségét is nagynak látja abban, hogy kommunikációjával a politikai megosztottságot akarta fokozni.
A podcastból kiderül, hogy álltak a kritikus, akár Gődény György-féle megszólalásokhoz a magyarok a járvány alatt, a tavaszi szigorú vagy az őszi, jóval lazább védekezéssel elégedettebbek-e és miért nem kell tartania a kormánynak attól, ha az áldozatvállalásra is felhívja a figyelmet.
NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.