+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Galavits Patrik
2020. augusztus 28. péntek, 17:47
Az úgynevezett sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. A sokoldalú tudóssal azonban messze nem csak a világűr rejtelmeiről lehet beszélgetni: a big data mellett a rákkutatásban és a mesterséges intelligenciával kapcsolatban is fontos eredményei és gondolatai vannak. Az eheti Helyzet vendége Alex Szalay.
 „Körülbelül hétszer annyi tömeg van az univerzumban, mint amennyi világít. Ami ezen kívül van, az a sötét anyag”

 

– így írta le a Helyzetben Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem asztrofizikusa a sötét anyagot, amelynek kutatásáért a professzor a Viktor Ambartsumian-díjat is elnyerte.

 

Persze a sötét anyagról bővülő tudásunk legfeljebb a fizikatankönyvekben lehet majd egy-egy új fejezet érdekes adaléka, a hétköznapjainkat ez majd aligha befolyásolja.

 

Szalay azonban távol van attól, hogy elefántcsonttoronyban ülő tudósnak lehessen nevezni:

 

a segítségével laikusok működtek közre meglepő hatékonysággal a galaxisok osztályozásában,

 

mi több, a Jim Gray és Szalay által elindított Sloan Digital Sky Survey égboltfelismerési program érdeme az is, hogy ma már akár holland iskolai tanárok is tehetnek a Földtől többmillió fényévnyire lévő objektumokkal kapcsolatos felfedezéseket.

 

Emellett az asztrofizikus felismerte a big datában rejlő lehetőségeket is. A Sloannal kapcsolatban megjegyezte: a big datának hála, korábban hosszú hónapokat igénybe vevő tevékenységek percekre rövidültek, mert ma már elég az érdeklődőknek leülni a számítógépük elé, néhány adatot megadni, és hamar eldönthetik, hogy érdemes-e tovább kutakodniuk, mert a hipotézisüket gyorsan megerősíti vagy megcáfolja a rendelkezésre álló adatmennyiség.

 

„Vannak a big datának árnyoldalai is” – ismerte el ugyanakkor Szalay, aki látja, hogy a társadalom és a politika nem feltétlenül tudja vagy akarja nemes célokra használni a kezébe kerülő, big datával járó hatalmat, és ezt „ijesztőnek” tartja.

 

Ijesztő lehet az is, hogy egy 2016-ban róla írt cikkben azt mondta a 444-nek, hogy

 

35 év múlva már lesz az emberi értelemhez mérhető mesterséges intelligencia.

 

Bár szerinte ez a folyamat némiképp megakadt az elmúlt években, ugyanis a jelenlegi MI-ket gyakran könnyű összezavarni (egy arcfelismerő mesterséges intelligenciának ma még nagy kihívást jelent például, ha valaki olyan pólót vesz fel, amelyen arcok vannak), de a tudós tartja állítását: harminc évnél sokkal tovább már nem kell várnunk arra, hogy hozzánk hasonló értelmi képességekkel rendelkező gépek is legyenek a világon.

 

Szalay sokoldalúságát bizonyítja, hogy a fentiek mellett a rák- és agykutatásban is jelentős projektbe kezdett.

 

A podcastban beszél arról is,

 

hogyan segítette őt Brian May, a Queen asztrofizikus gitárosa, és hogy mit gondol zenészként híressé vált kollégájának tudományos munkájáról.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

/attachment/0054/53318_copy_3_helyzet_logo_update_1.jpg

Iratkozz fel podcastcsatornánkra!

Az Azonnali podcastja a közélet és az underground határán.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.

Összesen 53 ötlet közül választhatnak a budapestiek, amik közül a legtöbb szavazatot kapó projekteket a főváros meg is fogja valósítani.

A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez sokat nem jelent.

A 2014-ben és 2018-ban is Budapest 16. számú választókerületét megnyerő Hiller így a hat ellenzéki pártból már három támogatását bírja.

A Momentum korábban amellett kardoskodott, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re.

A román szocdemek volt elnöke jelenleg is börtönben ül, azonban most egy újabb ügyben ismét vádat emeltek ellene.

A hét kérdése

Ha igen, mivel oltottak? Ha nem, miért nem oltattad még be magad? Nem reprezentatív felmérés az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás