+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. július 4. szombat, 10:04
A lakosság 5 százalékát tette ki a Trianon utáni kis Magyarországra a határokon túlról beáramló menekültek száma: voltak, akik hónapokig vagonokban éltek, mások magas hivatalnoki beosztásuk után ismét a ranglétra alján találták magukat. Hogyan kezelte az akkori magyar állam és társadalom a menekülthullámot? Ablonczy Balázs mesél erről a Trianon 100 podcastunkban.

A kerek századik trianoni évforduló elmúltával podcastunkban is ráfordulunk a békeszerződés következményeinek kitárgyalására. A megmaradt Magyarország területén az egyik leglátványosabb következmény a határon túlról beáramló menekülthullám volt. A szerencsésebbek ki tudtak utaltatni maguknak legalább egy szoba-konyhás lakást Budapesten, de sokan hónapokig abban a vagonban laktak családostul, amiben a cuccaikkal együtt érkeztek. (Egy ilyen család látható a nyitóképen is, ami a Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményéből származik.)

 

Még József Attilának is kellett iskolai fogalmazást írnia a „vagonlakókról”, az akkori politika pedig a menekültek fellázadásától is tartott.

 

Sokan, akik a határon túli városokban magas státuszú hivatalnokok voltak, a ranglétra alján kényszerültek újrakezdeni az életüket, és voltak olyanok is, akik a Magyarországra menekülés után azért még hazajárogattak.

 

Ablonczy Balázs, az MTA Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője nem csak érdekes egyéni történeteket mesél el, de azt is elmondja, hogyan próbálta meggátolni az akkori kormány, hogy még többen Magyarországra jöjjenek, hogyan fogadta a helyzetet a lakosság és hogyan hatott a Trianon utáni menekülthullám a határon túli magyarokról való mai közgondolkodásra.

 

 

/attachment/0037/36636_copy_3_trianon_cover_final.png

Iratkozz fel podcastcsatornánkra!

Az Azonnali podcastja Trianon századik évfordulóján. Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás