Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat 1918-19-ben. De miért tettek ilyet? Egyáltalán hogyan tudta elérni az akkor még szinte létre sem jött Csehszlovákia, hogy nekik adják a Felvidéket Trianonban? Mit kerestek olasz tisztek a csehszlovák megszálló csapatok élén? És hogyan emlékeznek ma minderre a szlovákok? Ezeket is elmondja Szeghy-Gayer Veronika a Trianon 100 harmadik részében.
Már csak egy hónap van hátra a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójáig. A békeszerződésről szóló podcastsorozatunk harmadik része (az első kettőért ide kattints) a Felvidékről szól, amelyet az újonnan létrejött Csehszlovákiához csatoltak,
A Kassán élő Szeghy-Gayer Veronika történész elmeséli, hogyan lobbizták ezt ki az emigrációban lévő főleg cseh politikusok, mindenekelőtt Masaryk, miért kellett nekik annyira a magyarok által is lakott Felvidék, és hogyan reagált minderre a helyi magyar elit, amelynek egy része Trianon után simán letette a hűségesküt a csehszlovák államnak.
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.