+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Drábik Jánostól Ablonczy Balázsig, szöveggyűjteménytől népszerűsítő munkáig, 1918-tól 1924-ig: tizenhat könyvet ajánlunk az elmúlt száz évből, amelyeken keresztül jobban meg lehet érteni a trianoni békeszerződés előzményeit, folyamatát és következményeit. És mutatunk pár olyan könyvet is azért, amit nem ajánlunk.
Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!
Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon fognak megemlékezni az önkormányzatok Trianon századik évfordulójáról. Mutatjuk, mi várható június 4-én!

Horváth Csaba Barnabás

Végső soron az oszmán hódítás kényszerítette Magyarországot abba a szerepbe, amit 300 éve játszik, és annak köszönhetőek azok a demográfiai viszonyok, amik mentén meghúzták a trianoni határokat.

Sok problémás iskolában jön az iskolarendőrség, lehet trianoni megemlékezéseket tartani a rendezvénytilalom ellenére, megnyithatnak a mozik, színházak és uszodák, a kormány szerint pedig nemhogy csökken, de növekszik jövőre az önkormányzatok állami támogatása. Mutatjuk, miről volt szó a csütörtöki kormányinfón!

Sima Márk

Románia képtelen feldolgozni, hogy vannak olyan belső ügyei, amik érintik a magyar nemzetet. Annak ellenére, hogy jó pár román párt a szintén egy másik országban élő moldovai románokat kezeli a román nemzet részeként.

Zahorán Csaba

A – nem a magyarok ellen irányuló – december elsejei nemzeti ünnep mellett most egy kifejezetten a magyar állam és nemzet balszerencséjén „kárörvendő” emléknapot intézményesített a román parlament.

Legalábbis akkor, ha minden így folytatódik. Ezentúl a kijárási korlátozások szempontjából Pest megye is vidéknek számít, csak a fővárosban tartják fenn a korlátozásokat. Gulyás Gergely a kormányinfón azt is elmondta az Azonnali kérdésére, hogy mit szól hozzá a kormány, hogy Románia Trianon-emléknappá nyilvánította június 4-ét.
Ráadásul az előterjesztők pont a Johannis elnök által Erdély kiárusításával megvádolt szocdemek voltak. Már csak neki kell aláírnia, s hatályba lép az emléknap. De miért volt erre szükség? Elmagyarázzuk!
A horvátok szekrényeiben is sok könyv és térkép van, amelyen sokkal nagyobb Horvátország, mint a mai, írta Zoran Milanović.
Romániában mindeközben már az RMDSZ betiltása is felmerült opcióként, igaz, csak a szélsőjobboldalon.
Tényleg összejátszhattak-e a magyarok a román szocdemekkel, mint azt Johannis állítja? Párhuzamos államot építettek-e ki a titkosszolgálatok Romániában? Milyen munka ellenőrizni őket? Csoma Botondot kérdeztük erről, aki a román hírszerzést, a SRI-t ellenőrző bukaresti parlamenti bizottság RMDSZ-es tagja.

Bukovics Martin

A kisebbségi román elnök ugyan jónapottal köszön, de közben a titkosszolgálat stílusában magyarozik, mikor a székely autonómia előkerül. Addig se arról beszélnek, miért hal meg ennyi román a vírusban.

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot? Szóba jöttek-e egyáltalán más opciók? Itt a Trianon 100 második része!
Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Kovács Balázs

A Híd tízéves ténykedése után a szlovákok még kevésbé értik a magyarokat, az MKP tábora csak a felszínen maradáshoz elegendő. Közben a felvidéki magyarok közül mind többen szlovák pártra szavaznak.

Renczes Ágoston

Szlovákiának az országot feszítő összes problémája ellenére lehetősége van arra, hogy az a Monarchia-utódállam legyen, amely feltámasztja és hitelesen továbbviszi a dolgokat, amik a soknemzetiségű Monarchiában jók voltak.

Trianon halálos ítélet volt a magyarságra, mégis túléltük, a klímavédelem lett az új családvédelem, és az európai gazdasági válságra is felkészül Orbán Viktor, aki a Várkert Bazárban elemezte Magyarország elmúlt száz évét.

Bárány Balázs

A helyi szociáldemokraták (a vasúti szakszervezet tagjai), konzervatívok (pl. Vizy százados) és a városi liberális polgárság félre tudta tenni nézetkülönbségeit a közös ügy érdekében.

Hol lennének most, ha nem lett volna rendszerváltás? Van-e olyasmi, amiben nem értenek egyet a kormánnyal? Miért nincs benne a Demokrata a KESMA-ban? Miért nem a rendszerváltás hőse Orbán Viktor? Ezt is elmondja Bencsik András és Bencsik Gábor, akik beperelték az Azonnalit a rájuk egy cikkben használt egykori kommunista jelző miatt. Ez az interjú egyedülálló módon a perbeli egyezség terméke.
Dacian Cioloșt, a macronista Renew Europe frakcióvezetőjét arról kérdeztük, hogy mit szól a magyar nemzeti összetartozás évéhez és a Trianon-évfordulót román emléknappá tevő szociáldemokrata ötlethez.
În acest an Tratatul de pace de la Trianon are 100 de ani. De ce cred mulți maghiari că tratatul va expira? Momumentul Trianon va genera scandal? De ce cred mulți români că istoricii care cercetează Trianonul fac „bombe segregaționiste”? Interviu cu istoricul Ablonczy Balázs, coordonatorul proiectului Trianon 100.
Idén lesz a trianoni békeszerződés századik évfordulója. A Trianon 100 történelmi kutatócsoportot vezető Ablonczy Balázs elmondja az Azonnalinak, miért nem válik Trianon soha történelemmé, mik voltak a legmeredekebb dolgok a korabeli diplomáciai iratokban, és hogyan lehetne a századik évfordulót normálisan kezelni a szomszédokkal. Nagyinterjú.
Miért fáj Trianon a románoknak is? Miből lesz botrány jövőre annak századik évfordulóján? Mi jelentene kiutat az állandó román-magyar viszályból? Mikor lesz magyar elnöke Romániának? Mit nem ért meg a magyar baloldal? Ezt mind átbeszéltük a most már angolul is megjelent Máglyatűz szerzőjével, Demkó Attilával, a Honvédelmi Minisztérium korábbi főosztályvezetőjével.
Temesváron hirdette meg a hétvégén Orbán Viktor az új Közép-Európát többek között Románia és Magyarország részvételével. Klaus Johannis román elnök rögtön közölte is, hogy ő ebben nem partnere, de mi azért megkérdeztünk pár vezető román értelmiségit, hogy ők mit szólnak mindehhez. Sorozatunk harmadik részében Lucian Mîndruță újságíró válaszol.
Temesváron hirdette meg a hétvégén Orbán Viktor az új Közép-Európát többek között Románia és Magyarország részvételével. De mit jelenthet ez pontosan, és mit szólnak mindehhez a romániai értelmiségiek? Megkérdezzük őket! Sorozatunk második részében Vladimir Ionaș szociológus válaszol.
Temesváron hirdette meg a hétvégén Orbán Viktor az új Közép-Európát többek között Románia és Magyarország részvételével. De mit jelenthet ez pontosan, és mit szólnak mindehhez a romániai értelmiségiek? Megkérdezzük őket! Sorozatunk első részében a szász politológus-aktivista Hans Hedrich válaszol.
​Miért most került elő Trianon ügye, és miért épp a román szociáldemokratáktól? Pirosbetűs nemzeti ünnepet vagy csak sima emléknapot akarnak csinálni június 4-éből? Eleve, hogyan jelenik meg Trianon a román történetírásban? Az Azonnali Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi történészt kérdezte a trianoni évfordulót ünneppé tevő, nagy port kavaró román javaslatról.
Mit szól ahhoz, hogy nem lett Jobbik-elnök Jakab Péter? És miért szavazna a győriek helyében az ott elinduló budapesti vloggerre? Az újabb törvényjavaslatot kezdeményező ex-Jobbik-elnök Vona Gábor erre mind válaszolt az Azonnalinak.
A történelem rossz értelmezésének és a közös európai értékvilág elleni tudott vagy tudatlanságból elkövetett fellépésnek tartja a román szocdemek ötletét, mondta az Azonnalinak a szocialista politikus.

összesen: 96 db | 30 db/oldal

1 2 3 4