+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Csupán négyszázötven kilométerre van Budapesttől, de mintha ötven évvel előrébb járna: valamit Ljubljana nagyon jól csinál, és bizony a magyar fővárosnak sem ártana tőle ellesni egy s mást. Szinte ingyenes közbringarendszer, emberközpontúság, autómentes sétálóbelváros és rendszerszintű gondolkodás – ez jellemzi a legjobban Ljubljanát, ahová nemcsak urbanistáknak érdemes mielőbb ellátogatnia.
Május végén már csak négy napja volt hátra Sebastian Kurznak a bécsi kancellárián. Ekkor tűnt el egy merevlemez tartalma, amelyen nem kizárt: az ibiziai videóval összefüggésben lehettek fent információk. Mostanra már öt merevlemez letörléséért kell Kurznak magyarázkodnia.
Igen, a parlamenti elnökök zászlaja!
A Kínai Népköztársaság kiakadt a prágai polgármester kijelentéseire, amire a cseh külügyminiszter csak annyit mondott, hogy nincs ráhatásuk a demokratikusan választott önkormányzatokra.
A csehországi Zlínt a szlovákiai Zsolnaként tüntették fel a négysávosra bővülő M15-ös autóúton, így rossz országot és kilométerszámot is írtak hozzá.
Van-e hasonlóság az LMBTQ-közösség és a felvidéki magyarok helyzete között Szlovákiában? Ezt akartuk megtudni a pozsonyi Pride résztvevőitől, köztük felvidéki magyaroktól és a pozsonyi polgármestertől. Egészen váratlan dolgok is kiderültek, például a párhuzam kisebbségi lét és a műpéniszviselés között. Videó.
A Kurier napilap kiadója kitálal egy könyvben Kurzról: utasítgatott újságírók, hirdetésekkel pórázon tartott szerkesztőségek és hatalmas szeretetigény.
Háromórányi autóútra van Budapestre, borászatai egyre ismertebbek Európa-szerte, jelen van egy nagyobb vállalat is, ami jóárasítva adja el azt, amit mások drágábban. A dűlők között megbúvó éttermek és borteraszok hétvégenként tele vannak, és minőségi szállásból is egyre több van. Ez így együtt tisztára úgy hangzik, mintha a magyar nemzeti kincsről, Tokaj-Hegyaljáról lenne szó, nem?
Az EP-választáson győzni nem tudó teljes ellenzéki összefogás megismétlése helyett külön balos blokkot alkot az őszi parlamenti választáson a posztkommunista SLD, a progresszív Wiosna és az újbaloldali Razem.
Inkább ellene voltak, mint mellette, az utolsó pillanatban döntött a lengyel kormánypárt: ha nem támogatják, bukott is volna Ursula von der Leyen.
A magyar közélet és szakpolitika közel harminc éve előszeretettel hivatkozik Budapest kapcsán Bécsre és, az ország céljai kapcsán pedig Ausztria életszínvonalára. A társadalom meg rendre csalódik, hogy ez sosem sikerült. Mostanra világossá vált, hogy követendő példákért talán inkább a keleti blokkban kéne szétnézni.
Miközben Trieszt környékén jelentős számú szlovénnyelvű kisebbség él, a helyi közigazgatás meg akarja tiltani nekik, hogy Szlovénia zászlaját használhassák.
A zágrábi belügy megtiltotta a baloldali vezetésű városnak, hogy a magyar időkből származó trikolórját használja. A horvát Közigazgatási Bíróság azonban most kimondta: jogellenes a tiltás.
A magyarokat is képviselni fogja, ígérte a Progresszív Szlovákia színeiben az EP-be beválasztott Michal Šimečka. De pontosan hogyan képzeli ezt el? Támogatja-e a Minority Safepack kisebbségvédelmi kezdeményezést? Volt-e már DAC-meccsen? Tényleg Szlovákia a leghaladóbb ország a V4-ek közül, és lehet-e Orbán miatt kínos bárkinek a V4? És kinek kínos a szintén a liberális frakciót erősítő Andrej Babiš cseh miniszterelnök? Nagyinterjú.
A magyarországi tankönyvekben a mai napig horvát származású fizikusként írnak az egykori Monarchia területén született Nikola Tesláról. Ezen háborodott fel újfent a hazai szerb kisebbség, amelynek budapesti (budimpeštai) gimnáziumát eleve Nikola Tesláról nevezték el. Szerinted kié Tesla?
Hát a februárban alakult lengyel Wiosna, ami három képviselőt juttatott az Európai Parlamentbe. Robert Biedroń, a párt elnöke és EP-képviselője már most akkora sztár az EP-ben, hogy találkozni nem ért rá velünk, de írásban több körben válaszolt a kérdéseinkre. A lengyel vagy a magyar kormány érdemelte meg jobban a hetes cikkelyt? Le lehet-e győzni Orbán lengyel barátait a választáson, vagy már az is valami, ha a PiS nem szerez kétharmadot? Kellene-e kelet-európai kvóta az EU vezetésébe? Mit javasol a magyar ellenzéknek?

Kulcsár Árpád

Határon túli magyarnak lenni azért jó, mert két országnak is kínlódnia kell azért, hogy szűkítse a szabadságodat. Ha az egyik győz, egy másik kultúra és annak rendszere még mindig megmarad.

Miért küldtek a lengyelek idén ennyi nagy öreget és korábbi kormánytagot az Európai Parlamentbe? Van-e ennek köze a 7-es cikkes eljáráshoz? Kiáll-e a PiS-kormány Magyarország mellett akkor is az EU-ban, ha nem nyernek egyedül választást ősszel? Megérte-e 15 éve csatlakozni az EU-hoz, és tanulhatna-e bármit a Fidesz a PiS-től? Kaczyński korábbi külügyminisztere, a mostantól az EP-ben ülő Witold Waszczykowski elmondta az Azonnalinak Strasbourgban.
Alexander Van der Bellen osztrák államfő egy televíziós műsorban jelentette be: bármilyen is lesz a szeptemberi előrehozott választások utáni új bécsi koalíció, Herbert Kickl FPÖ-s politikust, aki májusig belügyminiszter volt, nem lesz hajlandó újra belügyminiszterré kinevezni. Kicklt Kurz sem akarja újra látni egy esetlegesen újra létrejövő ÖVP-FPÖ-koalícióban sem.
Bár harminc éve magunk mögött hagytuk a kommunizmust, mégis a Kádár-rendszer okozta sebek miatt omlik össze egy-egy napra a főváros közlekedése a 4-6-os villamos és a 3-as metró felújítása alatt. Közben pedig egy egyelőre megnyerhetetlen meccsben Béccsel próbálunk versenyezni ahelyett, hogy a Budapesthez ma már történelmileg és urbanisztikailag is közelebb álló Prágára tekintenénk példaként.
Hiába fogadott el a bécsi parlament szocdem, szélsőjobbos és pilzista többsége egy szigorúbb pártfinanszírozási szabályozást, a Néppárt és főleg a Momentum osztrák testvérpártja, a Neos kikerüli a rendelkezést. A Neos egyik legnagyobb szponzora a Strabag-tulajdonos Hans Peter Haselsteiner.
Tegnapi trieszti látogatásán Matteo Salvini, a szélsőjobboldali Lega elnöke, olasz belügyminiszter kijelentette: bármiféle határkerítés, fal csak az utolsó megoldás lehet.
Egy formális hibán bukhatja az AfD a szászországi parlamenti helyeit: a százhúsz fős drezdai parlamentbe a szélsőjobboldali párt, amelynek az első helyre is esélye van, jelenleg csak tizennyolc listás képviselőt küldhetne – a tizennyolcadik helytől törölte a választási bizottság az indulókat. Az AfD fellebbez, de leginkább abban bízik: az egyéni mandátumokkal ki tudják pótolni a majdani frakciójukat.
Talán csak pár év, és Pozsony és Bécs után a horvát tengerparton is euróval fizethetünk majd.
A szlovákiai magyar pártokat a parlamenti küszöb környékére mérik, miközben sem az Magyar Közösség Pártja, sem a kormány munkájában is részt vevő Híd-Most nem tudott képviselőt küldeni májusban az Európai Parlamentbe. Ráadásul májusban egy új párt is alakult, az összefogás kérdése pedig a levegőben lóg, hiszen jövőre választás lesz Szlovákiában. Lesz-e összefogás Szlovákiában a magyar pártok között, és ha lesz, milyen lesz?
A szocialista politikus megválasztását a cseh kormányfő szerint a V4-ek és Olaszország akadályozták meg, Babiš a csúcsjelölti rendszer bukását nagy sikerként értékeli.
Peter Pilz, a szakadár zöldpolitikus saját listájával két éve a Zöldek helyett jutott be a bécsi parlamentbe. Az idei előrehozott voksolás előtt nagyon úgy néz ki: fordult a kocka. Pilz pártja egy százalékra zuhant le, miközben a Zöldek akár tíz százalék feletti eredménnyel térhetnek vissza az osztrák törvényhozásba. Pilz pártjából fejvesztve menekülnek a képviselői, többen a Zöldeknél találhatnak új otthonra.
A Cseh Korona párt, amelynek képviselői a kereszténydemokraták listáján indultak a májusi EP-választásokon, azt kérik a visegrádi államok kormányfőitől: támogassák Habsburg Károly osztrák-magyar trónörökös kinevezését az Európai Bizottság élére.
Címlapon sértette vérig legérzékenyebb pontján Matteo Salvini olasz belügyminisztert a berlini Die Tageszeitung napilap. Nemes egyszerűséggel lekeleteurópaizta, amiért a magyar, a lengyel és a cseh kormányfővel együtt nem támogatta Frans Timmermans bizottsági elnökségét.
A trieszti székhelyű Friuli-Venezia-Giulia régió legás vezetője, Massimiliano Fedriga egy vasárnapi interjúban megerősítette: az egész olasz-szlovén határra kerítést akar, noha mindkét ország a schengeni zóna része. Miközben Matteo Salvini legás belügyminiszter az ötletet támogatja, a koalíciós partner Öt Csillag Mozgalom „idiótának” nevezte Fedrigát. Élesen bírálta a fal ötletét a katolikus egyház is.

összesen: 204 db | 30 db/oldal

1 2 3 4 5 6 7