Stefan Löfven hét évig irányította Svédországot miniszterelnökként. Novemberben választhatják meg utódját.

Újabb politikai válságot élt túl a volt szakszervezeti vezetőként jó tárgyalóként ismert svéd szocdem miniszterelnök, de könnyebb dolga sem lett. Mutatjuk az erőviszonyokat Stockholmban.

​Túlél-e a remek tárgyaló hírében álló Stefan Löfven? Vagy szélsőjobbos támogatással jön a jobboldali kormány? Egyáltalán szélsőjobbosok-e még a svéd szélsőjobbosok? És mi a baj a svéd kormánybuktatást is előidéző albérletpiaccal? Kérdések és válaszok a svéd kormányválság közepén.

Akkora megaláztatás még egy svéd miniszterelnököt sem ért, mint Stefan Löfvent hétfő reggel: a stockholmi parlamentben a jobboldal a szélsőballal összefogva a svéd demokrácia történetében először buktatott bizalmatlansági indítvánnyal kormányt. Igaz, egy olyan kormányt, ami már megalakulásakor sem állt erős lábakon. Mutatjuk, min kaptak össze a svéd képviselők, és ki lehet a nyertes: a szélsőjobb, a szélsőbal vagy a politikai centrum.

A #metoo hatására bevezetett törvény egészen más szemszögből közelít a nemi erőszakhoz, és új bűnelkövetési kategóriát is megfogalmaz. Hamarosan a dánok is megalkothatják a sajátjukat.

Meg azoknak, akik eleve nem is voltak bajban: Orbántól kezdve a hónapok óta gyengülő olasz kormányon, a megkopott renoméjú Angela Merkelen a folyton belpolitikai problémákba ütköző Emmanuel Macronig minden vezetőnek dobott egy mentőövet a koronavírus és az ezzel járó válságkezelés. Persze egy dolog elhárítani a járványt, de még nehezebb lesz megkezdeni a koronavírus utáni gazdasági romeltakarítást.

A kínai nagykövetség egyenesen megfenyegetett egy svéd írószövetséget, hogy ha nem vonják vissza a Kínában fogságban tartott író, Gui Minhai díjazását, „annak következményei lesznek”. A svéd válasz már a miniszterelnöktől érkezett.

Csak a képviselők egyharmada szavazott bizalmat Svédország eddigi leggyengébb kormányának, de a radikális jobboldalt sikerült kiszorítani.

A svédek bemutatták, hogy egy valódi demokráciában néha elég nehéz dolog kormányt alakítani: az új, szociáldemokrata-zöld- és centrumpárti kormányalakításba beleremeg az egész svéd pártrendszer, a politikai tömbök hagyományos felállásába ugyanis belerondítottak a szélsőjobboldali Svéddemokraták. A bal- és a jobboldal így kénytelen lesz egymással szövetkezni.

Kisebbségi kormányt alakítana a svéd jobboldal, de a bizalmi szavazáson tulajdonképpen csak a szélsőjobb támogatná őket, pedig velük sem szívesen közösködne a miniszterelnök-jelölt.