Egy friss elemzés szerint, ha a szélsőjobbos párt a parlamentbe kerülne, azzal inkább az ellenzéknek okozna problémát. Azonban a háború kirobbanása úgy néz ki, a Mi Hazánk kommunikációját is a földbe állította.

Miért van az, hogy Románia 40 szavazóhelyet tudott biztosítani a legutóbbi választáson az Egyesült Királyságban, az angliai magyarok viszont csak három helyen szavazhatnak áprilisban? Róna Dániel politológussal beszélgettünk a kivándorolt magyarokról, Márki-Zay Péter botrányt kavaró kijelentéseiről, a romákról és arról, hogy teremhet-e babér az ellenzéknek a határon túli magyarok között.

Egyre gyakrabban hallani a kormánypárt képviselőit az EU-ból való kilépés mellett érvelni, még a pénzügyminiszter Varga Mihály is megpendítette ennek lehetőségét, mert szerinte Magyarország az évtized végére az EU nettó befizetője lesz, és úgy már nem biztos, hogy megéri bentmaradnunk. Utánajártunk, hogy ez előfordulhat-e, és hogy tényleg nem éri-e meg akkor is EU-tagnak lenni.

Orbán Viktorék nem játszhatják sokáig, hogy érdemben nem reagálnak a megfigyelési botrányra, de szerencséjükre az ellenzék sem jeleskedik a helyzet kihasználásában. Szakértőkkel értékeltük a botrány lehetséges belpolitikai hatásait.

A politikában a külső igenis számíthat – de általában nem akkor, ha ismert jelöltek versengenek, és egyébként is: ha politikáról van szó, nem csinos popsztárokat keresünk, hanem kompetens vezetőket. Politikatudósokkal jártuk körbe, hogy befolyásolhatja-e a választásokat az, hogy egy jelölt hogyan néz ki.

Az idei előválasztásra már kampányüzemmódba kell kapcsolnia a hatpárti ellenzéknek, gazdagon megszórva mind a 106 körzetet jelöltjeik szórólapjaival. A Magyar Posta Zrt. azonban gazdaságossági okokra hivatkozva kivonult a címzetlen reklámkiadványok piacáról. Mekkora csapás ez a pártoknak, és mi értelme van még a szórólapozásnak a közösségi média korában?

A 21 Kutatóközpont gyorselemzése szerint nem sokmindent befolyásolnak majd az új választókerületi határok, még ha látszólag számíthat is egy-egy körzetben, hogy párszáz ellenzéki vagy fideszes szavazóval több lesz-e ott a parlamenti választáson. De vajon miért nem fejezte le Orbán az ellenzéket Pest megyében egy radikálisabb módosítással?

Mit tudunk kiolvasni a tiszaújvárosi választás eredményéből? Miben kell még javulnia az ellenzéknek 2022-re? Morálisan mennyire elfogadható egy antiszemita kijelentéseket tevő jelölt mögé beállni a baloldaltól egészen a jobboldalig? Kell-e még a Jobbik az ellenzéknek? Politológusokkal jártuk körbe a tanulságokat.

A címben foglaltakat arra alapozza Róna Dániel politológus, hogy rengeteget számít az ellenzéki szavazóknak, hogy pártjaik végre összefogtak, ahogy a járvány gazdasági hatásai is keresztbe tehetnek a Fidesznek. Hátra is dőlhet az ellenzék, várva, hogy a koronavírus megbuktassa a kormányt? Mit tud hozzáadni az összefogáshoz a Jobbik, és ki lehetne Orbán utódja? Rónát arról is kérdeztük, hogy miért a Momentumnak készít tanulmányokat, és hogyan néz ki a politikai tanácsadói munkája.

Mondjuk azért, mert nem érzik, hogy szegényebbek lennének, mint tavaly, vagy mert Orbán Viktor a migránsokkal adott az underclassnak is egy ellenségképet, akit gyűlölhetnek. A frissen létrehozott 21 Kutatóközpont tanulmánya arra is rávilágít, hogy az ellenzék teljesen fordítva ül a lovon.