Valérie Pécresse is bejelentette, hogy beszáll a francia Republikánusok elnökjelöltségéért zajló versenybe. Azonban még az sem biztos, hogy egyáltalán lesz előválasztás, ha azonban külön indul mindkét eddigi jelölt, az a párt rituális öngyilkossága lenne.

Noha még nem hivatalos, minden valószínűség szerint a konzervatív Michel Barnier is elindulhat jövőre a francia államfőválasztáson. Ezzel megismétlődne a 1995-ös helyzet, amikor a jobbközép nem tudott egységes jelöltet állítani. De kinek használ, hogy Barnier keményen bevándorlásellenes programmal jelenhet meg az elnökjelöltek között?

Attól még, hogy Donald Trump már nincs hatalmon, nagy a hatása a Republikánus Pártra. Miközben a párt elitje próbálna megszabadulni tőle, Trump az egész pártot akarja megfordítani. Eddig úgy tűnik: sikeresen.

A sikeres alkotmányos vádeljárás jelentősége Trump diszkvalifikálása lenne egy következő elnökválasztásról, de választói 2022-ben megbosszulhatják a republikánus szenátorokon, ha a volt elnök ellen szavaznak.

Miközben a sarkozysta jobbközép számos politikusa már Emmanuel Macron mögött van, a jelenlegi elnök retorikai progresszivizmusa és Marine Le Pen nacionalizmusa közé beszorult jobbközépen kiújult már most a vita arról, hogy ki legyen az elnökjelöltjük. Nem kizárt, hogy többen is elindulnak, amivel végleg lenullázzák a francia jobbközép esélyeit.

Szerinted például kivel járna jobban Amerika, Trump elnökkel, vagy egy „alacsony IQ-jú, hazug, simlis, korrupt, szocialista demokratával”?

Főleg a szélsőjobboldali politikusok és kommentelők jeleskednek ebben. Több politikus is valamiért a támadás szót használta a párizsi tűzesetre.

Leginkább a még hezitáló német, spanyol és lengyel pártokon fog múlni a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, de a kormánypártnak is vannak erős szövetségesei.

Alexandria Ocasio-Cortez demokrata képviselőnő táncát a legtöbben „imádnivalónak”, és nem pedig kínosnak látták.

Mostanra leáldozott a shining city konzervativizmusnak, amely azt hirdette: Amerika különb mindenki másnál. De eljön még az idő, amikor valaki azt fogja mondani, hogy hé, mi vagyunk a világ leggazdagabb, legerősebb és legnagyobb országa. Nem kell minket naggyá tenni, mert azok vagyunk. Más Amerika lesz, mint amiben John McCain hitt, de olyan, amelyben a szelleme élni fog.