Miután a nemzetbiztonsági jellegű megfigyelés lényegében bárhogy törvényes, az egyetlen valódi jogorvoslat, ha az érintett perel. Több olyan ügy van folyamatban, amelyek még a Pegasus-botrány előtt eljutottak a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bíróságáig. Tömeges perek az Azonnalinak nyilatkozó jogászok szerint azonban nem várhatóak: hiába kimutathatók a kémfegyver nyomai a telefonokban, ha nem egyértelmű, ki áll a lehallgatás mögött.

Annyira tág teret ad a titkosszolgálatoknak a lehallgatásokra a törvény, hogy elvben is esélytelen, hogy az azokra engedélyt adó Varga Judit a vádlottak padjára kerüljön egy esetleg törvénytelen megfigyelés kapcsán. Egy strasbourgi ítélet szerint önmagában az sincs rendben, hogy a miniszter bólint rá az adatgyűjtésekre – a kormány mégsem változtat ezen évek óta.

Egyre több országban jelennek meg az arcfelismerő programok, amik amellett, hogy könnyítik a bűnüldöző szervek munkáját, komoly adatvédelmi problémákat is felvetnek, rosszabb esetben vissza is tudnak élni az így gyűjtött adatokkal. De hogyan működik ez a technológia? Mi az előnye és a hátránya? Miként használják jelenleg Magyarországon? Utánajártunk!

Első ránézésre ijesztően nagy felhatalmazást biztosít egy két héttel ezelőtt megjelent kormányrendelet az ITM-nek az adataink megismerésére és felhasználására a járványügyi veszélyhelyzetben. Megfigyelhetnek, lehallgathatnak-e a járványra hivatkozva? Mik azok az adatok, amikhez még veszélyhelyzetben sincs köze az államnak? Utánajártunk.