Július elején Donald Tusk, a veterán jobbközép-liberális politikus átvette pártja vezetését és ezzel bekövetkezett régóta latolgatott visszatérése. A Polgári Platform (PO) kongresszusán elmondott beszéde alapján azonban nem biztos, hogy van igazi elképzelése arról milyen alternatívát állítana szembe a kormányzó konzervatív PiS-szel. A politikus a polarizáció felpörgetésében és az ellenzéki szavazók felrázásban bízik. Ez részben be is vált, mivel július óta újra a PO a legnépszerűbb ellenzéki párt. Viszont valószínűbb, hogy a visszatérés kevésbé csodafegyver, mint inkább a status quo bebetonozása az ellenzéki térfélen.

Az EPP-ben ülő lengyel Polgári Platformból eddig csak Donald Tusk kritizálta nyíltan a Fideszt, most viszont már egy lengyel MEP szerint a teljes PO-delegáció kizáratná a Manfred Weber jogállamisággal kapcsolatos megjegyzéseit a Gestapo és az ÁVO jelszavaihoz hasonlító Deutsch Tamást a néppárti frakcióból.

Buknak-e a hatalomhoz szokott „kövér macska” pártok Lengyelországban? Miért nem szereti Jarosław Kaczyński a „jó zsarukat”? Nyerhet-e választást egy lenézett varsói a lengyel vidéken? A jobb-bal-törésvonal hogyan vált osztálytörésvonallá Lengyelországban? És milyen tanulságokat mutat ez Magyarországnak? A lengyel elnökválasztás második fordulója előtt Jarosław Flis szociológussal és politikai publicistával elemeztük a helyzetet!

A lengyel elnökválasztás első fordulóját simán behúzhatja a kormánypárti elnökjelölt Andrzej Duda. De csak az elsőt: ugyanis Varsó főpolgármestere képében Duda méltó kihívóra akadt, a második fordulóban pedig elképesztően szoros lehet a verseny. De mi dönthet választást, hogy kampányolnak a jelöltek, és mi várható vasárnap? Elemzés!

Mivel nyárra halasztják az eredetileg május 10-re kiírt elnökválasztást, a legnagyobb lengyel ellenzéki párt vett egy nagy levegőt, és jelöltet váltott: az egyetlen olyan politikusukat indítják, aki egyszer látványosan kiütötte már a PiS-t. De elég lesz-e ez a lengyel Áder János ellen?

Senki nem mosolyoghat őszintén, de mindenki megúszta komoly arcvesztés nélkül a hét elején még a szétesés szélére került lengyel kormánykoalícióban: ez történt az éjjel Lengyelországban.

Trükkös jogi kiskapuk sorozatával, megkérdőjelezhető tisztaságú postai szavazással, az ellenzék heves alkotmányos kritikái mellett szalad bele Lengyelország május 10-én az elnökválasztás első fordulójába a koronavírus-járvány kellős közepén. Mindezt úgy, hogy annyira azért nem lenne muszáj pont most elnököt választani: de miért ennyire fontos a kormánypártnak a választás, és mit mond erre az ellenzék?

A Polgári Platform képében az egyik legnagyobb néppárti delegáció csatlakozott a koronavírus-törvény miatt a Fidesz kizárását kezdeményező javaslathoz, ráadásul ugyanebből a pártból jön Donald Tusk, az EPP jelenlegi elnöke is. A Twitteren már meg is indult a szóváltás a kizárást követelők és Deutsch Tamás között.

Mégis belépne a centrista jobbközép által dominált, de a kommunista utódpárttól a liberálisokon át a jobbos parasztpártig a teljes lengyel ellenzéket magába foglaló Európai Koalícióba a különutasként indult Wiosna (Tavasz) nevű tabudöntögető baloldali párt, miután a várakozásaikat alulmúlták az EP-választáson. De segíthet-e ez a lengyel ellenzéken az Orbán-barát Kaczyński-féle PiS-szel szemben az őszi parlamenti választáson?

Sławomir Nitras lengyel parlamenti képviselő szerint Orbán Viktor a 2013-2014-es ukrán válság idején azt akarta, hogy a lengyelekkel együtt felosszák az ukrán területeket. Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke szerint ez csak álhír.