Egy, az óceánok épségének megőrzéséről szóló konferencia zajlik Lisszabonban.

Kihalt élővilág, kiüresedett tengerek, szemétszigetek az óceánon. A Seaspiracy című dokumentumfilm szerint ilyen jövő vár ránk, ha nem változtatunk jelenlegi szokásainkon, és nem lépünk fel erőteljesebben a kereskedelmi halászat ellen. Vészjósló, hátborzongató, reményteli film, aminek az egyetlen problémája, hogy sokszor a problémákat felnagyítja, hogy hatásvadászabb legyen az alkotása. Kérdés, hogy ezzel a zászlóra tűzött ügynek inkább árt vagy segít.

A klímaváltozás miatt melegedő óceánt nem bírják a korallok. Főleg azok pusztulnak, amelyek más tengeri élőlények otthonául szolgálnak.

Nem meglepő a melegedés: az elmúlt huszonöt évben annyi hő került az óceánokba az emberi tevékenység miatt, mint amennyi 3,6 milliárd hirosimai atombomba felrobbanásának felel meg.

Egy egész méterrel megemelkedhet az óceánok és tengerek szintje 2100-ig, emiatt rengeteg lakott területet önthet el a víz főleg Amerikában és Ázsiában.

A már 1970 óta veszélyeztett fajnak számító északi simabálna populációt a 2017-es év különösen rosszul érintette, ezért jó hír, hogy idén összesen már három borjút is láttak.

Évekre visszavetette az ausztrál delfinek születésszámát egy 2011-es hőhullám.

Húsz év megfigyelését elemezve tudósok arra jutottak: ugyan ritkábban alakulnak ki a nyugodt tengervízen hirtelen megjelenő, akár harmincméteres nagyságú óriáshullámok, de évről évre növekszik a méretük.