1961-ben az NDK úgy döntött, hogy fizikai akadályt gördít az országból kivándorolni szándékozó állampolgárok elé. Ennek érdekében kezdték el építeni a berlini falat, ami nemcsak a helyi lakosságot, hanem az egész világ közvéleményét is sokkolta. A német fővárosért azonban sem keleten, sem nyugaton nem akart senki háborút indítani, a fal pedig hamarosan a hidegháborús szembenállás szimbólumává vált.
Harmincöt évvel ezelőtt robbanás rázta meg München külvárosát. Távirányítású bomba végzett a Siemens igazgatótanácsának egy ismert tagjával, Karl Heinz Beckurts fizikussal. Az esetet az ismert terrorszervezet, a Vörös Hadsereg Frakció egyik csoportja vállalta magára. Bár akadtak gyanúsítottak, az ügy a mai napig nincs lezárva.
1945. december 22-én jelent meg a kormányrendelet, ami a magyarországi németek kitelepítéséről döntött. Bár az első transzportok csak a következő év januárjában indultak meg, ez a dokumentum előre jelezte a hazai németek (elsősorban a svábok) közelgő tragédiáját. Keletkezési körülményeiről, támogatóiról és ellenzőiről máig keveset tud a hazai közvélemény.
1990. október 3-án a Német Demokratikus Köztársaság megszűnt, pontosabban a Németországi Szövetségi Köztársaság részévé vált. Az egyesülés viszonylag gyorsan ment végbe, bár nem volt sétagalopp: az európai vezetők közül többen is igyekeztek gátolni, fékezni a folyamatot, a keletnémet gazdaság integrálása pedig óriási terhet jelentett.
A CDU azzal, hogy a kereszténységet és nem a nemzeti konzervativizmust tette lényegévé, sikeresen járult hozzá Németország nyugati elköteleződéséhez, társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. Pénteken volt 75 éve, hogy a német történelem legsikeresebb pártja megalakult a szétbombázott Berlinben.
Európa nyugati felén május 8-án, keleti felén egy nappal később ünneplik a „győzelem napját”, a második világháború 75 éve történt, európai befejezését. Az eltérés mögött nem egyszerű időeltolódás áll, hanem az a nagyhatalmi politika, ami a következő években a hidegháborúhoz vezetett.
Az NDK futballja egyenes úton volt az elit felé az újraegyesítés előtt, de mire a hagyományos csapataik megismerkedtek volna a kapitalizmussal, a nyugatiak már minden lehetséges módon lerabolták őket.
Århus városában felmenőikre emlékezve 17 helyen cserélték le a közlekedési lámpák karaktereit viking figurákra. Itthon milyen karakterrel lehetne építeni a nemzettudatot? Szavazz!
Október 3-án ünnepelte Németország az egység napját: huszonnyolc évvel ezelőtt egyesült az ország, azaz akkor váltak a keletnémetek is az NSZK polgáraivá. A szerdai megemlékezésen tartott ökumenikus misén a berlini katolikus püspök azt mondta: itt lenne az idő arra, hogy keletiek és nyugatiak egymástól merjenek tanulni. Hogy áll a keletnémetek integrációja ma? Ki tanul kitől? És ki fél mitől? Beengedik-e a nyugatnémetek a nappalijukba Kelet-Európát?