Hende Csaba a város fideszes parlamenti képviselője még 2019-ben azt mondta, pár hónapot „tepsiben is kibír” a mozaik. Azóta sem történt semmi, hogy ne így legyen.
Ha nem a Kossuth térről vagy a Várnegyedről van szó, a NER ugyanazzal a lendülettel pusztítja a Monarchia építészetét is, ahogy a szocialista épületeket, visszafordíthatatlan károkat okozva.
Hogyan kerültek az ország minden tájáról lelkes vármentő amatőrök egy elfeledett észak-magyarországi várromba? Milyen hatással volt a munkájuk a helyiek életére? Hogyan jutottak el addig, hogy Szádvár bekerült a Nemzeti Várprogramba, és hogyan lett belőle rangos díjjal elismert értékmegőrzés? A Szádvárért Baráti Kör tagjaival beszélgettünk.
Három évig tartanának a munkálatok. Az örökségvédők szerint mindez ellentétes a műemléki törvénnyel, a kormány szerint csak korszerűsítik az épületet, és visszaépítik az eredetit.
Belülről bontották az épületet, kívülre omlottak faldarabok. A rendőrség és a Katasztrófavédelem vizsgálja, ki, mit hibázott.
A tervek szerint a 180 éves budapesti laktanyából csak a főhomlokzat marad meg, és egy teljesen új lakó- és irodakomplexum épül a helyén. Az épületet már az előző beruházó is bontani akarta, a mostaninak meg már engedélye is van rá.
Annyi bonyolultan értelmezhető szobor van még az országban, miért álljunk meg Nagy Imrénél?