Már az orosz agressziót megelőzően sem volt rózsás a helyzet az élelmiszerpiacon, eleve magas volt több termék ára. Ezek között van a gabona is, ami csak még drágább lett attól, hogy a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre támadta meg a világ egy másik vezető gabonatermelőjét. Az áremelkedés valószínűleg nem áll meg, az év végéig minimum 10-20 százalékos általános drágulást jósolnak agrárpicai elemzők. Vajon ösztönzik-e az egyre emelkedő árak az embereket arra, hogy kiskertjeikben, erkélyeiken vagy ablakpárkányaikon termesszenek saját célra?

Jobban tennénk, ha füstölthús-ízű növényi „sonkát” ennénk. De a planetáris gondokat nem a borsófehérjeburger fogja megoldani...

Az Ukrajna lerohanását követő élelmiszer-áremelkedésre hivatkozva az EU több olyan szabályt is enyhített márciusban, melyek a mezőgazdaság óriási környezeti terhelését csökkentenék. Pedig a természet pusztulása, a talajélet romlása, a klímaváltozás hatásai ellen most kellene cselekedni. Ráadásul ezek a lépések épphogy ellenállóbbá tennék az élelmiszerrendszereinket, így alkalmazkodóbb lenne az élelmiszer-ellátásunk egy, a mostanihoz hasonló geopolitikai krízisben.

Az Európai Bizottság tönkre akarja tenni az agráriumot, sok gazdát tönkre tennének, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás sem csökkenne – hasonló sommás ítéleteket bőven olvastunk az elmúlt hónapokban a környezet-egészségügyi biztonságunk érdekében született, Termőföldtől az Asztalig nevű uniós stratégiáról. Az valahogy fel sem merült, hogy milyen előnyöket hozhatna ez az intézkedéscsomag már pusztán az elszálló energiaárakért felelős olaj és gázfüggőségünk vagy akár fehérje-takarmány függőségünk csökkentésében.

Az Európai Unió új Közös Agrárpolitikáján (KAP) keresztül 2023-2027 között több ezer milliárd forintnyi támogatás érkezik a magyar mezőgazdaságba. Ennek tervezett felhasználásáról szól a magyar Stratégiai Terv, amelynek első változatát december 30-án nyújtotta be az Agrárminisztérium az Európai Bizottságnak. Bár a zöldítésre jutó források pontos aránya a hivatalosan közzétett anyagból nehezen olvasható ki, az világosan látszik, hogy a környezeti célok helyett továbbra is a versenyképesség és a jövedelmezőség van a terv fókuszában.

Mindössze hat hónappal az elnökválasztás előtt Emmanuel Macron elnök előállt a francia állam nagy tervével a vidék és az ipar fejlesztésére. Elveszett, 1945 utáni dicsőséget ígér az elnök óriási állami beruházásokkal. De mit lehet ebből megvalósítani?

Kalandorként emlegetik, akik csak felszínesen ismerték. Ebből is látszik, hogy ez a kor mennyire nem tud már mit kezdeni olyan hősökkel, akik mintha egyenesen egy Jókai-regényből bukkantak volna fel. Kardos Gábor nekrológja.

A koronavírus miatt idén hiány volt a külföldi munkaerőből, hamarosan viszont robotok szedhetik a karfiolt Nagy-Britanniában a kelet-európaiak helyett.