Tudomány-művészet 3D nyomtatással, érzékelőkkel, intelligens anyagokkal, agy-számítógép interfészekkel kivitelezve. Három nő, három tipikusan 21. századi alkotó a digitális Parnasszus csúcsán.

Annak pedig, mint tudjuk, nem lett jó vége.

Hogyan alakítja a mesterséges intelligencia (MI) a képzőművészetet, készíthet-e valóban saját alkotásokat a gépi értelem, szüksége van/lesz a kreatív folyamatban az emberre, milyen korlátokba ütközik, és egyáltalán hol tart ma a gépi kreativitás?

Workshopot tartott a hazai mesterségesintelligencia-fejlesztéseknek közösségi platformot biztosító MI Koalíció. Honnan jött, mi ma az MI, mi nem, mik a koalíció céljai. Gyenge gépi értelem, nyelvtechnológia és robotok.

Az amerikai hadseregben kettő szolgál az intelligens robotokból, az egyiket most Ukrajnába viszik aknamentesíteni.

A webkorszak harmadik, ún. szemantikus szakaszába érve, amikor a Facebook helyett lassan átköltözünk a Metaverzum virtuális valóságába, és öntanuló (deep learning) gépek, az adatokat érteni képes, mesterséges intelligenciával felszerelt szemantikus weboldalak segítik a tájékozódásunkat, még fontosabbá válik a kérdés, hogy gépiesített, posztmodern, virtuális társadalmaink mennyiben fokozzák és talán mennyiben enyhíthetik a meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket.

Napjaink legforróbb technológiája, elménk kiterjesztése, a Homo sapiens nagy lehetősége és egyben nagy fenyegetése is. Milyen irányban fejlődik tovább a mesterséges intelligencia, mit tehetünk azért, hogy az emberiség egészét szolgálja? Ezeket a kérdéseket teszik fel, majd válaszolják meg az égetően aktuális kérdéseket a Mesterség és intelligencia kötet szerzői.

Az emberi fejátültetés technikai feltételei adottak, 2030-ig sor kerülhet az első műtétre. De lesz-e értelme? A kockázatok ugyanis jóval nagyobbak, mint az előnyök, ráadásul utópikus és valódi alternatívák is léteznek. Agy-számítógép interfészeket modern Frankensteinek helyett!

Kömlődi Ferenc jövőkutatóként elég radikális állásponton van a technológia előnyeivel kapcsolatban. Szerinte inkább száz Zuckerberg legyen helyzetben, mint egy Varga Judit, ugyanakkor nem állítja, hogy ne kellene szabályozni a nagy techcégeket. Inkább egy áramvonalas, ultafejlett jövőt vizionál, vagy inkább a Szárnyas fejvadász disztópiáját fogjuk megélni? És hogy jön ebbe az egészbe Hamvas Béla? Interjú.