Hiába tartanak idén már másodjára is parlamenti választást idén Spanyolországban, nem úgy néz ki, hogy akár a bal-, akár a jobboldal kormányzóképes többséget tudna szerezni: a királycsinálók pont azok a katalán pártok lehetnének, akik a válság elhúzódásában érdekeltek. De mit akar az egyre erősödő szélsőjobb, miért osztódtak tovább a szélsőbalosok, és hogyan omlott össze a centrum? Elemzésünkből kiderül!
Nagyon valószínűtlen, hogy egy hónapon belül lenne új kormánya a spanyoloknak.
Lassan vége az évnek. Búcsúzzunk azon politikusoktól, akiknek kitelt mostanra az idejük! Az Azonnali megmutat kilenc olyan politikust, akikről joggal mondhatja mindenki: ennyik voltak.
Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök már az el Clásico előtt rúgott egy nagy öngólt: a függetlenségi népszavazás nyomán választást írt ki Katalóniában, amin persze megint győztek a függetlenségpárti erők, a dráma politikai része tehát már adott. És hogy mi lesz a pályán? Dráma biztosan, hiszen a Real Madrid 11 pontos hátránnyal megy neki a mai meccsnek.
Barcelona után leszögezhetjük: Valenciát mint tengerparti üdülővárost és mint Spanyolország harmadik legnagyobb városát fokozott terrorveszély fenyegeti. Bár a néppárti miniszterelnök, Mariano Rajoy kijelentette, hogy Spanyolországot nem lehet megfélemlíteni, az Azonnali úgy gondolta, jobb ezt az utca emberétől is megkérdezni.
A délutáni szieszta kialakulása Spanyolországban sem kizárólag a nyári meleg következménye. Bár a spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy tavaly áprilisban felvetette a déli pihenő intézményének megszüntetését, Spanyolországban még igenis él és virul ez a tradíció. Az Azonnali a dél-spanyolországi Alicantéban járt utána, mit gondolnak a helyiek erről a szokásról.