Az Európai Bizottság tönkre akarja tenni az agráriumot, sok gazdát tönkre tennének, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás sem csökkenne – hasonló sommás ítéleteket bőven olvastunk az elmúlt hónapokban a környezet-egészségügyi biztonságunk érdekében született, Termőföldtől az Asztalig nevű uniós stratégiáról. Az valahogy fel sem merült, hogy milyen előnyöket hozhatna ez az intézkedéscsomag már pusztán az elszálló energiaárakért felelős olaj és gázfüggőségünk vagy akár fehérje-takarmány függőségünk csökkentésében.
Az Európai Unió új Közös Agrárpolitikáján (KAP) keresztül 2023-2027 között több ezer milliárd forintnyi támogatás érkezik a magyar mezőgazdaságba. Ennek tervezett felhasználásáról szól a magyar Stratégiai Terv, amelynek első változatát december 30-án nyújtotta be az Agrárminisztérium az Európai Bizottságnak. Bár a zöldítésre jutó források pontos aránya a hivatalosan közzétett anyagból nehezen olvasható ki, az világosan látszik, hogy a környezeti célok helyett továbbra is a versenyképesség és a jövedelmezőség van a terv fókuszában.
Annak ellenére, hogy októberben az Európai Parlament elutasított egy olyan javaslatot, ami szerint csak a hústartalmú élelmiszereket lehetne húsnévvel illetni, még nem dőlt el a vegaburgerek és vegakolbászok nevének a sorsa.