közírás
Gazics György
Április 8. után

Bő fél év telt el a sorsdöntő nap óta: rosszabbnál rosszabb, önellentmondó magyarázatok bőséges, savanyú termését hozta a szokatlanul hosszú nyár. Széttárt karokkal állunk a napon megperzselt Ínség-szikla kopasz csúcsán, az öreg folyó, ha soványan is, de halad mellettünk tovább. „Ostobák!” – csóválja csalódottan köbkilométeres fejét. Most, hogy tűzszínbe burkolózva beköszönt az ősz, ideje félretenni a gyávaságot, ideje hátralépni kettőt, ideje levonni a konklúziót. Nem sok időnk maradt.