A 2020-ban elfogadott magyar klímatörvény szerint 2030-ig 40 százalékkal kellene csökkenteni 1990-hez képest az üvegházhatású gázok kibocsátását, aminek a nagy részét már teljesítettük. Ha azonban 2050-re el akarjuk érni a klímasemlegességet, 2030 után hatalmas mértékben kellene csökkenteni a kibocsátást. Az Egyensúly Intézet szerint a célok ebben a formában nem jók. De akkor milyen klímavédelmi cél kéne 2030-ra?

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint azonnali és drasztikus lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy 2050-ig a Föld elérje a klímasemlegességet.

Schmuck Erzsébet LMP-társelnök szerint ennyi erővel a fiatalok is csak bohóckodnak, amikor klímatüntetést szerveznek, és az ellenzék amúgy is évek óta próbálkozik azzal, hogy a kormány komolyan vegye a klímaveszélyt. Az ellenzék szerint a tavaly elfogadott klímatörvénnyel ez nem történt meg, így most, több mint egy évvel később támadják azt meg az Alkotmánybíróság előtt – miközben ők is azt valószínűsítik, hogy mire az AB ebben döntene, kormányra kerülve már nélkülük is el tudnak fogadni egy szerintük normális klímatörvényt.

Az ipari szektor energiafelhasználásának a drasztikus átalakítása, az energetikaipar zöldítése és a Paksi Atomerőmű bővítésével érné el a kormány, hogy 2050-re Magyarország is elérje a klímasemlegességet. Ehhez a jelenlegi üvegházhatású gázok kibocsátását 95 százalékkal kellene csökkenteni. Kaderják Péter, az illetékes minisztérium tanácsadója egy háttérbeszélgetésen elmondta, hogy a kormány miként érné ezt el.

Szerda hajnalban a három uniós intézmény, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, illetve az Európai Unió Tanácsa megállapodott a Bizottság klímarendelet-javaslatáról. Ez alapján 2030-ig 55 százalékkal csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását az EU-ban, míg 2050-re már elérnék a klímasemlegességet, később pedig már a „negatív kibocsátást”. De mi áll a javaslatban, és mit jelent ez a bolygónkra nézve?

Ez azért önmagában nem tűnik valószínünek, annak ellenére sem, hogy Donald Trump kiléptette, Joe Biden pedig visszaléptette Amerikát a Párizsi Klímaegyezménybe. Az egyezmény ugyan semmilyen kényszerítő erővel nem rendelkezik, de jelentős hatása lehet, hogy az egyik legnagyobb szereplő újra játékban van. Mutatjuk, miért!

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól a Vokskabin új tesztje!

Nagy többséggel szavazta meg az Európai Parlament az uniós klímarendelet-javaslatot. Az utóbbi években több nemzetközi próbálkozás is volt az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csökkentésére, de átütő sikert egyik sem ért el. Mi a jelentősége az új rendeletnek? Vágó Gáborral és Jávor Benedekkel jártunk utána.

Miközben a zöldmozgalom nyomán egyre nagyobb a politikai nyomás, hogy a repülési szektor klímasemlegessé váljon, a repülés miatti üvegházgázok mennyisége folyamatosan növekszik, ahogyan az utasok száma is. Messze még az alagút vége, a légitársaságoknak pedig még egy ideig nem éri meg karbonsemlegesen repülni. De mi jelentheti a megoldást?

A Royal Court Színház 2020-ban azt is szeretné elérni, hogy a színház klímasemlegessé váljon.